Új Szó, 2019. november (72. évfolyam, 255-279. szám)
2019-11-02 / 255. szám
RÖVIDEN Új vezére van Iszlám Államnak Kairó/Bejrút. Az Iszlám Állam terrorszervezet csütörtökön megerősítette vezére, Abu Bakr al-Bagdadi halálhírét, és kinevezte utódát Abi Ibrahim al- Hasemi al-Kurasi személyében -jelentette a terroristák hírügynöksége, az Aamák. A jelentésben azt is közölték, hogy meghalt Abu Hasszán al-Muhadzsir, a szervezet szóvivője is. Bagdadi az amerikai különleges erők akciója alatt halt meg: vasárnap felrobbantotta magát, amikor kilátástalan helyzetbe került, mert nem akarta, hogy élve elfogják. Moszkva korábban kétségeinek adott hangot a halálhírrel kapcsolatban, de azt elismerte, hogy ha igaz, akkor Trump elnök jelentősen hozzájárult a nemzetközi terrorizmus elleni harchoz. (MTI) Fontos lépés az impeachment felé Washington. Az amerikai képviselőház csütörtökön megszavazta az elnök felmentésére irányuló eljárás jogszerűségét kimondó határozatot. A demokrata párti többségű képviselőházban 232:196 arányban voksoltak a benyújtott határozati javaslatra. A határozat értelmében az elnök alkotmányos felmentését célzó eljárás (impeachment) előtt szükséges vizsgálatok jogszerűek és ezentúl nyilvánosak is lesznek. A szavazás nem magáról az impeachment eljárás megindításáról szólt, hanem a megindításhoz vezető vizsgálatok jogszerűvé tételéről. Donald Trump amerikai elnök percekkel a voksolás után a Twitteren reagált. ,,Az amerikai történelem legnagyobb boszorkányüldözése” - írta a mikroblogban az elnök. (MTI) A legrövidebb választási kampány Madrid. A spanyol demokrácia legrövidebb, nyolcnapos hivatalos választási kampánya kezdődött, amelyet az induló pártok csütörtök este nyitottak meg nagyszabású gyűléseiken. A kampánynyitó rendezvényeken felszólaló vezetők a minél nagyobb arányú választási részvételre buzdítottak, mivel a bizonytalan szavazók aránya 32 százalék fölött van az állami spanyol társadalomkutató központ felmérése szerint. A kampány fö témája a katalán krízis lehet. Katalóniában ugyanis két és fél hete folyamatosak az utcai tiltakozó megmozdulások - amelyek többször rendbontásokkal végződtek -, mióta a legfelsőbb bíróság börtönre ítélt katalán politikusokat. A két évvel ezelőtt alkotmányellenes elszakadási népszavazás megrendezése miatt indult perben kilenc katalán vezetőt ítéltek 9 és 13 év közötti börtönbüntetésre zendülés miatt. A közvélemény-kutató cégek felmérése szerint a választásokat ismét a szocialisták nyerhetik, de közel azonos vagy gyengébb eredménnyel, mint áprilisban. (MTI) 4J[________________ KÜLFÖLD 2019. november2. | www.ujszo.com Megkezdődött az orosz-török járőrözés Északkelet-Szíriában Az öt orosz és négy török páncélozott gépkocsiból álló oszlop helyi idő szerint tegnap délben indult el Derbesziából (tasr/ap) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Moszkva. Az ószakkelet-szíriai határövezetben megkezdődött az orosz-török közös járőrözés - közölte tegnap az orosz védelmi minisztérium. Az öt orosz és négy török páncélozott gépkocsiból álló oszlop helyi idő szerint délben indult el Derbesziából. A 110 km-es útvonalon 40-60 km-es sebességgel haladtak a járművek. Szíria északkeleti részén október 9-én éleződött ki a válság, amikor Törökország a Béke Forrása fedőnéven offenzívát indított a kurd önvédelmi milíciák ellen. Az október 17-i amerikai-török megállapodás alapján Ankara felfüggesztette a hadműveletet, hogy a kurdok kivonhassák erőiket az általa ellenőrzött 30 km-es határ menti övezetből. Az október 22-i orosz-török memorandum értelmében pedig a török zónától keletre és nyugatra fekvő határszakasz ellenőrzését orosz katonai rendészek és szíriai határőrök vették át. Az oroszok emellett a megállapodásnak megfelelően segédkeztek a kurdok és fegyverzetük 30 km-es visszavonásában, aminek határidő előtti befejezéséről kedden tett bejelentést Moszkva. Ezt követően megkezdődött a kijelölt orosz-török jár-Elfogadta a görög parlament a menedékkérőkre vonatkozó szigorúbb törvényt, amelynek tervezete ellen több emberi jogi szervezet is tiltakozott. ■ Athén. A parlament egy csütörtök reggeltől tegnap hajnalig tartó maratoni vita végén szavazott a tervezetről, és fogadta el azt. Kiriákosz Micotákisz görög miniszterelnökjúliusban hatalomra került konzervatív kormánya szerint a tervezet célja a menekültügyi kérelmek elbírálásának, valamint az elutasított kérelmezők kitoloncolásának egyszerűsítése, ugyanis az ország hatóságai a jelenlegi rossz hatásfokú intézkedési keretben nem tudnak meg-London. Továbbra is az Európai Unió teljes jogú tagja az Egyesült Királyság, amely az EU-tagség megszűnésinek (brexit) előző, e hét elejéig érvényben volt határideje alapján közép-európai idő szerint csütörtök éjfélkor lépett volna ki az EU-bél. Az újabb halasztás a brit kezdeményezésnek megfelelően 2020. január 31-ig terjedhet. A határidő ugyanakkor rugalmas: ha London valamelyik köztes hónapban ratifikálja a kilépés feltételrendszerét rögzítő új megállapodást, annak a hónapnak a végén - vagyis november 30-án vagy december 31 -én - is megszűnhet a brit EU-őrözési útvonal aknamentesítése és légi felderítése. Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő pénteki moszkvai sajtóértekezletén megismételte azt a korábban a moszkvai katonai tárca által megfogalmazott vádat, miszerint az Egyesült Államok az Iszlám Állam terrorszervezet elleni harc „leple alatt” kőolajat exportál illegálisan Szíriából. „Saját szankcióikat megkerülve az amerikaiak havonta több mint 30 millió dollár értékben csembirkózni a migrációs helyzettel. A szavazás előtti felszólalásában Micotákisz azt mondta: az új rendszer védelmet nyújt majd a menekülteknek, „de nem hagyja nyitva a kaput mindenki előtt”. „Nem maradhatnak az országban azok, akik nem szorulnak menedékre” - szögezte le. Jelenleg mintegy 35 ezer ember él a görögországi fogadótáborokban, ami a hatszorosa annak, ahány embert e táborok el tudnak látni. A törvénynek már a tervezetét is bírálta a Human Rights Watch (HRW) emberi jogi szervezet és az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR). A HRW szerint a törvény korlátozza a Szíriából, Irakból és Afganisztánból érkezők menedékkéretagság. Boris Johnson időközben előrehozott választások kiírását kezdeményezte az alsóházban, és a kezdeményezést a parlamenttel folytatott hosszas tusakodás után, negyedik kísérletre ezen a héten el is fogadtatta. Az előrehozott választásokat december 12-én tartják. A Munkáspárt kormányra kerülése esetén népszavazást írna ki a brit EU-tagságról, azzal a választási lehetőséggel, hogy Nagy-Britannia maradjon az Európai Unió tagja - mondta csütörtökön a legnagyobb brit ellenzéki erő vezetője. Jeremy Corbyn a Labour Londonban rendezett választási kampánynyitó rendezvényén felszólalva kilátásba helyezte a privatizált országos infrapésznek ki kőolajat Szíriából, és a belátható jövőben nem szándékoznak elhagyni ezt a környéket”— mondta. Korábban a Pentagon közölte, hogy továbbra is ellenőrzése alatt szándékozik tartani az északkelet-szíriai olajmezőket. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter ezzel kapcsolatban hangoztatta: ellentétes a nemzetközi joggal a szíriai amerikai katonai jelenlét a lelőhelyek fenntartása ürügyén. A török hadsereg közben átadta a szíriai orosz erőknek azt a 18 szilemre vonatkozó jogait, munkavállalási esélyét, és kiszolgáltatottabbá teszi a különösen veszélyeztetett menedékkérőket, köztük a kísérő nélküli gyerekeket. Dunja Mijatovic, az Európa Tanács emberi jogi biztosa csütörtökön Athénban, görögországi látogatása végén kijelentette: Görögországnak sürgősen javítania kell az égei-tengeri szigeteken tartózkodó menedékkérők helyzetén. Ugyanakkor - tette hozzá - az európai országoknak nagyobb felelősséget kell vállalniuk a menedékkérők áthelyezésével kapcsolatban, hogy Görögország lélegzetvételhez tudjon jutni, és legyen lehetősége javítani a szigeteken uralkodó körülményeken. (MTI) strukturális hálózatok, köztük a vasút és a vízközművek köztulajdonba vételét is. Corbyn a brexitről szólva kijelentette: miután a konzervatív párti kormányok a brexit-folyamat eddigi három évében kudarcot vallottak, ideje kivenni a döntést a politikusok kezéből, és a népre kell bízni a végső szó kimondását. A Labour vezetője szerint ha a párt a december 12-ére kiírt előrehozott parlamenti választáson kormányra kerül, „hat hónapon belül rendezi” a brexitet, és a választókra bízza annak eldöntését, hogy N agy-Britannia egy észszerű megállapodás alapján kilépjen-e az EU-ból, vagy maradjon az Európai Unió tagja. (MTI) riai katonát, akit műveleteik során foglyul ejtett a hét elején az északszíriai Rász-el-Áintól délkeletre. A közleményben nincs arra utalás, hogy a török hadsereg az orosz erőknek adta át a szíriai katonákat, de a védelmi miniszter korábban így nyilatkozott az Anadolu hírügynökségnek: „Miután értesültünk arról, hogy a szíriai rezsim hadseregének tagjairól van szó, tárgyalásokat folytatunk Oroszországgal arról, hogy átadjuk nekik ezt a 18 személyt.” Újabb 663 millió eurót utal át az Európai Bizottság a Törökország területén tartózkodó menekültek ellátására - jelentette be csütörtökön a brüsszeli testület. A tájékoztatás szerint ezen összeget elsősorban különböző egészségügyi és oktatási programokra fogják fordítani. Az Európai Unió összesen hatmilliárd eurót ajánlott fel Törökország számára a 2016-ban megkötött migrációs megállapodás keretében. Ebből eddig 2,6 milliárd eurót utaltak át ténylegesen, noha 5,8 milliárdot már elkülönítettek. Ankara az egyezmény aláírásakor beleegyezett, hogy gátat vet az országból Európába irányuló migrációs áradatnak. Törökországban nagyjából 4 millió menekült, köztük 3,6 millió szíriai polgár tartózkodik, akik a szomszédos országban kirobbant polgárháború elől kerestek itt menedéket. Babis: meg kell várni az Európai Bíróság ítéletét BrUsszel/Prága. Csehország tanulmányozza és elemzi a 2015- ös európai uniós kvótadöntéssel kapcsolatos főtanácsnoki állásfoglalást, de meg kell várni az Európai Bíróság ítéletét, amely kötelező érvényű, szemben a fötanácsnok állásfoglalásával - jelentette ki Andrej Babis cseh miniszterelnök csütörtökön Prágában. Babis Eleanor Sharpston, az Európai Bíróság fötanácsnokának csütörtöki bejelentésére reagált, amely szerint Csehország - Lengyelországgal és Magyarországgal együtt - jogsértően járt el azzal, hogy elutasította a menedékkérők Európai Unión belüli elosztását szolgáló ideiglenes mechanizmus végrehajtását. Uniós tagállamok 2015-ben vezették be a migránsok ideiglenes kötelező elosztási programját azzal a céllal, hogy enyhítsenek a helyzeten Görögországban és Olaszországban, melyek menedékkérők tízezreinek voltak célpontjai a migrációs hullám tetőzése idején. Ám Csehország, Lengyelország és Magyarország elutasította, hogy csatlakozzon a rendszerhez, azzal érvelve, hogy a belbiztonsági ügyekre vonatkozó döntés kizárólag saját hatáskörükbe tartozik. Lengyelország és Magyarország egyetlen menedékkérőt sem vett át Görögországtól és Olaszországtól a 2017 szeptemberéig érvényes kvótarendszer keretében, míg Csehország mindössze tizenkettőt. Az Európai Bizottság (EB) 2017 decemberében emiatt bepanaszolta a három országot az uniósjog érvényesítése végett. (MTI) Athén szigorította a menekülttörvényt Az Egyesült Királyság továbbra is az Európai Unió tagja
