Új Szó, 2019. november (72. évfolyam, 255-279. szám)
2019-11-13 / 264. szám
8 KÜLFÖLD 2019. november 13.1 www.ujszo.com RÖVIDEN Koalíciós lesz a spanyol kormány Madrid. Koalíciós kormány létrehozásáról állapodott meg a Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) és az Unidas Podemos (Együtt képesek vagyunk) baloldali párttömörülés. „Spanyolországnak stabil kormányra van szüksége. A szavazatok kijelölték az egyetlen utat, azt amelyen most együtt indulunk el a Spanyol Szocialista Munkáspárt és az Unidas Podemos” - fogalmazott az előzetes együttműködési megállapodás aláírása után Pedro Sánchez ügyvezető kormányfő, a PSOE főtitkára. Ahhoz, hogy a koalíciós kormány megalakulhasson, további pártok támogatása kell, kettejüknek ugyanis összesen 155 mandátuma van a 350 fos parlamentben. A miniszterelnök-jelölt megválasztásához első körben 176 támogató szavazat szükséges. (MTI) Továbbmehet a három biztosjelölt Brüsszel. Nem állapított meg összeférhetetlenséget az új francia, magyar és román biztosjelölt esetében az Európai Parlament (EP) jogi szakbizottsága, így folytatódhat ajóváhagyási folyamat a képviselő-testületben. A testület megvizsgálta a francia Thierry Breton, a magyar Várhelyi Olivér és a román Adina Valean pénzügyi érdekeltségeit, esetleges összeférhetetlenségeit. A következő lépés a 3 jelölt meghallgatása lesz csütörtökön a nekik szánt tárcákkal foglalkozó EP-bizottságokban, itt bizonyítaniuk kell a rátermettségüket és szakmai felkészültségüket. (MTI) Elmenekült a bolíviai exelnök A La Paz-i rendőrség a hadsereg segítségét kérte az elharapózó erőszak megfékezéséhez Morales repülőn távozott, mexikói zászlóval köszönte meg a segítséget (tasr/ap) ÖSSZEFOGLALÓ La Paz/Mexikóváros. Elhagyta Bolíviát, is egy mexikói kormánygéppel Mexikóba menekült Evő Morales volt bolíviai elnök. A La Paz-i rendőrfőkapitány a hadsereg beavatkozását kérte, hogy segítsenek megfékezni az Evő Morales exelnök támogatói által elkövetett erőszakot. Evő Morales volt bolíviai elnök politikai menedéket kért és kapott Mexikóban, mert úgy ítélték meg, hogy élete és testi épsége veszélyben van. Bolíviában közben a rendőrség a hadsereg beavatkozását kérte az erőszak megfékezése érdekében, mert hétfő éjszaka több helyen elszabadult az erőszak a fővárosban, és több településen rendőrőrsöket fosztottak ki és gyújtottak fel, miközben Evő Morales támogatóinak több száz fos, feldühödött csoportja indult a közeli El Altóból a fővárosba. Itt a polgárháború? Az andoki őslakosok zászlaját, a wiphalát lengető tömeg azt kiabálta, hogy „most itt a polgárháború”. A baloldali Morales vasárnap kényszerült lemondani az elnöki posztról, miután az országon a választást követően három hétig véres tüntetések söpörtek végig, és a rendőrség, valamint a hadsereg főparancsnoka is felszólította, hogy távozzon az ország éléről, mert az Amerikai Államok Szervezete súlyos szabálytalanságokat és potenciális csalást észlelt az októberi elnökválasztáson, és az eredmény megsemmisítésére szólította fel La Pazt. Az Észak- és Dél- Amerika és a karibi világ 35 államát tömörítő szervezet felszólította Bolíviát arra is, hogy az igazságszolgáltatás vizsgálja ki az október 20-án tartott elnökválasztáson elkövetett szabálytalanságokat. Evő Morales 2006 óta állt Bolívia élén. Már 3. újraválasztási kísérlete is vitatott volt, mert az alkotmány értelmében erre nem lett volna lehetősége. O volt az ország első őslakos államfője. A hadsereg közbelép „Azzal a kéréssel fordultam Williams Kalimanhoz, a hadsereg vezérkari főnökéhez, hogy avatkozzon be, mert a bolíviai rendőrség már nem bír el a helyzettel” - jelentette ki Jósé Barrenechea La Paz-i rendőrfőnök. Kaliman nem sokkal később bejelentette: utasította a hadsereget, hogy működjenek égyütt a rendőrséggel a vandálok megfékezése érdekében. A tábornok aláhúzta, hogy a közös katonai és rendőri fellépés célja a vérontás elkerülése. Egyúttal felszólította a bolíviaiakat, hogy segítsenek a nyugalom helyreállításában. Vladimir Yuri Calderón bolíviai országos rendőrfőnök tudatta, hogy a katonaság és a rendőrség közös akciója haladéktalanul megkezdődik, és akkor ér véget, amikor helyreállt a rend. Szép kezdet, csúf vég A bolíviai elnök lemondásával az utolsó ikonikus baloldali populista politikus is távozik a latin-amerikai politikából. De ő sem önszántából teszi: a venezuelai Hugo Chávezt a betegség vitte el, a brazil Luiz Inácio Lula da Silvát korrupció miatt börtönbe csukták (most engedték ki), Moralest viszont a hadsereg kényszerítette lemondásra. Bolíviának jelenleg nincs politikai vezetése, mert az alelnök, a kormány több tagja, valamint a parlament és a szenátus vezetője is lemondott. A 11 milliós ország a végletekig megosztott, emellett mindenütt a tüntetések, randalírozások brutális nyomai. Pedig a kezdet biztató volt Morales számára: amikor 2006-ban először megválasztották Latin-Amerika legszegényebb országának elnökévé, az felért egy rendszerváltással. Morales az ajmara indián őslakosság tagjaként és kokacserje-termesztőként lett államfő egy olyan országban, ahol korábban csak a jómódú fehérek alkották a politikai elitet. Szakszervezeti aktivistaként járta az országot, igazságosabb, egyenlőbb rendszert ígért, földet az indiánoknak. 2006 óta felére csökkentette a szegénységi küszöb alatt élők számát, és közel nullára az írástudatlanságot. A hibát ott követte el, hogy meg volt győződve arról: személye pótolhatatlan, és törvénysértő módon két elnöki ciklus után sem volt hajlandó távozni... (MTI 24.hu) Izrael levadászta az Iszlám Dzsihád parancsnokát Palesztin rakéta okozta rombolás Szderótban. Ez mindennek a teteje, (tasr/ap) A törökök folytatják a kitoloncolást Ankara. Törökországé nem érdekli, hogy az Iszlám Állam terrorszervezet fogva tartott dzsihádistáit, akiknek Ankara hétfőn megkezdte a kitoloncolását, visszafogadják-e vagy sem - jelentette ki Recep Tayyip Erdogan török elnök. Mondta annak kapcsán, hogy az az amerikai állampolgárságú dzsihádista, akit Törökország hétfőn elsőként akart kitoloncolni Görögországba, a senki földjén vesztegel, miután a görög hatóságok a határról visszafordították. (MTI) Uránrószecskók egy iráni helyszínen Bécs. Emberi kéz által elhelyezett természetes uránrészecskéket talált egy be nem jelentett helyszínen a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ). Az ENSZ-nek az atomsorompóegyezmény betartatásán őrködő szervezete azt is közölte, tovább nőttek a 2015. évi atomalkuban engedélyezett mérték felett az alacsony fokon dúsított iráni uránkészletek, és elérték a 372,3 kilót, amely meghaladja az engedélyezett 202,8 kg-os limitet. A NAÜ megerősítette, a fordói nukleáris létesítményben megkezdődött az urándúsítás, amit tilt az atomalku. (MTI) Az izraeli hadsereg célzott légicsapásban végzett az Iszlám Dzsihád nevű terrorszervezet műveleti parancsnokát. Válaszul a Gázai övezetből 70 rakétát lőttek ki izraeli területekre. A háborús helyzet a kormányalakítást is érintheti. Jeruzsálem. Megölte Baha Abu al-Attát, az Iszlám Dzsihád terrorszervezet műveleti parancsnokát az izraeli hadsereg egy légicsapásban. A csapásban egy nő is meghalt. Az izraeli hadsereg tudatta, hogy a támadást Benjámin Netanjahu kormányfő és védelmi miniszter hagyta jóvá, mert Izrael szerint Atta volt a felelős a szervezet által a zsidó állam ellen az elmúlt hetekben a Gázai övezetből indított mesterlövész-akciókért, továbbá rakéta- és dróntámadásokért. Az Iszlám Dzsihád közleményben erősítette meg, hogy Atta tegnap meghalt. Az izraeli sajtó határozottan „Teherán embereként” azonosította Attát, miután az Iszlám Dzsihád Irán támogatását élvezi. Veszedelmes terrorista Izrael nem akaija, hogy eszkalálódjon a helyzet - jelentette ki Netanjahu kormányfő, aki az adódó kiváló lehetőséggel indokolta az Iszlám Dzsihád gázai katonai vezetőjének hajnali megölését. A történtekre válaszul a terrorista csoport rakétákat lőtt ki Izraelre, amelynek déli és középső részén háborús készültség lépett életbe. Netanjahunak, aki eddig a védelmi miniszteri tisztséget is betöltötte, éppen tegnap kellett átadnia a tisztséget Naftali Bennetnek, az akció idején még ő volt a miniszter. Avív Kochávi vezérkari főnök szerint több tucat rakétát lőtt ki az Iszlám Dzsihád Izraelre Baha Abu al-Atta vezetésével, és a csoport katonai vezetője szerintük újabb rakéták kilövésére készült. Ezért megölése nem a likvidálások politikájának felújítása, hanem egy „ketyegő bomba” semlegesítése, a közvetlen veszély felszámolása volt - hangoztatták. Netanjahu hangsúlyozta, a kormány tíz napja fogadta el Baha Abu al-Atta célzott kivégzését a hadsereg és a Sin Bet belbiztonsági szolgálat javaslatára, és erre adódott tegnap hajnalban lehetőség. Belpolitikai gubanc Az időzítés indoklására azért volt szükség, mert igen kényes időpontban, az izraeli kormányalakítási tárgyalások közepette hajtották végre a célzott likvidálást. Béni Ganznak, az ellenzéki centrista Kék-fehér párt elnökének még 8 napja lenne a kormányalakításra, de a háborús helyzet kialakulásával lehetőségei beszűkültek. A katonai rádió elemzése szerint ebben a helyzetben Ganznak nem lesz módja kisebbségi kormányt alakítani a baloldali és a centrista pártokkal, valamint az arab pártok szövetségének külső támogatásával, és a koalíciós tárgyalások háttérbe szorultak a biztonsági ügyekkel szemben. Védelmet adó Vaskupola Az Iszlám Dzsihád a hajnali likvidálás óta több mint 70 rakétát lőtt ki izraeli területre, ezek túlnyomó többségét a Vaskupola védelmi rendszer ellenrakétái már a levegőben megsemmisítették. Tel-Avivtól délre, Javne város mellett azonban az autópályára zuhant egy lövedék, egy autó vezetője könnyebben megsebesült. A dél-izraeli Netivoton és Szderótban lakóházakba csapódtak rakéták, de az ott élők időben bejutottak az óvóhelyre, és csak anyagi kár keletkezett. Háborús készültséget rendeltek el Izrael déli és középső részén, a rádióban arra szólították fel az embereket, csak akkor utazzanak Tel-Avivba és környékére, ha feltétlenül szükséges. Az izraeli biztonsági kabinet ülése után a hadsereg légicsapás-sorozatot indított, de szemben az eddigi gyakorlattal amikor a Gázai övezetből kilőtt minden rakétáért a Hamászt tették felelőssé -, ezúttal csakis az Iszlám Dzsihádot sújtó célpontok ellen. Az izraeli hadsereg emellett a levegőből támadást intézett rakéták kilövésére készülő motorkerékpárosok ellen, két dzsihádista életét vesztette. Televíziós tudósítások szerint az izraeli hadsereg tankokat szállít az ország déli része felé egy esetleges elhúzódó hadműveletre készülve. Az 1981-ben alapított Iszlám Dzsihád ideológiailag ugyanúgy a világháború utáni legbefolyásosabb szunnita mozgalomban, a Muszlim Testvériségben gyökerezik, mint a Gázai övezetet 2007 óta uraló és fontosabb Hamász terrorszervezet. A Hamász katonai szárnya Atta likvidálását követően rögtön szolidaritásáról biztosította az Iszlám Dzsihádot. (MTI, ú)
