Új Szó, 2019. november (72. évfolyam, 255-279. szám)
2019-11-16 / 267. szám
6 I KÜLFÖLD 2019. november 16.1 www.ujszo.com Újra lesújtott az izraeli légierő Az Iszlám Dzsihád gázai szélsőséges szervezet legalább 450 rakétát lőtt ki Izraelre Izraeli katonák egy palesztin rakéta darabjával. Jól véd a Vaskupola, (tasr/ap) RÖVIDEN Győr január 26-ón választ újra Győr. Január 26-án vasárnap lesz Győrben az időközi polgármester-választás a helyi választási bizottság döntése szerint. A szexbotrányba keveredett Borkai Zsolt polgármesteri megbízatása november 8-án lemondással megszűnt, ezért a törvény szerint 120 napon belül, azaz március 7- éig ki kell tűzni az időközi választást úgy, hogy a szavazás napja a kitűzés napját követő 70. és 90. nap közé essen. (MTI, ú) Boris Johnson az átmeneti időszakról London. Minden lehetőség megvan arra, hogy Nagy- Britannia szabadkereskedelmi megállapodást kössön az Európai Unióval a brit EU-tagság megszűnése (brexit) után tervezett egyéves átmeneti időszak végéig - mondta Boris Johnson brit miniszterelnök. Johnson kijelentette: egyedülálló szabadkereskedelmi megállapodásról van szó, mivel Nagy-Britannia a teljes szabályozási harmonizáció állapotában kezd majd hozzá a tárgyalásokhoz az Európai Unióval. A konzervatív párti kormányfő hangsúlyozta, hogy ha pártja megnyeri a december 12- ére kiút előrehozott választást, a kormány semmiképpen nem kezdeményezi az EU-nál a 2020 végéig tervezett átmeneti időszak meghosszabbítását. (MTI) Elítélt kémeknek kegyelmeztek meg Moszkva. Litvánia kegyelemben részesített két elítélt orosz, Oroszország pedig elengedett két litván és egy norvég kémet. Elsőként Ghanas Nauseda litván elnök közölte, hogy amnesztiában részesítette a 2017-ben kémkedés címén elítélt Nyikolaj Filipcsenko és Szergej Moiszejenko orosz állampolgárt. Filipcsenko tíz, Moiszejenko 10,5 évet kapott tettéért. Napközben Darius Jauniskis, a litván hírszerző szolgálatok vezetője bejelentette, hogy fogolycserét sikerült végrehajtani Moszkvával, és hogy az Oroszországban kémkedés címén elítélt Jevgenij Mataitis és Aristidas Tamosaitis litván, valamint Frode Berg norvég állampolgár a balti országba érkezett. (MTI) Ankara az USA-ba küldte a dzsihádistát Ankara. Ankara visszatoloncolta az Egyesült Államokba azt az amerikai állampolgárságú dzsihádistát, aki kitoloncolása után napokig a török—görög határon rekedt - közölte Süleyman Soy lu török belügyminiszter. Soylu annyit mondott: az illetőt repülőgéppel szállították haza Isztambulból az Egyesült Államokba. A török hatóságok hétfőn kezdték meg az Iszlám Állam terrorszervezet Törökország területén fogva tartott külföldi harcosainak hazaküldését - Németországba eddig hét iszlamistát küldött. (MTI) ÖSSZEFOGLALÓ Jeruzsálem. Az izraeli légierő több támadást hajtott végre tegnap hajnalban az Iszlám Dzsihád terrorszervezet gázai állásai ellen, válaszul az Izrael elleni rakétatámadásokra - tájékoztatott a hadsereg. A célpontok között volt egy olyan épület, ahol a terroristák rakétaalkatrészeket gyártottak, illetve a harci gépek csapást mértek az Iszlám Dzsihád hán-júniszi főhadiszállására is. Az izraeli hadsereg összesítése szerint kedd reggel óta - ötven óra leforgása alatt - a gázai szélsőségesek legalább 450 rakétát lőttek ki Izrael területére, de többségüket megsemmisítette a Vaskupola légvédelmi rendszer. Válaszul az izraeli hadsereg az Iszlám Dzsihád több tucat célpontját semmisítette meg. A gá-A forrongó A 3 nagy libanoni párt megegyezett abban, hogy Mohammad Szafadi volt pénzügyminisztert jelöli miniszterelnöknek. A híradások szerint Szaad Haríri leköszönő szunnita kormányfő, illetve a kát síita párt, az Amal ás a Hezbollah vezetőinek találkozáján született egyezség erről. Bajrút. Szaad Haríri pártja ezt egyelőre nem erősítette meg, de ilyen értelmű hírt közölt az ő tulajdonában lévő Musztakbal hírportál is, amely úgy tudja, hogy az új kormányban egyaránt lesznek majd politikusok és szakértők is. Egyes hírek szerint az Irán által támogatott Hezbollahhal szövetséges, a Michel Aun államfő által alapított Keresztény Szabad Hazafias Mozgalom nevű párt is beleegyezett abba, hogy Szafadi legyen a miniszterelnök. Mohammad Szafadi ismert libanoni üzletember és politikus, az északi Tripoli képviselőjeként került be a parlament-Új választások megtartásáról állapodott meg a bolíviai átmeneti kormány a lemondatott államfő, Evő Morales pártjának parlamenti képviselőivel, ami segítheti a belpolitikai válság rendezését a latin-amerikai országban. La Paz. A bolíviai szenátus megválasztotta a 2019/2020-as időszakra szólóan elnökévé a Morales pártjából való Éva Copa Murgát, első helyettesévé egyik párttársát, második helyettesévé pedig a Demokratikus Egység nevű ellenzéki párt képviselőjét, miután a szenátus előző vezetői lemondtak. A szenátus új elnöke, Éva Copa Murga közölte, az átmeneti kormány és az ellenzék egyetértésre jutott abban, hogy mihamarabb új választást kell tartani, hogy visszatéijen a béke az országban, és mindenekelőtt megvédjék a demokráciát. A magát az ország ideiglenes államfőjévé nyilvánító Jeanine Ánez zai egészségügyi minisztérium közlése szerint az izraeli légicsapásokban több mint 30-an haltak meg. Az izraeli hadsereg hangsúlyozta, hogy be. Három éven át, 2011 és 2014 között volt pénzügyminiszter Nadzsíb Míkáti miniszterelnöksége idején, előtte pedig gazdasági és kereskedelmi miniszter volt. Libanonban október közepén nagy tömegeket megmozgató kormányellenes tüntetések kezdődtek országszerte. A tiltakozók a korrupció és a megszorítások miatt vonultak az utcákra, és nem kímélik a korábban érinthetetlennek tartott vezetőket, köztük a Hezbollah vezetőjét, Haszan Naszrallahot sem. A tiltakozók számára az utolsó csepp volt a pohárban, hogy a kormány adót akart kiverni a Whatsapp üzenetküldő szolgáltatáson keresztül indított hívásokra. A gyakran erőszakcselekményekkel kísért tüntetések annak ellenére folytatódtak, hogy a kormány visszavonta tervét, és reformintézkedéseket jelentett be, illetve több miniszter is lemondott. Haríri október 29-én nyújtotta be lemondását a teljes politikai osztály távozását, a parlament feloszlatását további lépéseket tett, hogy megszilárdítsa helyzetét: felesketett öt új minisztert, miután előző napon 11 tárcavezetőt iktatott be hivatalába. Ánez egyértelművé tette, hogy a Morales vezette Mozgalom a Szocializmusért nevű pártnak joga van ahhoz, hogy részt vegyen a majdani elnökválaszaz áldozatok közül mintegy húszán terroristák voltak, akik rakétákat lőttek ki Izraelre. Csütörtök hajnalban - Egyiptom és előrehozott választás megtartását követelő tüntetők nyomására. Haríri azután nyújtotta be lemondását, hogy összecsaptak egymással a kormányellenes tüntetők, illetve a szélsőséges Amal és a Hezbollah hívei. A lemondás után némileg csillapodtáson, de Morales nem lehet 4. ciklusban elnök, és ugyanez vonatkozik a volt alelnökére is. Az USA, Oroszország, Brazília, Kolumbia, Nagy- Britannia és Németország is elismerte Ánezt az ország ideiglenes elnökének. Morales vasárnap kényszerült lemondani az elnöki posztról. (MTI) közbenjárásával nyélbe ütött - tűzszünet lépett életbe a Gázai övezetben. Ezzel véget ért a gázai radikálisokkal folytatott kétnapos kölcsönös rakétaháború, de Jiszráel Kac külügyminiszter a hadsereg rádiójának adott inteijúban a gázai terroristák célzott likvidálásának folytatásával fenyegetőzött. A harcok azért újultak ki kedden, mert aznap hajnalban az izraeli hadsereg és a Sin Bét belbiztonsági szervezet közös akcióban megölte az Iszlám Dzsihád gázai vezetőjét, Balta Abu al-Atát, aki az elmúlt hónapokban számos alkalommal adott parancsot rakétatámadásra az érvényes tűzszünet ellenére izraeli területek ellen. Az Iszlám Dzsihád a Gázai övezetben működő egyik iszlamista szervezet, de radikálisabb, sokkal inkább előnyben részesíti a fegyveres akciókat, mint az övezetet évek óta uraló és nagyobb Hamász. (MTI, ú) tak a kedélyek, de kedden újabb tüntetéshullám kezdődött, miután az államfő egyik inteijújában arra szólította a tüntetőket, hogy térjenek vissza otthonukba, mert ha folytatódnak a tüntetések, az gazdasági összeomláshoz vezethet. (MTI) r Uj alkotmány készül Chilében Santiago. A chilei pártok megállapodtak a Pinochetdiktatúrától örökölt alkotmányt felváltani hivatott új alaptörvény kidolgozásának menetében - jelentették be tegnap, majdnem egy hónappal a kormányellenes tüntetések és zavargások kezdete után. „Most először lesz száz százalékig demokratikus alkotmányunk” - közölte Jaime Quintana, a szenátus elnöke azután, hogy a kormányzó jobboldali és az ellenzéki baloldali pártok - a kommunisták kivételével - aláírták a Megállapodás a békéről és az új alkotmányról című dokumentumot. Eszerint először népszavazást rendeznek jövő áprilisban két kérdésről: egyrészt legyen-e új alkotmány, másrészt milyen testület dolgozza ki annak szövegét. Utána a 2020. októberi helyhatósági választással egy időben az ország megválasztja az alkotmányozó testület tagjait. (MTI) Libanont új miniszterelnök vezetheti Libanonban egy hónapja forrong a nép. Nincs béke a cédrusok alatt, (tasr/ap) Bolíviai alku az államfőválasztásról Jeanine Ánez ideiglenes államfő új pénzügyminiszterének gratulál (tasr/ap)
