Új Szó, 2019. november (72. évfolyam, 255-279. szám)

2019-11-12 / 263. szám

www.ujszo.com | 2019. november 12. KÖZÉLET I 3 Eltérő hazai és cseh vélemények a bársonyos forradalomról A csehek sok szempontból elégedettebbek a rendszerváltással (TASR-felvétel) SZALAY HAJNALKA Pozsony. A csehek sokkal nagyobb arányban gondolkodnak pozitívan a bársonyos forradalomról, mint a hazai megkérdezettek. A politikai és gazdasági rendszert vizsgálva a csehek szigorúbbak. Az 1989-es bársonyos forradalom kerek évfordulója kapcsán egy Szlovákiára és Csehországra is ki­terjedő reprezentatív felmérést ké­szítettek. Az eredmények alapján elmondható, hogy a csehek pozití­vabban értékelik a rendszerváltást, mint Szlovákia polgárai. Míg ná­lunk a megkérdezettek 56%-a véle­kedik kedvezően a bársonyos forra­dalomról, addig a cseheknél ez a szám 66%. A hazai válaszadók na­gyobb arányban gondolkodnak po­zitívan az unióhoz való csatlakozás­ról (61%), az első Csehszlovák Köztársaság időszakáról (63%), az önálló Szlovákia létrejöttéről (64%) és a szlovák nemzeti felkelésről (71%). A cseheknél csak az első Csehszlovák Köztársaság (68%) előzi meg a bársonyos forradalmat. A két ország lakói azonban ugyan­olyan arányban gondolnak negatí­van az 1989-es eseményekről: mindkét ország 12%-a fanyalog. A felmérés készítői rámutatnak, hogy főleg a felsőfokú végzettséggel rendelkezőknek és a 25-40 év közöt­tieknek pozitív a véleménye a rend­szerváltásról, valamint azok, akik az SaS és a PS/Spolu támogatói. Az ese­ményről negatívan inkább az alapfo­kú végzettséggel bírók, a 65 év felet­tiek, valamint a Smer és a Kotleba­­féle CSNS szavazói gondolkodnak. Szigorú csehek A válaszadók értékelték az 1989 előtti és a jelenlegi politikai és gaz­dasági helyzetet. Ezek alapján el­mondható, hogy mindkét országban kritikusabbak voltak a politikai helyzetekre vonatkozó kérdésekben, mint a gazdasági helyzeteket firta­­tókra. A bársonyos forradalom előtti politikai állapotot a hazai megkér­dezettek 27%-a értékeli jónak, míg a cseheknél ez a szám 13%. Ellentétes véleményen a hazaiak 33%-a, a cse­heknek pedig 55%-a van. Az 1989 előtti gazdasági helyze­tet szintén több szlovákiai (39%) értékeli pozitívan, mint cseh (25%). Ebből következik, hogy ebben a kérdésben több cseh nyilvánított negatív véleményt (40%), mint ha­zai válaszadó (22%). A jelenlegi politikai és gazdasági helyzettel kapcsolatban azonban a szlovákiaiak a kritikusabbak. A ha­zai válaszadók 26%-a vélekedik pozitívan a mai politikai állásról, így a csehek 35%-a gondolkodik. Rossznak a hazaiak 36%-a, a cse­hek pedig 27%-a tartja a jelenlegi állapotot. Jónak főleg a felsőfokú végzettséggel rendelkezők, a ma­gasabb havi bevétellel bírók és a Nagyszombat megyében élők érté­kelik. Jelentősen különbözik a két or­szág lakóinak véleménye a jelen­legi gazdasági helyzetről. Míg ná­lunk nagyjából ugyanannyian vélik jónak, mint rossznak a mai gazda­sági helyzetet, addig a csehek közül jóval többen vannak azok, akik po­zitívan gondolkodnak ugyanerről a kérdésről. Vonakodó szlovákok A társadalmi rendszerváltozásról a csehek szintén nagyobb arányban gondolkodnak pozitívan, mint a hazai válaszadók. Nálunk ezek ará­nya 59%, a szomszédunkban 73%. Ellentétesen a hazai megkérdezet­tek 34%-a vélekedik, a cseheknél ez az arány 20%. Az első csoportba in­kább a felsőfokú végzettséggel rendelkezők, a 44 év alatti korosz­tály, valamint azok, akiknek elő­nyösebb az anyagi helyzete. A má­sodik csoportba a nyugdíjasok, a munkanélküliek és a Smer­­szimpatizánsok tartoznak. Utazás és szabadság A felmérésben résztvevőknek 13 témakörben kellett összehasonlíta­niuk a jelenlegi és az 1989 előtti helyzetet. Ezek alapján a külföldre való utazás, tanulás és munkaválla­lás terén a hazai lakosság 75%-aérez javulást. Ezt követi az információ­hoz való szabad hozzáférés (67%), a közéletben való szabad részvétel (65%), a saját vélemény kinyilvá­nítása (63%) és az oktatáshoz való hozzáférés (61%). Ugyanezekben a kérdésekben a csehek nagyobb arányban éreznek pozitív változást. Jelentős az eltérés az életszínvonal megítélésében. A hazai válaszadók 57%-a gondolja, hogy jelenleg jobb az életszínvonal, mint 1989 előtt. A csehek 72%-a gondolkozik így. Biztonság, egészségügy A szlovákiai válaszadók 55%-a gondolja, hogy 1989 óta rosszabb a helyzet a biztonság, 54% szerint pe­dig a szociális biztonság terén. Az egészségügyi ellátásról 44% gon­dolja, hogy rosszabb, mint a rend­szerváltás előtt, míg a cseheknél ez csak 18%. Ott a többség (55%) úgy gondolja, ezen a területen javulás történt az elmúlt 30 évben. Nálunk ezt csak a válaszadók 34%-a gon­dolta. A törvény előtti egyenlőségről sem ugyanúgy vélekednek a két or­szág lakói. A csehek 44%-a szerint javulás történt e téren, ezt nálunk csak a megkérdezettek 35%-a gon­dolja. 31% úgy vélekedik, hogy ne­gatív változás történt e téren, ezt a cseheknek 18%-a gondolja. RÖVIDEN Négy panasz a Threema miatt Pozsony. Négy panaszt nyújtott be a Szlovák Ügyvédi Kamara (SAK) a Marián Kocner által folytatott kommunikációval kapcsolatban, aki a Threema­­alkalmazáson keresztül váltott üzeneteket az ügyvédjével, Ma­rek Párával. „Elfogadhatatlan, hogy az ügyvéd szervezze és be­folyásolja az ügyésszel szembeni fegyelmi és büntetőeljárásokat, és megpróbálja lejáratni az ügyészt. Elfogadhatatlan, hogy a bíró helyett az ügyvéd úja a ha­tározatokat” - áll az ügyvédi ka­mara állásfoglalásában. A kama­ra nem nevez meg senkit, és hangsúlyozza, csupán a sajtóban megjelent információkra reagál. Az üzenetekben Para más ügy­feleit is említették, de Vasil’ Spirkát, a Speciális Ügyészi Hi­vatal ügyészét is, aki ellen fe­gyelmi eljárás indult, és aki ko­rábban Para egyik ügyfele ellen indított vizsgálatot. (TASR) Kocner lebukott? Pozsony. Marián Kocner és Alena Zsuzsová üzenetváltása arról tanúskodhat, hogy valóban ők állhatnak a Kuciak-gyilkosság mögött. Az üzenetváltásuk sze­rint már közvetlenül a gyilkosság előtt és a merénylet napján is ar­ról kommunikáltak, valaki meg­halhat. Zsuzsová egy álmáról írt, amelyben fogai esnek-ki, és ame­lyet úgy fejtett meg, hogy valaki hamarosan meghal. Kocner vé­gül a gyilkosság napján, február 21-én egy hangulatjelekből, más néven emotikonokból álló üze­netet küldött a nőnek. Ebben a gyilkosságért kifizetett pénzre való utalás és egy halálfej is sze­repel. A hatóságok és a nyilvá­nosság is csak február 26-án, 5 nappal a gyilkosság után szerzett tudomást a bűncselekményről. Ez alatt az 5 nap alatt Kocner és Zsuzsová feszülten figyelte, mi történik. Ahogy teltek a napok, arról kommunikáltak, milyen szerencsések. Miután megtalál­ták a holttesteket, Zsuzsová ag­gódni kezdett, és találkozott Kocnerrel. (Dennlk N, czg) Hogyan értékelné az 1989 előtti, valamint a jelenlegi politikai helyzetet? 55 1989 előtt jelenleg 1989 előtt jelenleg Szlovákia Csehország ■ jó ■ se nem jó, se nem rossz ■ rossz Adatok: százalékban • Forrás: ivo.sk "Member ke***ke£L Íf'a,esyö« UJS*gárusoknált JJJSZÓ A vmm barsohvos f owmalom Bársonyos forradalom - 30 éve szabadon Sándor Eleonora- es Toth Lajos-interju Öllös László a bársonyos forradalom első magyar dokumentumairól A. Nagy László a 89-es rendszerváltás szlovákiai magyar előzményeiről Dióhéjban az önálló Szlovákia gazdaságpolitikájáról Rendszerváltás nálunk és más nemzeteknél A rendszerváltás kronológiája, korabeli fotók és dokumentumok

Next

/
Thumbnails
Contents