Új Szó, 2019. november (72. évfolyam, 255-279. szám)

2019-11-20 / 270. szám

VI KÖNYVESPOLC ■ 2019. NOVEMBER 20. www.ujszo.com FORGASSUK KÖZÖSEN! Mackó imádja az ünnepeket, főképp a karácsonyt. Szeremé minden barátját vendégül látni, de az előkészületek fárasztób­bak, mint gondolta. Segítünk neki? Izgalmas képrejtvények és grafikus feladványok várnak megoldásra a Dudás Gergely első kötetében, amely elszóra­koztatják az egész családot. Nen mellesleg: a szerző története maga is kész mese. Pár éve karácsonykor a közösségi médiában elképesztő sebesség­gel terjedt egy „Hol a panda?” című szupernehéz képrejtvény. Több mint 160 ezren osztották meg, alkotója, Dudás Gergely, alias Dudolf pedig egy csapásra világhírű lett. Azóta Amerikában három könyve is megjelent. Dudás Gergely: Mackó karácsonyi böngészője, Naphegy Kiadó, 2019, 32 oldal * * * Hogy kerül egy mesekönyvbe a fogszabályzós sárkány és az ördög gonoszsága? Miért hagyja a lábát? Fogós kérdések, ugye? M. Kácsor Zoltán másképp, a megszokottól eltérő, vicces helyzetekben mutatja be a népszerű, klasszikusnak számító mesealakokat. Esti meseként, együttolvasásra vagy az önálló olvasás próbálgatására is alkalmas ez a szép kivitelű kis könyv. A szerző és Horváth Ildi illusztrátor a felnőttek szórakoztatá­sáról is gondoskodik, de az élmény bátran megosztható a gyerekek­kel, például egy másik, közösen alakítón mesében, amelybe a saját mindennapjaink történeteit is bevontuk. M. Kácsor Zoltán: A boszorkány seprűje Kolibri Kiadó, 2019, 84 oldal * * * Aki szereti a kecskéket, a ben­­dzsót és a sarlatánokat, a gyaláz­kodó versenyeket és a folyton ásítozó kis peléket, az kísérje el Jakabakot elképesztő utazásán. Sziporkázó humorral teli, igazi energiaturbó „emberi” történetet kapunk, amelyből sok mindent megtudunk barátságról, szere­lemről, magányról és életkedv­­ről.Jean-Claude Mourlevat meseregénye (vagy inkább mesés pikareszkje) kiskamaszoknak és onnan felfelé ajánlott. Egyáltalán nem követi a klasszikus mesei toposzokat, és Jakabak sem egy klasszikus mesebeli figura (rendszeresen rágyújt, bajnoki szinten gyalázkodik, Woody Guhtrie­­dalokat énekel). Közben viszont nagyon is szerethető: mindent megtesz a legjobb barátjáért, megküzd az ellenséggel, és a kalandok végére talán bölcsebbé is válik. Felnőtteknek is kimondottan ajánlott. Jean-Claude Mourlevat: Jakabak, Vivandra Kft., 2019, 208 oldal * * * Evolúciós oka van, hogy agyunk nehezen áll rá az olvasáshoz szükséges elmélyült figyelem­re, jobban szeret csapongani. Ismerjük a gyermekeink ujjának cirkálását a képernyő csillogó felületén. Mégis könnyebben megjegyezzük, amit papírról olvasunk. Az olvasás és ezáltal az írott szöveg értése minden tudás alapja. A 300 ajándék digitális mesét is tartalmazó kötethez egy meat hiteles, ismert személyiség adta az arcát, a nevét, a gondo­latait. Többek között A1 Ghaoui Hesna, Fluor Tomi, Molnár Piroska, Lackfi János, egy-egy olvasóvá válással kapcsolatos visszaemlékezésével, személyes hangvételű gondo­latával indul a 12 fejezet, amely 12 különböző irányból, a tudomány legfrissebb eredményeire támaszkodva közelíti meg a mindennapi meseolvasás jelentőségét, az olvasóvá nevelés lehetőségeit. Pompor Zoltán: így mesélj, hogy olvasson Móra-Bookr Kids Kft., 2019, 134 oldal faképnél a seprű a boszorkányt, és miért nem bánja a kalózka­pitány, hogy a cápa leharapta Dani nem mond csütörtököt Ha az ember valami minőségi ajándékot keres és meglátja Varró Dániel nevét egy könyvborítón, biztos lehet benne, hogy nem lő mellé, ha ezt veszi meg a ro­kon gyereknek. Ha pedig maga is szülő, általában már jó előre értesül róla, hogy készül valami Dani műhelyében. új kötet, a Csütörtök, a kisördög két verses mesét tartalmaz, és tulajdonképpen a népi hiedelem­­világból merít, de nem szájbarágós módon. A mai ovisokhoz és kisis­kolásokhoz szól, akiknek másféle kérdéseik, félelmeik, kétségeik vannak, mint nekünk voltak, de valahol mélyen mégis találkozunk. Régen a gyerekeket az ördöggel, a boszorkánnyal, a mókárral, a prikuliccsal ijesztgették, hogy majd elviszi őket, ha rosszalkodnak. Ma már ide kívánkozik a szómagyará­zat, amely a könyvből egyébként hiányzik: a mókár a mumushoz ha­sonló, félelmetes szörny, a prikulics pedig egy alakváltoztató lény - em­berből farkassá vedlik át. Csütörtök kalandjaiból kiderül, hogy ezek a figurák némi furfanggal és kedves­séggel megszelídíthetek. Három kicsi ördögfióka A Csütörtök, a kisördög és az ör­­döngös molnár alaphelyzete so­kaknak ismerős lehet. Adott három lurkó, akik (sok más gyerekhez hasonlóan) igazi ördögfiókák. A legnagyobb testvér Bezzeg névre hallgat, ő már iskolás. A középső Csütörtök, a legkisebb pedig Sári. Főhősünk összemorzsázza a nappa­lit, minek következtében délutánra hangyák, egerek és egyéb rágcsálók lepik el a lakást, akiktől a kisördö­gök édesanyja, Anyubanya iszonya­tosan fél. Elküldi hát Csütörtököt az ördöngös molnárért, aki fura, de nem erőszakos technikákat al­kalmazva rágcsálómentessé teszi ördögék hajlékát. A másik történetben (Az ördög nem alszik) Ordögpapa esti mesét olvas a három tesónak, ám egyre sötétebb lesz, már alig látja a be­tűket. Kiderül, hogy azért kezdett gyors tempóban fogyni a hold, mert Mirkó, a kis markoláb na­gyokat harap belőle. (A markoláb a palóc néphitben égitestevő lény. Azért váltakozik nappal és éjsza­ka, mert megeszi, majd kihányja a napot, illetve a holdat. Általában nem kötötték konkrét alakhoz, de ha mégis, akkor kutyához hasonló, szőrös állatként beszéltek róla.) Itt a markoláb egy kisfiú farkasfarokkal és mancsokkal, aki nem tudja, hogy rosszat tett. Simán rá lehet venni, hogy köpje ki a hold darabkáit, amelyeket aztán puzzle-ként közö­sen raknak össze Csütörtökkel. Főszerepben a középső fiú Varró Dániel - háromgyerekes apa­ként - mélyen átétzi a középső fiú magára hagyatottságát. Csütörtök­kel senki sem foglalkozik, legalább­is kevesebb figyelmet kap, mint a tesói, ezért fontosak számára a si­kerélmények. Itt mindkét mesében ő állítja helyre a status quót, ő oldja meg a problémát, úgy, hogy a töb­biek még csak nem is asszisztálnak neki, teljesen passzívak. A két történet a Varró Dánieltől megszokott stílusú, vicces rímekbe lett szedve, amelyek szinte csiklan­dozzák a fiilet, és dallamosságuk mellett a kicsik szókincsét is fejlesz­tik. Olyan modern vívmányokat is szerepeket bennük a szerző, mint például a hűtőmágnes. Csütörtök a mindannyiunk számára jól is­mert oviba indulás előtti káoszban Anyubanya vasorrára ragasztja a hűtőmágneseket, amitől a boszor­kány félelmetessége egy csapásra ekllan. A továbbiakban már őt is lehet szeretni. Annál is inkább, mivel kiderül róla, mennyire jófej, gondoskodó anya. Gyönyörködni a rajzokban A kötetet Agócs írisz illusztrálta, aki régi, hű társa a szerzőnek, és annak idején azért esett rá a válasz­tás, mert Varró Misi (a legidősebb fiú) kedvenc illusztrátora volt. Ezekre a rajzokra talán a pajkos a legjobb kifejezés. Amellett, hogy a figuráknak saját egyéniségük van, mindannyian kissé kócosak, szedett-vedettek, és kicsit úgy van­nak kifestve, mintha egy gyerek is közreműködött volna az illusztrá­­lási munkálatokban. (A molnáros sztori diafilmen is megjelent.) A rajzok szépen lelassítják az egyéb­ként pörgős történetet. Van, hogy egy oldalon csak kétsornyi szöveg szerepel, hogy lehessen gyönyör­ködni a rajzokban, és fejlődjön a kicsik esztétikai érzéke. Ez a mód­szer tőlünk nyugatabbra már meg­szokott, errefelé azonban a szülők jobban szeretik, ha több szöveget és kevesebb képet kapnak a pénzü­kért. Pedig az illusztrációk egyen­rangúak a versekkel - élvezetesek, szellemesek, humorosak. A kötet méretében és tagolásában is hasonlít a Bogyó és Babóca­­sorozatra, illetve Dániel András kuflis könyveire - itt is két mesét kapunk ugyanazokkal a szerep­lőkkel. Ezért talán folytatásban is reménykedhetünk. Kedves felnőt­tek, ha megtudunk valamit ezzel kapcsolatban, azonnal közöljük önökkel a jó hírt. Juhász Katalin Varró Dániel: Csütörtök, a kisördög. Jelenkor/Libri, 2019, 48 oldal Újszülött kincsek, csöndlabdára írt álmok E gyed Emese „játék közben” íródott vagy „játék közben” mon­dogatható gyerekver­sei nyelvi varázsukkal és mélyen személyes hangjukkal is megérintenek. A Vasárnap nagyon sokrétű kötet, a ráolvasásszerű, dúdolós líra mellett teret kapnak benne a filozofikus kérdések, a gyermeklogika és az epikus, mesélős narratíva is. Különösen izgalmas a játék a perspektívával: a rajzon látszó­­dik-e a rajzoló, a versbe bele­­íródik-e az író? A Hol van, aki írta című vers párbeszéd a raj­zoló és a rajz befogadója között, ugyanakkor egy felnőtt bizta­tása is a határokat nem ismerő, a megszokott irányokat el nem fogadó, rajzaival a mindenséget megragadó gyerekhez. ,A rajzoló? Nem lát- / szik. / Rajzol. / Lát. ”- mondja a töredezettsége révén többféleképpen olvasható vers. Az egyes nyelvi elemek („Nem lát-” / „Lát”) egymás tükörképei, ahogy a rajzolóé is a rajz, s a költőé is a vers, annak ellenére, hogy ő az, aki a párbeszédből látszólag teljesen ki­marad. Egy másik alkotáslélektani vers azt a gyermeki felismerést do­kumentálja, hogy a szél ujja ugyan­úgy rajzol a tengeri homokba, mint anya a papírra. A versek gyerek és felnőtt közös munkái, ahogy az egyik - szintén párbeszédes, rajzo­­lós - versben megjelenő Labirintus: a kép, melyet felfedezésre vágyó, firkáló, apró kezek rajzoltak, s mely a felnőtt által adott cím révén kere­kedett ki igazán. A kötet egyik kulcs­szövegében, az Elmondom, mi­lyen voltál, avagy: jövendölés című narratív versben az idősíkok egyedi módon keverednek. Egy felnőtt (feltehetőleg a nagymama) meséli el a gyereknek a születése, csecsemőkora történetét, mintegy átadva, továbbadva neki az em­lékeit, amelyeket magáévá tehet. Mesélés közben a felnőtt és gyerek közötti távolság egyre csökken, annyira összebújnak, hogy már érzéseik is közösek lesznek, s a kez­detben nem értett gyerekbeszéd a felnőttnek is lassanként a sajátja lesz, a gyerek pedig annyira belefeledkezik „a varázsos mesébe”, hogy már érteni is fogja. Az emlékek között van egy vonatút, közös megijedések az alagútban, melyek a bábszínházi han­gulatot idézik. ,Amikor vonatoztunk Vásárhely­ről / Székelykocsárdra ... Kocsárdon várni kellett” (27.) — az utalás Dsi­­da Jenő Nagycsütörtök című versét idézi: Ko­­csárd az erdélyi magyar irodalom kulcsfontossá­gú helye, a kocsárdi vá­rakozás számos erdélyi utazó közös élménye. A versben utazó gyerek nemcsak egy család­ba, hanem egy kultúrába is egyre jobban belenő. A múltidézés jö­vendölésbe torkollik, a záróképben a rakéták az univerzum jövője felé tágítják az egyéni jövő távlatait. A Megtanulhatsz című vers egy kis gyöngyszem a „csöndlabdára álmo­kat” író gyermeki fantázia korládan lehetőségeiről. A szövegek egy része alkalmi ihletésű, de az alkalmiság nem válik hétköznapivá, mágikus játék lesz a nevekkel, a középkori himnuszok, a régi magyar szövegek nyelvi varázsát mentve át a mába (,.Klára, gyöngykalárisom! / Tiszta forrásból iszom. Több vers témája „a nagy megérkezés”, a gyermekvá­rással „az ádvent ül a küszöbünkre”, az „újszülött kincsek" kis csodák, melyek révén „lelkünk megújulhat”. A versek egyszerre szólnak a felnőtt és a gyerekolvasóhoz. A kisebbek hallgathatják őket ringatás, játék közben, a nagyobbak maguk is ol­vashatják, s bizonyára megszeretik majd a gyermekszereplőket vagy a kiszolgáltatott, szeretnivaló állat­figurákat: az elkóborolt Vasárnap cicát, akit vissza kellett adni a gaz­dájának, a Gyaluban, egy földszinti könyvespolc alatt lakó Teki teknő­­cöt és a gazdádan, szomorú Berta kutyust is. Polgár Anikó Egyed Emese: Vasárnap — Versek játék közben Gutenberg Kiadó, 2019 112 oldal

Next

/
Thumbnails
Contents