Új Szó, 2019. november (72. évfolyam, 255-279. szám)
2019-11-20 / 270. szám
VI KÖNYVESPOLC ■ 2019. NOVEMBER 20. www.ujszo.com FORGASSUK KÖZÖSEN! Mackó imádja az ünnepeket, főképp a karácsonyt. Szeremé minden barátját vendégül látni, de az előkészületek fárasztóbbak, mint gondolta. Segítünk neki? Izgalmas képrejtvények és grafikus feladványok várnak megoldásra a Dudás Gergely első kötetében, amely elszórakoztatják az egész családot. Nen mellesleg: a szerző története maga is kész mese. Pár éve karácsonykor a közösségi médiában elképesztő sebességgel terjedt egy „Hol a panda?” című szupernehéz képrejtvény. Több mint 160 ezren osztották meg, alkotója, Dudás Gergely, alias Dudolf pedig egy csapásra világhírű lett. Azóta Amerikában három könyve is megjelent. Dudás Gergely: Mackó karácsonyi böngészője, Naphegy Kiadó, 2019, 32 oldal * * * Hogy kerül egy mesekönyvbe a fogszabályzós sárkány és az ördög gonoszsága? Miért hagyja a lábát? Fogós kérdések, ugye? M. Kácsor Zoltán másképp, a megszokottól eltérő, vicces helyzetekben mutatja be a népszerű, klasszikusnak számító mesealakokat. Esti meseként, együttolvasásra vagy az önálló olvasás próbálgatására is alkalmas ez a szép kivitelű kis könyv. A szerző és Horváth Ildi illusztrátor a felnőttek szórakoztatásáról is gondoskodik, de az élmény bátran megosztható a gyerekekkel, például egy másik, közösen alakítón mesében, amelybe a saját mindennapjaink történeteit is bevontuk. M. Kácsor Zoltán: A boszorkány seprűje Kolibri Kiadó, 2019, 84 oldal * * * Aki szereti a kecskéket, a bendzsót és a sarlatánokat, a gyalázkodó versenyeket és a folyton ásítozó kis peléket, az kísérje el Jakabakot elképesztő utazásán. Sziporkázó humorral teli, igazi energiaturbó „emberi” történetet kapunk, amelyből sok mindent megtudunk barátságról, szerelemről, magányról és életkedvről.Jean-Claude Mourlevat meseregénye (vagy inkább mesés pikareszkje) kiskamaszoknak és onnan felfelé ajánlott. Egyáltalán nem követi a klasszikus mesei toposzokat, és Jakabak sem egy klasszikus mesebeli figura (rendszeresen rágyújt, bajnoki szinten gyalázkodik, Woody Guhtriedalokat énekel). Közben viszont nagyon is szerethető: mindent megtesz a legjobb barátjáért, megküzd az ellenséggel, és a kalandok végére talán bölcsebbé is válik. Felnőtteknek is kimondottan ajánlott. Jean-Claude Mourlevat: Jakabak, Vivandra Kft., 2019, 208 oldal * * * Evolúciós oka van, hogy agyunk nehezen áll rá az olvasáshoz szükséges elmélyült figyelemre, jobban szeret csapongani. Ismerjük a gyermekeink ujjának cirkálását a képernyő csillogó felületén. Mégis könnyebben megjegyezzük, amit papírról olvasunk. Az olvasás és ezáltal az írott szöveg értése minden tudás alapja. A 300 ajándék digitális mesét is tartalmazó kötethez egy meat hiteles, ismert személyiség adta az arcát, a nevét, a gondolatait. Többek között A1 Ghaoui Hesna, Fluor Tomi, Molnár Piroska, Lackfi János, egy-egy olvasóvá válással kapcsolatos visszaemlékezésével, személyes hangvételű gondolatával indul a 12 fejezet, amely 12 különböző irányból, a tudomány legfrissebb eredményeire támaszkodva közelíti meg a mindennapi meseolvasás jelentőségét, az olvasóvá nevelés lehetőségeit. Pompor Zoltán: így mesélj, hogy olvasson Móra-Bookr Kids Kft., 2019, 134 oldal faképnél a seprű a boszorkányt, és miért nem bánja a kalózkapitány, hogy a cápa leharapta Dani nem mond csütörtököt Ha az ember valami minőségi ajándékot keres és meglátja Varró Dániel nevét egy könyvborítón, biztos lehet benne, hogy nem lő mellé, ha ezt veszi meg a rokon gyereknek. Ha pedig maga is szülő, általában már jó előre értesül róla, hogy készül valami Dani műhelyében. új kötet, a Csütörtök, a kisördög két verses mesét tartalmaz, és tulajdonképpen a népi hiedelemvilágból merít, de nem szájbarágós módon. A mai ovisokhoz és kisiskolásokhoz szól, akiknek másféle kérdéseik, félelmeik, kétségeik vannak, mint nekünk voltak, de valahol mélyen mégis találkozunk. Régen a gyerekeket az ördöggel, a boszorkánnyal, a mókárral, a prikuliccsal ijesztgették, hogy majd elviszi őket, ha rosszalkodnak. Ma már ide kívánkozik a szómagyarázat, amely a könyvből egyébként hiányzik: a mókár a mumushoz hasonló, félelmetes szörny, a prikulics pedig egy alakváltoztató lény - emberből farkassá vedlik át. Csütörtök kalandjaiból kiderül, hogy ezek a figurák némi furfanggal és kedvességgel megszelídíthetek. Három kicsi ördögfióka A Csütörtök, a kisördög és az ördöngös molnár alaphelyzete sokaknak ismerős lehet. Adott három lurkó, akik (sok más gyerekhez hasonlóan) igazi ördögfiókák. A legnagyobb testvér Bezzeg névre hallgat, ő már iskolás. A középső Csütörtök, a legkisebb pedig Sári. Főhősünk összemorzsázza a nappalit, minek következtében délutánra hangyák, egerek és egyéb rágcsálók lepik el a lakást, akiktől a kisördögök édesanyja, Anyubanya iszonyatosan fél. Elküldi hát Csütörtököt az ördöngös molnárért, aki fura, de nem erőszakos technikákat alkalmazva rágcsálómentessé teszi ördögék hajlékát. A másik történetben (Az ördög nem alszik) Ordögpapa esti mesét olvas a három tesónak, ám egyre sötétebb lesz, már alig látja a betűket. Kiderül, hogy azért kezdett gyors tempóban fogyni a hold, mert Mirkó, a kis markoláb nagyokat harap belőle. (A markoláb a palóc néphitben égitestevő lény. Azért váltakozik nappal és éjszaka, mert megeszi, majd kihányja a napot, illetve a holdat. Általában nem kötötték konkrét alakhoz, de ha mégis, akkor kutyához hasonló, szőrös állatként beszéltek róla.) Itt a markoláb egy kisfiú farkasfarokkal és mancsokkal, aki nem tudja, hogy rosszat tett. Simán rá lehet venni, hogy köpje ki a hold darabkáit, amelyeket aztán puzzle-ként közösen raknak össze Csütörtökkel. Főszerepben a középső fiú Varró Dániel - háromgyerekes apaként - mélyen átétzi a középső fiú magára hagyatottságát. Csütörtökkel senki sem foglalkozik, legalábbis kevesebb figyelmet kap, mint a tesói, ezért fontosak számára a sikerélmények. Itt mindkét mesében ő állítja helyre a status quót, ő oldja meg a problémát, úgy, hogy a többiek még csak nem is asszisztálnak neki, teljesen passzívak. A két történet a Varró Dánieltől megszokott stílusú, vicces rímekbe lett szedve, amelyek szinte csiklandozzák a fiilet, és dallamosságuk mellett a kicsik szókincsét is fejlesztik. Olyan modern vívmányokat is szerepeket bennük a szerző, mint például a hűtőmágnes. Csütörtök a mindannyiunk számára jól ismert oviba indulás előtti káoszban Anyubanya vasorrára ragasztja a hűtőmágneseket, amitől a boszorkány félelmetessége egy csapásra ekllan. A továbbiakban már őt is lehet szeretni. Annál is inkább, mivel kiderül róla, mennyire jófej, gondoskodó anya. Gyönyörködni a rajzokban A kötetet Agócs írisz illusztrálta, aki régi, hű társa a szerzőnek, és annak idején azért esett rá a választás, mert Varró Misi (a legidősebb fiú) kedvenc illusztrátora volt. Ezekre a rajzokra talán a pajkos a legjobb kifejezés. Amellett, hogy a figuráknak saját egyéniségük van, mindannyian kissé kócosak, szedett-vedettek, és kicsit úgy vannak kifestve, mintha egy gyerek is közreműködött volna az illusztrálási munkálatokban. (A molnáros sztori diafilmen is megjelent.) A rajzok szépen lelassítják az egyébként pörgős történetet. Van, hogy egy oldalon csak kétsornyi szöveg szerepel, hogy lehessen gyönyörködni a rajzokban, és fejlődjön a kicsik esztétikai érzéke. Ez a módszer tőlünk nyugatabbra már megszokott, errefelé azonban a szülők jobban szeretik, ha több szöveget és kevesebb képet kapnak a pénzükért. Pedig az illusztrációk egyenrangúak a versekkel - élvezetesek, szellemesek, humorosak. A kötet méretében és tagolásában is hasonlít a Bogyó és Babócasorozatra, illetve Dániel András kuflis könyveire - itt is két mesét kapunk ugyanazokkal a szereplőkkel. Ezért talán folytatásban is reménykedhetünk. Kedves felnőttek, ha megtudunk valamit ezzel kapcsolatban, azonnal közöljük önökkel a jó hírt. Juhász Katalin Varró Dániel: Csütörtök, a kisördög. Jelenkor/Libri, 2019, 48 oldal Újszülött kincsek, csöndlabdára írt álmok E gyed Emese „játék közben” íródott vagy „játék közben” mondogatható gyerekversei nyelvi varázsukkal és mélyen személyes hangjukkal is megérintenek. A Vasárnap nagyon sokrétű kötet, a ráolvasásszerű, dúdolós líra mellett teret kapnak benne a filozofikus kérdések, a gyermeklogika és az epikus, mesélős narratíva is. Különösen izgalmas a játék a perspektívával: a rajzon látszódik-e a rajzoló, a versbe beleíródik-e az író? A Hol van, aki írta című vers párbeszéd a rajzoló és a rajz befogadója között, ugyanakkor egy felnőtt biztatása is a határokat nem ismerő, a megszokott irányokat el nem fogadó, rajzaival a mindenséget megragadó gyerekhez. ,A rajzoló? Nem lát- / szik. / Rajzol. / Lát. ”- mondja a töredezettsége révén többféleképpen olvasható vers. Az egyes nyelvi elemek („Nem lát-” / „Lát”) egymás tükörképei, ahogy a rajzolóé is a rajz, s a költőé is a vers, annak ellenére, hogy ő az, aki a párbeszédből látszólag teljesen kimarad. Egy másik alkotáslélektani vers azt a gyermeki felismerést dokumentálja, hogy a szél ujja ugyanúgy rajzol a tengeri homokba, mint anya a papírra. A versek gyerek és felnőtt közös munkái, ahogy az egyik - szintén párbeszédes, rajzolós - versben megjelenő Labirintus: a kép, melyet felfedezésre vágyó, firkáló, apró kezek rajzoltak, s mely a felnőtt által adott cím révén kerekedett ki igazán. A kötet egyik kulcsszövegében, az Elmondom, milyen voltál, avagy: jövendölés című narratív versben az idősíkok egyedi módon keverednek. Egy felnőtt (feltehetőleg a nagymama) meséli el a gyereknek a születése, csecsemőkora történetét, mintegy átadva, továbbadva neki az emlékeit, amelyeket magáévá tehet. Mesélés közben a felnőtt és gyerek közötti távolság egyre csökken, annyira összebújnak, hogy már érzéseik is közösek lesznek, s a kezdetben nem értett gyerekbeszéd a felnőttnek is lassanként a sajátja lesz, a gyerek pedig annyira belefeledkezik „a varázsos mesébe”, hogy már érteni is fogja. Az emlékek között van egy vonatút, közös megijedések az alagútban, melyek a bábszínházi hangulatot idézik. ,Amikor vonatoztunk Vásárhelyről / Székelykocsárdra ... Kocsárdon várni kellett” (27.) — az utalás Dsida Jenő Nagycsütörtök című versét idézi: Kocsárd az erdélyi magyar irodalom kulcsfontosságú helye, a kocsárdi várakozás számos erdélyi utazó közös élménye. A versben utazó gyerek nemcsak egy családba, hanem egy kultúrába is egyre jobban belenő. A múltidézés jövendölésbe torkollik, a záróképben a rakéták az univerzum jövője felé tágítják az egyéni jövő távlatait. A Megtanulhatsz című vers egy kis gyöngyszem a „csöndlabdára álmokat” író gyermeki fantázia korládan lehetőségeiről. A szövegek egy része alkalmi ihletésű, de az alkalmiság nem válik hétköznapivá, mágikus játék lesz a nevekkel, a középkori himnuszok, a régi magyar szövegek nyelvi varázsát mentve át a mába (,.Klára, gyöngykalárisom! / Tiszta forrásból iszom. Több vers témája „a nagy megérkezés”, a gyermekvárással „az ádvent ül a küszöbünkre”, az „újszülött kincsek" kis csodák, melyek révén „lelkünk megújulhat”. A versek egyszerre szólnak a felnőtt és a gyerekolvasóhoz. A kisebbek hallgathatják őket ringatás, játék közben, a nagyobbak maguk is olvashatják, s bizonyára megszeretik majd a gyermekszereplőket vagy a kiszolgáltatott, szeretnivaló állatfigurákat: az elkóborolt Vasárnap cicát, akit vissza kellett adni a gazdájának, a Gyaluban, egy földszinti könyvespolc alatt lakó Teki teknőcöt és a gazdádan, szomorú Berta kutyust is. Polgár Anikó Egyed Emese: Vasárnap — Versek játék közben Gutenberg Kiadó, 2019 112 oldal
