Új Szó, 2019. november (72. évfolyam, 255-279. szám)
2019-11-20 / 270. szám
161 KELET- ÉS KÖZÉP-SZLOVÁKIA 2019. november 20. | www.ujszo.com Vizsoly: Újabb biblianyomtatásra készülnek Daruka Mihály és társai a reformáció 500. évfordulója alkalmából eredeti formában 200 példányban nyomtatták ki újra a vizsolyi bibliát. Most újabb nyomtatásra készülnek, ezúttal a Káldi György fordításában megjelent katolikus biblián dolgoznak. VIZSOLY Daruka Mihály 37 társával kilenc éven át dolgozott azon, hogy a reformáció 500. évfordulója alkalmából korhű formában újranyomtassa a vizsolyi bibliát. Pontosan úgy, ahogy azt 429 évvel ezelőtt Manskovits Bálint híres magyar nyomdász tette, Károlyi Gáspár fordítása alapján. Elmondása szerint a véletlen folytán került Vizsolyba és az is annak köszönhető, hogy pont azt a kúriát vásárolta meg, melynek udvarán az első magyar biblia lapjait nyomtatták. Nyomda helyett pajta Daruka Mihály kutatásai alapján állítja, hogy Vizsolyban nem volt nyomda, a nyomtatást olyan portán végezték, ahol istállók, ólak és egy hatalmas pajta volt annak idején. Az épületek felújítása és újjáépítése nehézkes, mert eleget kell tenni a műemlékvédelmi hivatal előírásainak. Már nincs meg az eredeti pajta, annak újjáépítésén fáradozik most a korábban asztalosmesterként dolgozó Daruka Mihály. A meglévő épületben a reformációval és a biblia nyomtatással kapcsolatos előadásokat tart iskolásoknak és idősebb érdeklődőknek is. Ehhez persze komoly kutatómunkát kellett végeznie a reformáció koráról, Rákóczi Zsigmond fejedelemről, Mágochy Andrásról és nejéről, Alaghy Juditról. 200 biblia kószült „Az újranyomtatás gondolata 2011-től foglalkoztatott, az ehhez szükséges technológiát 2014-ig sikerült felkutatni, összegyűjteni” — magyarázza Daruka Mihály azzal, hogy az újranyomtatást pontosan azzal a technológiával végzik, amit 429 éve használtak. Egyebek mellett négy korhű nyomdagépet építettek, 50 ezer ólombetűt öntöttek. így nyomtatták ki a 18 centiméter vastag, 2412 oldalas Károlyi vizsolyi bibliát 200 példányban. Arra törekedtek, hogy minden azonos legyen az eredeti bibliával, a papír, a vízjel, a betűk, a bőrkötés. Abibliához szükséges mindenalkotóelemet saját kezűleg állítottak elő. Háromszázezer papírlapot gyártottak le a vizsolyi malomban, tímárműhelyükben dolgozták ki azokat a kecskebőröket is, melyekkel bekötötték a 200 darab bibliát, de ők készítették el a bibliákon látható veretet és csattot is. A projekten Daruka Mihállyal együtt 37 lelkes csapat dolgozott. Vízimalom 6s lenkóc A vizsolyi bibliához használt pakönyvnek köszönhetően beszéljük a magyar nyelvet, és beszélik tőlünk 700 kilométerre is, mert ez a könyv megőrizte” - magyarázza az első magyar biblia jelentőségét Daruka. Már elindult az építkezés Néhány hete a kúria udvarán már hozzáláttak az egykori pajta újjáépítésének, egyelőre a Colas építészeti cég támogatásával végzik az alapozást. „Tőlük kaptunk bentont, töltéskövet, és a földmunkák egy részét is az ő segítségükkel végezték el. Egy olyan, teljesen 16. századi nyomdát álmodott meg a vizsolyi kúria udvarára, mely interaktív, kreatív, iparszerűen termelő autentikus nyomda lesz. Ugyanakkor a meglévő épületrészben már zajlanak az előkészületei egy újabb nyomtatásnak. 2026-ra szeretnék kinyomtatni a Káldi György által lefordított katolikus bibliát is. A tervek szerint a pajtát gerendákból ácsolják fel, pusztán az alapozása és egyik sarka lesz beton, illetve kőépítmény. A pajta felhúzásához nyolcvan köbsegítségével jutottak. Van saját őrlőgépük, a papírmasszát kádban áztatják. „A papírmerítő sziták 16. századi technikával készültek, vízjel pedig úgy kerül rájuk, hogy drótból hajlítják rá a mintát, azon a ponton vékonyabb lesz a papír és áttetszik rajta a fény” - magyarázza Daruka Mihály. A papírlapok legyártásánál nagy figyelmet kell szentelni a lapok szárítására. Egy-egy lap ugyanis 3-4 napig is száradna, -jelentősen korlátozná az egy nap előállított papírlapok számát - ha nem segítenének rá elektromos dobokkal. A szárítás ritmusa is fontos, ellenkező esetben a papír hullámossá válik. Ezért sem meglepő, hogy már augusztusban nekikezdtek a lapok legyártásához, hiszen legalább 400 ezer papírlapra lesz szükségük. Úgy tervezi, hogy a modellkötetet még az idén legyártanák. Holtpont Ugyanakkor Daruka Mihály elismerte azt is, hogy a Károlyi Gáspárféle vizsolyi biblia mondemkori újranyomtatása alatt annyi negatív tapasztalatban volt része, szinte a társadalom minden szegmenséből, hogy az utóbbi egy évben gyakorlatilag állt a munka a műhely és a nyomda körül. A holtponton végül az lendítette át, hogy az idei augusztus 20-ai mesterségek ünnepén a Vizsolyi Biblianyomtató Műhely kiemelt szerepet játszott. „Az István-szoborhoz tartó felvonuláson, a kenyér megszentelésének díszünnepén a Vizsolyi Bibliaműhely által nyomtatott biblia haladt a menet élén. A menet alatt minden teher lemállott rólam” - mondta Daruka Mihály, aki hazatérve Budapestről újult erővel vágott neki a munkának és tűzte ki céljául az újabb biblianyomtatást. Archeopoark A papírmanufaktúrának helyet adó portán archeoparkot alakítanának ki. Egy olyan iparszerűen termelő archeoparkot álmodott meg, melyben különböző műhelyek működhetnének. A háztető és a cserépműhely mellett, kovácsműhelyt, üveghutát, kötélverő-műhelyt, pékséget és köves malmot működtetne, úgy, hogy a park egy-egy helyiségét adná bérbe a A papírmerítéshez használt merítősziták 16. századi technikával készültek méter gerendát kaptak a miskolci lebontott malomból. Újabb nyomtatás lesz „Mivel 2026-ban 400 éves lesz a katolikus Káldi-biblia, a 400-ik évfordulóra ugyanilyen számú, tehát 400 darabot szeretnénk újra kinyomtatni” - sorolja az újabb terveket a mester. Az újabb bibliákhoz szükséges papírlapok gyártását, igaz még csak próbaüzemben, de már elkezdték a papírmanufaktúrában. A szükséges gépekhez a kutatóintézet különböző mesterségeket művelő mestereknek azzal a feltétellel, hogy az ide látogató turisták betekintést nyerhetnének egy-egy mester munkájába. Itt kaphatna helyet az ország egyik átfogó nyomdagépgyüjteménye is, a 18. századi gépek magángyűjtő kezében vannak, de már nem sokáig. Daruka támogatók, befektetők segítségével tudná az átfogó gyűjteményt megmenteni a beolvasztástól. Most ehhez a misszióhoz keres társakat, támogatókat. IBOS EMESE (Németi Róbert felvételei) A vizsolyi bibliát nem lehetett csak úgy lapozgatni Daru ka Mihály az újranyomtatott vizsolyi biblia egyikével a nyomdászműhely előtt pír gyártásához Hollandiát is megjárta Daruka Mihály, viszont olyan magas költségen juthatott volna hozzá a papírhoz, hogy inkább úgy döntött, maguk állítják elő a papírlapokat. „Az új rányomtatáshoz a magyar Papirkutató Intézettől kaptunk útba igazítást és segítséget, elemzése alapján gyártottuk le a nyomtatáshoz szükséges a papírt. Az intézet munkatársa segített a malom felépítésében is” - részletezte Daruka. Elsajátították a lenrost őrlésének technológiáját is, viszont komoly gondot okoz, hogy például a rongyokat - mivel manapság szinte minden műszálas - nem tudják feldolgozni. A lapok nyomtatásához a komáromi lenfeldolgozótól kaptak négy tonna lenkócot. „A nyomtatást 2016. február 18-án kezdtük, az első oldalt Tőkés László nyomtatta ki, az utolsó oldal 2017. július 14-én készült el. Október 31-re 54 könyvet kötöttünk be, a teljes projektet magánszemélyek és néhány gyülekezet támogatta, így ezt az 54 újranyomtatott bibliát ők kapták meg. Pontosan azon a napon fejeztük be a munkát, amelyen 429 éve is végeztek a nyomtatással Vizsolyban” - mondta Daruka Mihály, s máris hozzáteszi, hogy a biblia modem kori nyomtatásával részben a reformáció kerek évfordulója előtt akartak tisztelegni. A nyomtatásnál és az előadások szervezésénél is az vezérli, felújíthassa a vizsolyi Rákóczi-kúriát és felépíthesse a nyomdászmúzeumot. „Ez ugyanis a történelmünk egyik legfényesebb pontja, ennek a
