Új Szó, 2019. november (72. évfolyam, 255-279. szám)
2019-11-23 / 273. szám
[20 SZALON ■ 2019. NOVEMBER 23. www.ujszo.com Kocner mindenkit besározott, aki kapcsolatban volt vele Roman Kvasnica, korábban Maiina Hedvig, most a meggyilkolt Martina Kusnírová édesanyjának ügyvédje a kezdetektől arra kérte a szlovákiai nyilvánosságot, hogy bízzon a kettős gyilkosság ügyében nyomozó rendőrökben, s legyen türelemmel. Most, hogy az ügyészség vádat emelt a gyilkosság elkövetői és megrendelője ellen, ugyanilyen bizalmat kér a bíróság számára. Azt mondja, hinnünk kell abban, hogy elítélik a bűnösöket, ugyanakkor figyelmeztet, hogy a társadalmi változásokhoz ez még mindig nem elég. Az ügy aktája 25 ezer oldalas, és ebbe a károsultak, valamint jogi képviselőik is betekintést nyertek. Mind a 25 ezer oldalt elolvasta? Egyelőre csak a bizonyítás szempontjából fontos részeket, főleg Marián Kocner Alena Zsuzsovával a gyilkossággal kapcsolatban váltott üzeneteit tanulmányoztam át. Amit látott, meggyőzte arról, hogy a bizonyítékok elegendők a vádlottak elítéléséhez? Az a fontos, hogy az ügyész meg volt róla győződve. Nem is nyújtottam be javaslatokat újabb bizonyítási eljárásokra, mert amit a nyomozók elvégeztek, azt elegendőnek tartom. | •— 4O. Az utóbbi hónapokban megrökönyödve olvastuk Marián Kocner Threemaüzeneteit, közben azt hallani, hogy ami eddig megjelent belőlük, az csak a jéghegy csúcsa. Hány emberrel tartott ilyen szoros kapcsolatot az akta szerint? Vagy százzal. Senkire, aki kapcsolatban állt Kocnerrel, nem vet jó fényt ez a kommunikáció. Mindenkit besározott, aki kapcsolatban volt vele, de mindenki önként hempergett meg ebben a dagonyában. Számomra úgy tűnik, hogy a Threema jelentés a Szlovák Köztársaság jelenlegi állapotáról. Marián Kocner az üzenetei által leleplezte, hogyan működik a szlovákiai igazságszolgáltatás és bűnüldözés, s megmutatta, milyen bizalommal lehetünk az állam iránt. Vrabec Mária Folytatás a kedden megjelenő Vasárnapban. Egyebek mellett olyan kérdésekre is választ kapnak például, hogy miért is tartozott Kvasnica azok közé a kevesek közé, akik már évekkel ezelőtt világosan elhatárolódtak Kocnertól. Hogyan függ össze Maiina Hedvig ügye Kocnerral? Hitelesnek tartja-e az ügyvéd a sajtóban megjelent Threemaüzeneteket? Melyek voltak az első figyelmeztető jelek arra, hogy a Kocner és Dobroslav Trnka közti kapcsolat nem érdek nélküli barátság? Hogy lehet, hogy nem folyik a volt főügyész ellen eljárás korrupció miatt? Biztosra vehetjük, hogy Kocner volt a végső megrendelő, nem megbízásból cselekedett? A mélyreható interjút teljes terjedelmében elolvashatják a Vasárnap kedden, november 26-án megjelenő számában. „Edzőim a magyar és világirodalom jelentős szerzői” Beszélgetés Németh Zoltánnal az Alfóld-díj apropóján émeth Zoltán költő, irodalomtörténész friss Alföld-díjas. A rangos elismerést átadó ünnepségre november 5-én került sor Debrecenben. Az irodalmi díjak rangsorában milyen helyet foglal el az Alföld-díj? Az egyik legjobb, TOP3-ban található kortárs magyar irodalmi folyóirat díjáról van szó, tehát nagyon komoly elismerés. Jelentőségét egyrészt a lap hagyományai jelentik, másrészt a jelenlegi szerkesztőség összetétele. Szirák Péter, Fodor Péter, Lapis József, Álra János, Herczeg Ákos mindnyájan kiváló, közismert és elismert írók, költők, irodalomtudósok, a kortárs magyar irodalom fontos alakjai, akiknek a véleményére szokás odafigyelni. Mit kell tenni azért, hogy valakinek odaítéljék? Egyrészt - gondolom - érvényes alkotásokkal kell jelen lenni a kortárs magyar irodalomban, függetlenül attól, hogy szépíróról - tehát költőről, prózaíróról, drámaíróról - vagy irodalomtörténészről, irodalomkritikusról van szó. Másrészt pedig jelen kell lennie, rendszeresen publikálnia kell az Alföld folyóiratban is, ami azért nem annyira könynyű feladat, ismerve a lap igényes és szigorú publikációs kritériumait. Mely műveid alapján döntött a kuratórium? A lap szerkesztője, Áfra János költő laudációjában utalt Tálamon Alfonzról, Parti Nagy Lajosról és Tőzsér Árpádról írt monográfiáimra, a 2000-es évek elején az Alföldben megjelent tanulmányaimra, továbbá A posztmodem magyar irodalom hármas stratégiája (2012) és a nemrég megjelent Hálózatelmélet és irodalomtudomány (2019) című köteteimre. A verseskötetek közül A perverzió méltósága (2002) és A szem folyékony teste (2000) elemzése után azzal folytatta a bemutatást, hogy „az első hosszú költemény, a Szozopoli anziksz (2009/11, 59- 62.) Férfianyag címen a Boldogságtelep, vetélőgépben — Csáth szeretője (2011) poétikai szempontból szokadannak ható, mégis fontos darabja lett, s tíz éve versei is rendszeresen jelennek meg a folyóiratban, például a Kunstkamera (2014) és az Állati férj (2016) néhány fontos darabja ugyancsak itt látott napvilágot először”. Milyen értékrendet képvisel az Alföld folyóirat? Rendkívül karakteres a lap szépirodalmi rovata, amelyben azt figyelhetjük meg, hogy egyensúlyra törekednek a hagyományos és a legújabb szépirodalmi trendek között. Nagyon erős a tanulmányrovat, amelyben - számomra szimpatikus módon — nem a laza eszszészerűség, hanem a tudományos alapozottságú elméleti kiindulópont dominál. Az Alföld azzal is inspirálja a kortárs magyar irodalmat, hogy időről időre pályázatokat ír ki, így például idén Határ tematikában szépirodalmi és irodalomtudományi, néhány éve pedig egy Arany János-idézet felhasználásával költészeti kategóriában. A díjazott, illetve legjobb szövegek pedig a lapban is megjelennek. Van-e annak különleges üzenete, ha nem magyarországi szerző kapja ezt a díjat? (Előtted Gál Sándor, Dobos László, Tőzsér Árpád, Grendel Lajos, Csehy Zoltán kapta meg.) Áfra János a laudáció után megkérdezte tőlem, nem gond-e, hogy nem reflektált arra a szövegében, hogy határon túli vagyok. Az az igazság, hogy bizonyos esetekben ez egészen jólesik az embernek. Hogy tehát nem valamiféle kvóta miatt kerül helyzetbe. Egyébként pedig azt gondolom, hogy az Alföld nagyon is odafigyel a határon túli írókra, de ezt tanítanivalóan értékcentrikusan és elegánsan teszi. Az idei díjazott melletted Térey János posztumusz és Bengi László. Hogyan viszonyulsz az ő tevékenységükhöz? Térey János műveit pályakezdése óta figyelemmel kísérem, fontos viszonyítási pont, olyan erős költészetet művelt, hogy az kikényszerítette a figyelmet. Több kötetéről írtam kritikát, tanulmányt, azt hiszem, ezzel mindent elmondtam, mennyire jelentősnek gondolom (sőt, egyszer felmerült, hogy monográfiát is írok róla). Bengi László tanulmányait, könyveit szintén folyamatosan olvasom. Mindkettejüket régóta ismerem, Bengi Lászlót még az ELTE-ről, Téreyvel pedig pár éve együtt voltunk Szófiában, néhány héttel tragikusan korai halála előtt pedig Varsóban járt, a helyi magyar tanszéken, ahol dolgozom. Mit jelent számodra ez az elismerés? „Hiheteden és hatalmas megtiszteltetés, hogy ilyen kitüntetésben részesülök az angol bajnokságban. Nagyon büszke és boldog vagyok Szeretnék mindenkinek köszönetét mondani, a családomnak is, a csapatomnak és az edzőmnek” - idézik Cristiano Ronaldo szavait a Szenvedélye a tökéletesség című könyvben. Én sem mondhatok mást. Csak esetemben az angol bajnokság a kortárs magyar irodalom, edzőim pedig a magyar és világirodalom jelentős szerzői. Mire kötelez a díj? Az égvilágon semmire. Nem kellett aláírnom semmiféle kötelezettségvállalást. De viccen kívül: persze hogy jó lenne jelentősebb, fontosabb, átütőbb verseket írni, és milyen nagyszerű is lenne, ha a díjak nyomán ez hipp-hopp be is teljesülne. Sajnos vagy szerencsére nem ilyen egyszerű. A közeljövőben milyen alkotói terveken, projekteken dolgozol? Most zárul le egy - még a nyitrai egyetem magyar tanszékén elkezdett - projekt, amelynek eredményeképpen jelenik meg harmadik kötetünk Transzkulturalizmus és bilingvizmus címmel. Ez a téma továbbra is érdekel, tehát a többnyelvű, nyelvváltó, illetve a kultúrák közötti átmenetekről író szerzők művei foglalkoztatnak A szépirodalmi projekteket nem lehet ilyen egyszerűen kontrollálni, de jó lenne az Uj Szóban megjelent mininovelláimat továbbími, kötetté. És hát születnek versek is, nagy terveim vannak, például az is inspirál, hogy állítólag idén megjelenik szlovák nyelven a Kunstkamera, Macsovszky Péter fordításában. N. Tóth Anikó
