Új Szó, 2019. november (72. évfolyam, 255-279. szám)
2019-11-20 / 270. szám
N régió: Kelet- és Közép-Szlovákia 2019. november 20., szerda, 15-17. oldal roiiünimn A Granárium középkori magtár és borpince Szádalmás nyugati részén található. Ez a kőalapokra épített kőépület a múltban magtárnak, borpincének és élelmiszer-, valamint gyümölcsraktárként szolgált. A helyeik elmondása szerint Bécsbe is vittek innen bort. A magtár eredetileg az Esterházy-család tulajdona volt. A Granáriumot napjainkban a turizmus fejlődésével foglalkozó Alma centrum nevű civil szervezet gondozza. Hagyományos gasztronómiai ételekkel, gyümölcs- és zöldségkiállítással, szabadtéri kemencében házikenyérsütéssel, lekvárfőzéssel csalogatják ide a turistákat. A Granárium felső emeletén szállást is kínálnak az ide látogatóknak. Az alagsorban berendezett borospince tornai borkóstolóknak ad helyet, és a benne rejlő minimúzeum a tornai borászat ékességeit mutatja be. A Granárium mellett található a kemenceliget, melyben alkalmanként szabadtéri kemencékben sütnek kenyeret. (Németi Róbert felvételei) Az 51. Kazinczy Napok keretében kapott emléktáblát Kolár Péter, a Csemadok egykori elnöke, a kassai Thélia Színház igazgatója, a helyi és a szlovákiai magyarság egyik kulcsfontosságú személye és képviselője a kassai Csemadok udvarában. KASSA Az Éliás Ádám fiatal kassai szobrászművész által készített bronz emléktáblát Kolár Péter unokái, felesége, Kolár Eszter, szerettei és barátai körében leplezték le. Haraszti Attila, Magyarország Kassai Főkonzulátusának főkonzulja arra emlékeztette a megemlékezésen egybegyűlteket, hogy minden, ami az udvarban látható, Kolár Pétert idézi és az ő emlékét őrzi. „Ha körülnézek, azt látom, hogy a ma itt összegyűltek közül gyakorlatilag mindenki ismerte Kolár Pétert, többen bizonyára nálam sokkal régebb óta. Vagy nálam sokkalj óbban is. Azt hiszem, hogy ebben a helyzetben jobban teszem, ha ezúttal nem életútjának konkrét állomásait ismertetem részletesen, hanem arra utalok, ami minket összeköt vele, hiszen mindegyikünk hordoz magában számos emléket, személyes élményt vele kapcsolatban. Kérem engedjék meg, hogy én most úgy emlékezzem Kolár Péterre emlékeztek NÉMETI RÓBERT róla, úgy mutassam be őt, amilyennek én láttam, amilyennek én ismertem. Van mit folytatnunk, van mit tennünk! Tegyük azt, amit Kolár Péter tett! Tegyük olyan elszántsággal, elhivatottsággal, olyan hittel és tűzzel, ahogy ő tette - és akkor nemcsak megmaradunk, hanem fejlődni is tudunk, és az utánunk következő nemzedék is magyarként élhet itt, a szülőföldünkön. Ez a mi feladatunk!” - mondta Haraszti Attila. Kolár Péter özvegye, Kolár Eszter nagyon hálás volt azoknak, akik megjelentek az emléktábla leleplezésén, és azoknak is, akik segítettek és anyagilag is hozzájárultak ahhoz, hogy mindez létrejöhessen. „Ez egy példaértékű, szép gesztus volt” - zárta Kolár Eszter. Az emléktáblát Kolár Péter három unokája leplezte le (A szerzó felvétele) Ki volt Kolár Péter? Kolár Péter 1947. február 3-án született Kassán. Gyermekkorát a Késmárk melletti Kisszalókon töltötte. Szülei tanárok voltak, az ötvenes évek elejétől a Rimaszombathoz közeli Csíz községében tanítottak, így ő is itt kezedte meg alapiskolai tanulmányait, de később Tornaiján, majd a Kassai Ipariskolában tanult tovább. Az érettségi vizsga letétele után a Kassai Műszaki Egyetem hallgatója volt, ezzel egy időben pedig esti konzvervatóriumot is végzett. Ebben az időszakban több népi együttes zenei vezetője volt, szervezte az Új Nemzedék nevű kassai népi tánccsoportot, részes szervét képezte a kassai ifjúsági klubéletnek, 1968- 69-ben pedig részt vett a Thália magyar színház megalapításában. 1968- ban a Budapesti Műszaki Egyetem Gépészeti Karán tanult tovább, ahol elvégezte a mérnöktanári szakot. Az 1970-es évek közepétől tervezőmémöki munkát végzett, de visszatért a Csemadokba is. 1980-tól a Csemadok kassai és környéki titkáraként dolgozott, 1989-ben pedig felkérték a Thália színház vezetésére, amit el is vállalt. 1990-tól négy év kivételével egészen 2011 -ig ő volt a kassai Thália színház igazgatója. 1996- ban megválasztották a Csemadok főtitkárának, 1997-ben pedig a Csemadok országos elnökévé választották. 2000-ben a Csemadok Kassai Városi V álasztmány ának elnöke lett, melyet egészen halála napjáig töltött be. Munkássága során rengeteg díjat kapott, többekközött 2006-ban Kassa Megye Önkormányzatának díját, 2009- ben a Julianusdíjat, 2010-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjét, 2016-ban pedig ő kapta az MKPPro Probitate - Helytállásért díját.
