Új Szó, 2019. november (72. évfolyam, 255-279. szám)
2019-11-13 / 264. szám
1RÉGIÓ Csallóköz és Mátyusföld 2019. november 13., szerda, 9-11. oldal Öt éve, 2014. november 11-én, az I. világháború befejezésének emléknapján adták át a dunaszerdahelyi első világháborús temetőt. A Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet honlapja a levéltári adatokra hivatkozva azt írja, hogy 1914 és 1918 között összesen 965 elhunyt orosz, olasz, lengyel, magyar, román, szerb, lett, litván, észt, finn hadifoglyot temettek el a sikabonyi katonatemetőben. Főként itt helyezték örök nyugalomra a dunaszerdahelyi első világháborús hadifogolytáborban elhunyt foglyokat, de a többi temetőben is van néhány katonasír. Az évtizedek alatt csaknem elfeledett katonatemetőt 2014-ben a Csallóköz-Szerdahelyi Kaszinó 1860 Városvédő Egylet, valamint civilek és a város összefogásával sikerült rendbe tenni. (Bartaios Éva felvétele) Minden ember köteles törődni az egészségével SOMOGYI KATALIN Több mint ötszázan gyűltek össze a vásárúti kultúrházban, hogy meghallgassák a 91 éves Szabó Gyuri bácsi, a bükki füves ember előadását. Szabó Györgyöt mindenki, aki a természetes gyógymódok iránt érdeklődik, bükki füves emberként ismeri. „Amikor nyugdíjba vonultam, az első pár hónap nyugalmát nagyon élveztem, de egy év után elkezdtem unatkozni. A természetet mindig is szerettem, a mai napig ott érzem otthon magam, nagyanyámnak hála pedig ismertem a különböző növények gyógyhatásait, igy elkezdtem ezeket gyűjteni, szárítani és kiálltam velük a piacra. Végül is a vásárló emberek ösztönöztek arra, hogy alaposabban és komolyabban kezdjek el foglalkozni a gyógyászattal. Sokan voltak ugyanis, akik gyógynövényeket árultak azon a piacon, de senki nem tudta elmagyarázni, melyik növényt mire vagy mi ellen, milyen módon és milyen hosszú ideig kell használni. Egyre többen kezdtek hozzám járni. Kezdetben csak hetente egy napot töltöttem a piacon, majd fokozatosan a hét minden napját ott töltöttem tizenkét éven keresztül 1990-től 2002- ig. Boldog voltam, hogy segíthettem, hogy az emberek értékelték a tanácsaimat és útmutatásaimat” - meséli Gyuri bácsi. Nemzedékek tudása Több évszázados tudás az, amit Gyuri bácsi örökbe kapott, hiszen őt nagyanyja tanította, nagyanyját pedig az ő nagyanyja, és ezt így visszapergethetjük egészen az ezerhétszázas évek kezdetéig. Nagyanyjával ötéves kora óta járták a mezőket, réteket, és gyűjtötték a növényeket, amelyek gyógyhatásáról egyre többet tanult. Nagyanyja volt az, aki elmagyarázta neki honfoglaló őseink életmentő gyógymódját, akik mindig egy bőrzacskónyi óriás pöfeteggomba spóráját tartottak maguknál, merthogy az nyílt sebre rászórva azonnal elállította a seb vérzését. Azt is elmagyarázta, hogy ugyanaz a spórapor végzetes lehet, ha az ember szemébe kerül, teljes vakságot okoz. Vissza a természethez „Szeretem a természettudományi filmeket, ilyenből tudtam meg azt is, hogy a csimpánz negyven gyógynövényfélét ismer gyomorrontás kezelésére. Én csak ötfélét. Vagy vegyük az elefántot. Pár héttel a botja születése előtt egy bizonyos fát keres fel, amelynek lerágja a teljes koronáját, mert évszázados elődei óta tudja, hogy ez teszi rugalmassá a gát izomzatát és ezzel könnyebb lesz az ellése. Ugyanilyen hatás érhető el az embernél is az erdei málnalevéltea intenzív fogyasztásával, pár héttel a szülés előtt. Az unokám 38 évesen volt első szülő, és az orvosa nem győzött álmélkodni a szülés könnyedségén, hála a málnalevélkúrának” - magyarázza Gyuri bácsi. Veszélyben a fehér ember Aminek az oka az is, hogy később vállalnak gyereket, és tizedelik őket az úgynevezett civilizációs betegségek is. A legnagyobb hóhér, a rák különböző fajtái, a cukorbetegség, valamint az érrendszeri be-Gyuri bácsinak 91 évesen is irigylésre méltó az energiája (A szerző felvétele) tegségek és szövődményei, a szívbetegségek. Félelmetes, hogy Magyarország világelső a cukorbetegség szövődményei miatti lábamputációk statisztikájában. Ezek az adatok Szlovákiában ugyan valamivel jobbak, de világszerte több mint 350 millió ember szenved cukorbetegségben, amelyet nem is olyan régen inzulin helyett még csicsókával kezeltek, de vérnyomáscsökkentőnek és szívritmus-szabályozónak is természetes növényi anyagot, a galagonyateát használták. Védőoltás: igen vagy nem Természetesen igen, a gyerekek védőoltásai fontosak, de például a felnőttkori influenzajárvány elleni védőoltások Gyuri bácsi szerint kihagyhatok. „El kellene felejteni a gyógyszeripar hazugságait. Csedő Károly erdélyi orvosismerősöm szerint minden gyógyszergyárnak van egy részlege, amelynek csak az a feladata, hogy betegségeket találjon ki, hogy ezek gyógyítására a gyógyszergyár termékeit javasolják” - vallja. Példának a koleszterinszint csökkentésére szánt gyógyszert hozza fel, amely károsítja a májat, erre is kapunk gyógyszert, és már be is indul az ördögi kör. Félreértés ne essék, nem a hagyományos orvosi kezelés ellen ágál, ő is rendszeresen jár orvosi ellenőrzésre, inkább a növények adta gyógyhatások kihasználására buzdít, saját példájával is. Magas vérnyomását évek óta gyógyszer helyett napi egy csésze galagonyateával tartja kordában, és az eredménnyel a háziorvosa is elégedett. Óvatosan a gyógynövényekkel A gyógynövényeknek nincsenek mellékhatásai, ám vannak olyan hatóanyagai, amelyekkel csínján kell bánni. Ilyen például a hársfavirágtea, amely megfázás, nátha gyógyítására kitűnő, de nyolc napnál hosszabb ideig nem ajánlatos inni, mert árthat a szívnek és a csontvelőnek. Óvatosan és mértékkel kell használni a diófalevél-, a kamilla- és a mezeizsurló-teákat is, amelyek a máj és a vese karbantartását szolgálják. A galagonyát ellenben naponta ajánlatos fogyasztani, főleg idősebb korban, mert vérnyomáscsökkentő, szabályozza a szívritmust és nyugtatja a szívideget. Bükkszentkeresztesen, ahonnan Gyuri bácsi származik és él, az öreg szívek gyámolítójának tartják ezt a csodanövényt. Törődjünk magunkkal „Ebben a fene nagy demokráciában már mindenki ismeri a jogait, de nagyon kevés szó esik a kötelességekről. Egyik alapvető kötelességünk az, hogy törődjünk az egészségünkkel. Ezt az Egészségügyi Világszervezet is határozatban jelentette ki” - figyelmeztet a természetgyógyász. Ha kilencvenéves korunkig tervezzük az életünket, akkor már legjobb fiatalon elkezdeni a törődést, de Gyuri bácsi szerint soha nem késő. Szerencsések vagyunk, mert itt a Kárpát-medencében rengetegféle gyógynövény megtalálható, amelyekkel tisztíthatjuk, karbantarthatjuk és ha kell, gyógyíthatjuk testünket, lelkünket. A tudás mindenkié Gyuri bácsit 1942-ben, pár hónappal a halála előtt figyelmeztette nagyanyja arra, hogy a tudás, amelynek birtokában van, az egész népé, tegye mindenkinek elérhetővé, használja az emberek javára. „Ezt az üzenetet igyekszem maradéktalanul teljesíteni” - mondta lapunknak zárszóként. Gyógyteái jótékony hatását mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a kétórás előadást a 91 éves Gyuri bácsi végig állva tartotta, egyszer sem pihent meg, az előadás befejeztével, még több mint harminc érdeklődőnek személyes tanácsadást is nyújtott.
