Új Szó, 2019. november (72. évfolyam, 255-279. szám)

2019-11-12 / 263. szám

4 I RÉGIÓ 2019. november 12. | www.ujszo.com Több polgári társulás kapcsolódott be a terület megtisztításába és a faültetésbe (Éva SuStová felvétele) Összefogással szépül a zöldövezet Galántán AJÁNLÓ November 12. (kedd) Nagyszombat-18.30: szemesz­­temyitó magyar mise a Fő utcai Szent Ilona-templomban. Ezt kö­vetően baráti találkozó a szomszéd pasztorációs központban. November 12. (kedd) Somorja -18.00: Juhász Tibor ki­állításának megnyitója a vmk-ban. November 12. (kedd) Komárom -10.00: A bársonyos forradalom és a szlovákiai ma­gyarok kiállítás megnyitója az egyetem konferencia­­központjában. 10.30:30 éve vál­tottunk rendszert - beszélgetés Csáky Pál íróval, politikussal és Öllös László politológussal a KI - es helyiségben. November 12. (kedd) Ipolyság-10.00: A szlovákiai magyar oktatási intézmények helyzete című fórum a városháza színháztermében. November 13. (szerda) Pozsony -17.00: Csemadok - a fáklyavivő - Görfol Jenő előadása a Csemadok nagytermében. November 13. (szerda) Somorja-19.00: Teljesen idege­nek - a Komáromi Jókai Színház előadása a vmk-ban. November 13. (szerda) Dunaszerdahely-17.00: Bizo­nyíték 89 - kiállítás a bársonyos forradalom 30. évfordulója alkal­mából a Gallery Novában. November 13. (szerda) Rété-18.00: A nagyidai cigányok című vígjáték a Csavar Színház előadásában a kultúrházban. November 13. (szerda) Léva-17.00: a 19. Nemzetközi Magyar Fotószalon 2019 című ki­állítás megnyitója a lévai Reviczky Házban. November 13. (szerda) Kassa -19.00: a Megmentő - családtörténet egy testvérpár szemszögéből című darab a Lát­határon Csoport vendégelőadá­sában a kassai Thália Színház Márai Stúdiószínpadán. November 14. (csütörtök) Rété-18.00: Metzner Valéria Adalékok az emlékezéshez című könyvének bemutatója a kultúr­házban. November 14. (csütörtök) Ipolyság-17.00: CsemíkPál Szende Meselélek című könyvé­nek a bemutatója a könyvtár épületében. November 14. (csütörtök) Losonc-17.00: Gerlóczy Gábor Gerlóczy Gedeon, a képmentő építész című előadása a losonci Kármán József Alapiskola és Óvoda épületében. Az érdeklő­dők az előadás során a Csontvá­­ry-életművet megmentő építész­ről, a hagyaték sorsáról halihát­nak könyvbemutatóval egybe­kötött előadást. November 14. (csütörtök) Kassa-17.40: Susotázs-be­szélgetőest tolmácsokkal. Bartko Zoltánnal, Gablyasz Andreával és Kozsár Zsuzsával a tolmácsfülkék izgalmas magá­nyáról, a lefordíthatatlan sza­vakról, a vicces és veszélyes fél­­refordításokról beszélget Köteles Szabolcs a kassai Márai Stúdió­­színpadon. November 15. (péntek) Pozsony-17.00: aLuciferésaz angyalok hangja című színpadi mű bemutatása a Csemadok székházában. November 15. (péntek) Dunaszerdahely-17.00: a Veszteségeink feldolgozása című élő adás a FEMIT Központban. MAROSI BIANKA önkéntesek szépítették a Sárd partját és a mellette levő parkot a hétvégén. A rendez­vényt a Zeleny plán Galanta - Zöld Terv Galánta Polgári Társulás kezdeményezte. B3EHIZ3 Tizenkét őshonos lomblevelű fát ültettek ki a hétvégén a város szélén a Sárd partjára önkéntesek. A Zeleny plán Galanta - Zöld Terv Galánta Polgári Társulás elnöke, Éva Susková elmondta, Nagy­szombat megye idén először adott lehetőséget arra, hogy a megye te­lepülései, nonprofit szervezetei be­leszólhassanak a közpénzek egy ré­szének elosztásába. „A részvételi költségvetésből így kapott társulá­sunk 3430 euró támogatást a Sárd területének felélénkítése projektre. Az önrésszel kiegészítve több mint négyezer eurót költhettünk a beru­házásra. Nagy méretű fákat ültet­tünk ki, és két egyedi tervezésű, tölgyfából készült padot helyeztünk ki, amelyek kimondottan ide ké­szültek” - fejtette ki Éva Susková. A Sárd galántai víztározója és környéke régebben a helyiek ked­velt pihenőhelye volt, tavasztól őszig egyének és családok jártak ide kikapcsolódni, télen pedig renge­tegen korcsolyáztak a befagyott ví­zen. „Mostanra nagyon elhanya­golt, lepusztult, azért szerettük vol­na felújítani, hogy ismét kellemes hellyé varázsoljuk, ahova szívesen járnak az emberek” - tette hozzá a társulás vezetője. Szombaton az esős idő sem szegte kedvét az ön­kénteseknek. Délelőtt kitakarítot­ták a területet a lehullott faágaktól, járhatóvá tették az utacskát a par­ton, kiültették a fákat és elhelyezték a padokat. A projekt a város és helyi társulások összefogásával valósult meg, a munkára a Povodie Váhu fo­lyamszabályozási vállalat adott en­gedélyt, mivel a terület az ő tulaj­dona. A közterület-fenntartók se­gítségével eltávolították a régi, el­tört, tönkrement padokat, a Temp­lars Polgári Társulás tagjai kibag­­gerozták a gödröket a faültetéshez, és a Hanza Kolónia Polgári Társu­lás tagjai is kivették a részüket a munkából. A Zeleny plán Galanta - Zöld Terv Galánta Polgári Társulás azzal a céllal jött létre, hogy tevékenysé­gével szebbé és élhetőbbé tegye a város közterületeit, rendben tartsa és revitalizálja a zöldövezeteket, ezzel igyekezzen csökkenteni a klí­maváltozást. Tagjai között táj építé­szek, műépítészek és arboristák vannak. Polgármester a hídon BUCHLOVICS PÉTER Szinte mindenki iemerte ós szinte mindenki tisztelte. Még az is, akivel esetleg konflik­tusa támadt. Szavának súlya volt, személyiségének hitele. 1990-től 2014-ig volt Pár­kány polgármestere. Ez alatt a hosszú idő alatt megélt sok jót és sok rosszat is. Az 1998-as bátor kiállás, a párkányi referendum és a Mária Valéria híd újjáépítése kétségtelenül az ő érdeme is volt. Futótűzként teijedt múlt szomba­ton a hír, hogy hirtelen elhunyt Ján Oravec, Párkány egykori polgár­­mestere. Az emberek azóta is hitet­lenkedve kérdezgetik egymást, a gyász sokkjában még mindig ott a kételkedés, nem lehet igaz, főképp nem ilyen gyorsan és váratlanul. Oravec ugyanis fogalom volt a vá­rosban és környékén. Nemzetiségtől és politikai hovatartozástól függetle­nül. Megbecsült, szeretett ember, és nagyon sokáig megkerülhetetlen té­nyező, kemény tárgyalópartner, or­szágos, sőt nemzetközi ügyeket is vállaló, ismert vezető. Ugyanakkor kedélyes, barátságos, jó humorú pár­kányi lakos, aki a város első embere­ként is közvetlen és természetes volt mindenkivel. Képtelenség volt neki előre köszönni - írta róla Turcsányi Sándor a Magyar Narancsban. Igaz, mert mindig ő köszönt elsőnek. Pár­kány mellett és Párkányért pedig a legnehezebb időkben is kiállt és har­colt. így volt ez a híressé vált 1998-as párkányi referendum esetében is, amit a Meciar-kormány és az akkori, soviniszta és nacionalista államhata­lom igyekezett minden erejével meg­akadályozni. Nem rettent meg Meciarék akkor kormányszinten hiúsították meg a NATÓ-csatla­­kozásról és a közvetlen elnökválasz­tásról szóló népszavazást. Viszont Ján Oravecnek, az akkori párkányi képviselő-testületnek és a párkányi lakosoknak köszönhetően a referen­dumot mégis megtartották a város­ban. Párkány — akkor egyedüli vá­rosként - bátran kiállt az emberi jo­gok és a demokrácia védelmében. Pedig központilag ment a megfé­lemlítés és a nacionalista uszítás. Párkány és Ján Oravec viszont okos volt és kitartott. „Az emberektől el­vették a jogukat, hogy kinyilvánítsák a véleményüket. Mi visszaadjuk nekik” - mondta el akkor a sajtónak a jogász végzettségű Ján Oravec. Amikor a Magyar Narancs riporterei arról faggatták, fél-e, János nevetett, és csak annyit mondott: mitől féljek? Nem katonai puccsot szerveztem! Majd hozzátette: „Kinek a jogait sér­tettük? Az államét? Hogy helyette megcsináljuk?” És megcsinálta, megcsinálták. Polgármester a hídon Ugyanilyen bátorsággal és követ­kezetességgel harcolt Oravec azért is, hogy újjáépüljön a Mária Valéria híd. Levelezett, utazott, tárgyalt, Budapesten, Pozsonyban és Brüsz­­szelben. Amikor félő volt, hogy a határidők be nem tartása miatt elve­szik a híd újjáépítésére szánt uniós pénz, azonnal Georgis Zawos ak­kori ügyvivőhöz fordult, és részletes levélben, észérvekkel, alapos in­doklással sürgette az ügyet. Parla­menti és kormányszinten is mindent megmozgatott azért, hogy legyen híd. Mert ő maga is hídépítő volt. Szlovákok és magyarok közt, em­berek és emberek közt. Ugyanezt tette Szlovákia képviselőjeként is Brüsszelben, a régiók parlamentjé­ben. És amikor az újjáépített Mária Valéria hídon először ballagott át Esztergomba, maga előtt gurítva egy hordó sört, a sajátja mellett több tíz­ezer ember álmát váltotta valóra. Most pedig engedjenek meg egy személyes megjegyzést: dolgoztam vele, és dolgoztam a keze alatt is. Imádta a focit és utálta a sunyiságot. Megtiszteltetés, hogy ismerhettem, megtiszteltetés, hogy a barátom volt. János, Isten veled! Ján Oravec 1953-2019

Next

/
Thumbnails
Contents