Új Szó, 2019. november (72. évfolyam, 255-279. szám)
2019-11-13 / 264. szám
www.ujszo.com I 2019. november 13. DUNA, VÁG, GARAM ÉS IPOLY MENTE 113 Terepszemle az érsekújvári kórházban SZÁZ ILDIKÓ Megkezdték a Korszerű Érsekújvári Oktató Kórház ós Rendelőintézet projekt megvalósítását. A napokban építészeti szakemberek vezették végig az újságírókat az első, a tizenharmadik és a negyedik emeleten, ahol már zajlanak a bontási munkálatok. KHÖÍB223 A kórház negyedik emeletéről a pszichiátriai osztályt már átköltöztették az egészségügyi központ másik épületszámyába. Ján Bacek, az intézet szóvivője elmondta, éppen erre az emeletre költöztetik majd át folyamatosan azt a klinikai részleget, ahol éppen tart a felújítás. Az egykori pszichiátriai részleg egyes kórtermeiben most értékes építkezési anyagokat tárolnak. Ennek az emeletnek a teljes felújítását jövő tavaszra szeretnék befejezni. Az első és a tizenharmadik emeleten csak néhány kórtermet zártak le, így a munkazaj némileg áthallatszik az osztályokra. Felújítás 38 óv után A szakemberektől megtudtuk, bonyolult és igényes feladat a vízelvezető akna felújítása. Nyolc fázisban folynak a munkálatok, minden emeleten lezárnak három kórtermet, ahol a vízelvezető rendszeren dolgoznak. Eubica Bartosová, a kórház gazdasági igazgatója elmondta, közel 15,2 millió euró európai uniós támogatást kapott az intézmény erre a célra. Az átépítési, illetve felújítási munkálatokra csaknem 6,6 millió eurót fordít az egészségügyi központ vezetése. A kórház vezetése szerint nem biztos, hogy ez az összeg elegendő lesz a teljes, két évig tartó rekonstrukcióra. „Csúcs-A felújítás számokban ► ► ► ► ► az uniós támogatás összege: 15195 431,14 euró sajátforrás: 6,6 millió euró 300 új egészségügyi berendezést vásárolnak 8 millió euróért 10 liftet cserélnek le várhatóan 2021 őszén fejezik be a munkálatokat minőségű kórház volt az érsekújvári az egykori Csehszlovákia idejében, ám harmincnyolc év elteltével radikális felújításra van szükség. Korábban ilyen nagyszabású rekonstrukció nem volt az intézményben. A kórház alkalmazottai örömmel fogadták a változást, annak ellenére, hogy nem kis szervezési munkával jár a teljes felújítás. Az érsekújvári kórházban minden osztályt érintenek majd a felújítási munkálatok (A szerző felvétele) Új felszerelést vásárolnak „Az európai uniós támogatás egy részéből modem műszaki eszközöket vásárolunk, csaknem 300 új egészségügyi berendezést kapnak majd az egyes klinikai részlegek mintegy 8 millió euró értékben” - tájékoztatott Jozef Jezík, a kórház vezérigazgatója. A terepszemle során a sajtó képviselői a munkások által ideiglenesen használható két munkaliften közlekedtek az épületben. Ján Bacek elmondta, a felújítás során tíz. liftet cserélnek le a központi csarnokban, jóval korszerűbbekre. A liftrendszer modernizációján kívül minden emeleten új padlóburkolat és mennyezeti burkolat lesz, új villanyvezetékkel. Tomás Kovacic, a központi műtőosztály főorvosa és a kórház stratégiai, fejlesztési osztályának vezetője elmondta, bíznak abban, hogy az egészségügyi dolgozók és a betegek megértik a helyzetet. Nem könnyű feladat a kórházat üzemeltetni és ezzel egyidejűleg ilyen nagymértékű bontási és rekonstrukciós munkálatokat is végezni. A tizenhárom emeletes kórházi épület múltjáról is szó esett a terepszemle során. Kiderült, hogy csaknem tizenkét éven át építették, és eleinte az is kérdéses volt, hogy melyik dél-szlovákiai járási székhelyen álljon. Az elmúlt csaknem négy évtizedben csupán részleges felújítási munkálatokra futotta a kórháznak. A jelenlegi nagyszabású beruházást várhatóan 2021 őszén fejezik be. Örömjáték a deszkákon VATAŐClN PÉTER November második hétvégéjén ismét az alsó-csallóközi amatőr színjétszókó volt a terep a lakszakéllasi V. EljétszLAK színjátszó fesztiválon. A helyi kultúrház adott otthont a már komolyabb múltat felmutató fesztiválnak, amelynek első napja a kolozsnémai Nyugdíjas Klub fellépésével indult. Ezt követően az ekecsi Szociális Otthon színjátszó csoportja, a lakszakállasi Jácint Népdalkor, valamint a szintén helyi Boncák Színpad adott elő egy-egy darabot. Másnap, reggeltől délutánig játékos foglalkozásokkal - vagy talán úgy is lehet mondani: műhelymunkákkal - készültek a szervezők, majd később újra a színpadi produkcióké volt a főszerep. A cSicsói Nofene!, a nyárasdi Theátrum, valamint a lakszakállasi Eccer színjátszó csoport műsorát tekinthették meg a nézők. Hét társulat és előadás volt a repertoáron tehát, akiket szép számú közönség követett figyelemmel mindkét nap. Lakszakállason kívül más falvakból is érkeztek nézők, a maga módján tehát bátran lehet kis helyi fesztiválnak nevezni az EljátszLAK-ot. Színházat csinálni A fesztivál két „motorja” Vajlik Zoltán és Domonkos Zsuzsanna - előbbi az Eccer Színjátszó Csoport, utóbbi pedig a Boncák Színpad vezetője. Kis megszakításokkal mindketten már évtizedek óta foglalkoznak amatőr színjátszással. „Mindig is próbáltunk közösséget teremteni Lakszakállason. Ez az alfája és ómegája az egésznek. Szerettünk volna egy olyan közeget létrehozni, ahová az emberek eljönnek és jól érzik magukat” - fejtegeti Vajlik Zoltán, hogy a színjátszás szeretete mellett mi is motiválta még őket a kezdetektől fogva. A mostani Eccer-csoportot nagyjából öt éve kezdte el összeállítani, de nem volt könnyű dolga, hiszen a szükséges egy tucatnyi embert nem lehet egy faluból összeszedni. Az Eccer jelenlegi 15 tagja ezért Lakszakállas mellett Komáromból, Csicsóról, Tanyról, Nagymegyerről és Szilasról van. Eddig a Hippolyt, a lakájt dolgozták fel nagy sikerrel, ezúttal pedig a Ne most! Avagy viszem a bankot című vígjátékot vitték színre. „Nekem a hitvallásom, hogy nem szabad komoly dolgokkal terhelni a falusiakat, úgyhogy inkább maradjunk a könnyed vígjátéknál, ahol felszabadul az ember” - mondja Vajlik Zoltán. 70 gyerek a színpadon A Domonkos Zsuzsanna által vezetett Boncák Színpad tagjai gyerekek. A 90-es években és az ezredforduló idején is működött már a csoport, amely felső tagozatos iskolásokra épült, majd egy bő évtizedes stagnálást követően tavaly új lendületet vett a működésük. Decemberben állította össze a Betlehem öröme című darabot a Boncák 15 tagú alapcsapata. A teljes műsorban 60- 70 gyerek vett részt. Az idei év eleje óta a Ludas Matyin dolgoznak óvodások, alsó és felső tagozatosok részvételével, s a nyári falunapon már be is mutatták egy részét. Élvezik a játékot Mindkét együttes vezetője egyetért abban, hogy a színjátszó versenyek nem igazán fontosak a számukra, mivel a nem hivatásos színjátszás lényege szerintük valahol egészen máshol van. „Hagyom, hogy spontán módon történjen, élvezzük a próbákat és a játékot” - nyújt betekintést a munkájukba Domonkos Zsuzsanna, emellett pedig elárulja, hogy sok gyereknek van jó ötlete, amelyeket aztán beleépítenek az egyes darabokba. „Én mindig azon aggódok, hogy ne éljen meg kudarcot a gyerek. Mert ha kudarcként éli meg, akkor végleg elmegy a kedve” — teszi hozzá. Vajlik Zoltán számára is a színjátszás kötetlen szeretete a fo cél, hiszen ahogyan mondja: „Azt vallom, hogy ha az amatőr színjátszó a szabadidejében elmegy, jól érzi magát, azt át tudja adni a másik embernek is, és az lejön a színpadról. Viszont ha megtörik valamivel, akkor otthagyja a francba, ami szerintem rosszabb, mint az, hogy nem üt meg olyan szintet, mint a budapesti Nemzeti Színház.” Kis helyi örömjáták Az EljátszLAK a szervezők számára „örömjáték”, és szervesen kapcsolódik ahhoz, amit az amatőr színjátszásról egyébként vallanak. „Úgy gondoltuk, mi nem megyünk fesztiválokra, hanem csinálunk magunknak egy fesztivált itthon” - mondja Domonkos Zsuzsanna, hozzátéve, hogy „az volt a cél, legyen lehetőség amatőr színjátszásra, mert úgy látjuk, hogy kihalófélben van ez a szakma”. A fesztiválra kezdetben 3-4 csoportjött el, majd próbálkoztak a bővítéssel, de rájöttek, hogy jobb a régióban maradni, s összegyűjteni a helyi amatőr színjátszókat egy hétvége erejéig. A lakszakállasi rendezvény lényege szerintük, hogy a rendszeresen összejáró csoportok saját maguk örömére játszanak. Az esemény szervezése persze sok munkát is igényel, de ilyen téren nem panaszkodnak, idén is sikerült több forrásból megoldani a finanszírozást, amelyre a Pro Zsemlékes civil szervezet a Kisebbségi Kulturális Alapnál pályázott, s emellett a helyi önkormányzat is támogatta a kezdeményezést. Ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy a helyi lakosok közül többen pogácsákat, süteményeket sütöttek a színjátszóknak és a közönségnek, így aligha lehet kétségbe vonni, hogy valóban közös élmény volt a fesztivál két napja sokak számára. Fejlesztések a Túzokos Központban Elkészült a Túzokos Kömyezetnevelési Központ (TKK) új nádfedeles pavilonja. A fejlesztés részét képezi egy széles körű szlovák-magyar nemzetközi együttműködésnek. A konstrukció a „Dunamente természet ízei” (Chute podunajskej prírody) névre keresztelt határon átívelő projekt keretében épült. Katka Vajliková, a TKK munkatársa részletesen bemutatta a pályázathoz kapcsolódó tevékenységeket és eredményeket. A projektben 20 szlovákiai és 30 magyar önkormányzat, egyesület, vállalkozó és helyi lakosok vesznek részt. Az Alsócsallóközi Falvak Társulása például 3500 eredeti gyümölcsfát és cseijét ültetett el, ezenfelül pedig 35 rovarhotelt, 9 gémeskutat, 35 madárodút, 4 madármegfigyeltő, 33 vadkamerát, 20 esőkertet és 222 padot, kukát, táblát helyeznek még ki. A projektnek köszönhetően a TKK kalandközpontot épít, ez a pavilon mellett mezítlábas ösvényt, kötélpályát, esőkertet, madármegfigyelőt és egy állatsimogatót is magába foglal. Ezek mellett számos további fejlesztéssel is számolnak. A projekt általános célja a természeti és kulturális örökség megőrzése a Duna mente mindkét oldalán úgy, hogy azt a vidékfejlesztés érdekében is ki lehessen használni. Richard Müller, a Szlovák Környezetvédelmi Ügynökség (SZKÜ) igazgatója a pavilon kapcsán és a természetvédelemmel összefüggésben a határokon átnyúló Natúrpark koncepcióját emelte ki, amelynek keretében a TKK-ban élményalapú oktatásra szolgáló új terek jönnek létre. Ilyen térnek számít a nádfedeles pavilon is. (vp) A kolozsnémai Nyugdíjas Klub így élnek a nyugdíjasok előadása (A szerző felvétele)
