Új Szó, 2019. november (72. évfolyam, 255-279. szám)

2019-11-11 / 262. szám

www.ujszo.com EGESZSEG ■ 2019. NOVEMBER 11. GYÓGYHÍREK ÍJ Kútvölgyi Erzsébet egy álló napig nem beszélhetett Osszezárultak a hangszálai Pár nappal a Kádárné balladája című Kornis Mihály-darab vígszín­házi bemutatója előtt elment a hangja a címszerepet alakító Kút­völgyi Erzsébetnek. Tinédzser korában is megélte már ugyanezt. Előadást azonban még sosem kellett lemondania emiatt. Megtörtént ,A torok azonnal jelez, ha pihenni akar..." (Szkárossy Zsuzsa felvétele) Hogy mi történt az említett bemutató előtt? Fájni kezdett a torka. S mivel nem akarta, hogy a darab rendezője azt higgye, szimu­lál, elhívta magával, hegy ő is hallja, mit mond a szakorvos. Aki pedig megállapította; totálisan összeértek, összezárultak a hangszálak. • Közölte is, hogy tilos meg­szólalnia? Naná! Én meg mutogattam, hogy öt nap múlva premierem van. De akkor már agyban eldöntöttem, hogy ez biztos valami idegrendszeri baj, hiszen életemben először telje­sen egyedül állok a színpadon. Mo­nodráma, óriási teher, meg tudok-e felelni az írónak, a rendezőnek és nem utolsósorban önmagámnak? A próba jól ment. Egészen addig, ami­kor már egyeden hang sem jött ki a torkomon. Kérek egy napot, mond­tam a rendezőnek, hogy egy büdös szót se kelljen szólnom. Természete­sen a következő próbára is bemen­tem. A súgó olvasta fel a szöveget, én lejártam, hogy a világosítók is biztosak lehessenek a dolgukban, és másnap kora reggel elkezdtem ima­­malomszerű hangokat kiadni, zárt szájjal. Nem sokkal később már semmi bajom nem volt. • Ha azt mondom: tiiszős mandulagyulladás... ... akkor elmondom, hogy negy­venkét éves koromban vették ki a mandulámat. Addig életemben há­romszor volt tüszős mandulagyulla­dásom. A fejem fölött vitáztak fül­­orr-gégészek és tüdőgyógyászok. Az egyikük azt mondta: bent kell hagy­ni a mandulát, mert az védi ki a tü­dőgyulladást. A fiil-orr-gégész erre azt felelte: meg fog süketülni a sok gyulladástól. Élőbb elindul a fül­­kagyló, aztán az orr, később a szem felé, mondta. Én meg tátott szájjal hallgattam, majd elkezdtem mesél­ni az egyik orvosnak, hogy az a ba­jom, nem gyűr le a láz, nem kény­szerít ágyba a gyulladás, nem purcanok ki. És ahogy mondtam, mondtam, egyszer csak elájultam. Ott, az orvos előtt. Később tudtam meg, amikor már egy kórházi férfi hálóingben ébredtem, hogy amíg beszéltem, irtózatosan felszökött a lázam, azért omlottam össze. De amikor gyulladt a mandula, nem le­het kivenni. Várni kell vele. Csak­hogy amíg vártunk, lejött a bőr a te­nyeremről és a talpamról, kiütések jelentek meg rajtam. Már járni is alig bírtam. Különböző antibiotiku­mokkal kezeltek, s közben küldtek fuhöz-fihoz, hogy megállapítsák, mi lehet ez. • S mi okozta a bajt? Egy gyermek fül-orr-gégésztől tud­tam meg, hogy ez a mandulától van. Megvártuk, míg lemegy a gyul­ladás, és december 22-én, két nap­pal karácsony előtt kivették a man­dulámat. • Azóta könnyebb az élete? Tüszős mandulám már nincs. De a műtét után tíz napig néma vol­tam, ami pszichésen taccsra tett. Színésznő hang nélkül? Életem­ben egyszer voltam depressziós. Akkor. Ha kilencvenéves lettem volna, elfogadom, de én csak negyvenkettő voltam, és némán mutogattam. Kinéztem a laká­sunk konyhájából, át a nagyszo­bán, a hálószobán, előttünk a park, a szabad levegő, és már azt fontolgattam, hogy nincs itthon senki, megyek szépen, egyenesen, és gondolkodás nélkül átlépek a negyedik emelet korlátján. S ak­kor odaült elém a kilencvenkilós kutyánk. Mint egy oroszlánnak, akkora volt a feje. Ült, és elkezdett fülezni. A fülénél mancsozott. Nézett rám, és elröhögte magát. Ilyet még nem láttam tőle. Pofin röhögött. Erre belőlem is kitört a nevetés. És akkor esett le a tan­­tusz, hogy ennek a röhögésnek hangja van. Ránéztem a kutyára, és meg tudtam köszönni neki. • Mit ajánl annak, akinek hir­telen elmegy a hangja? Manci-pancit. Mert így hívom. Kettéválasztok három tojást, és a sárgájához hozzáteszek hat evőka­nál kristálycukrot. Addig keve­rem, míg ki nem világosodik. El­veszti a színét, majdnem fehér lesz, amikor kialakul egy buborék, és azt mondja: manci-panci. Ha fájt a gyerekeim torka, de akkor is, ha nem, mindig ezt kérték. Tüszős vagy gennyes mandulagyulladásra nagyon jó. A kristálycukor smirg­lizi a begyulladt hangszálakat. • A Kádárné balladája előtt hangszálgyulladása lehetett? Megvastagodtak a hangszálak. Mintha valaki csokorba fogta vol­na őket. Nem tudtak rezegni. Ah­hoz tényleg nyugalmi állapot kell. Akkor szépen kiengednek, és be­állnak a helyükre. Sokan azt hi­szik, hogy a toroknak meleg boro­gatásra van szüksége. Tévedés. Én mindig gyorsan meggyógyultam minden torokgyulladásból, mert fegyiztam. • Nem tart attól, hogy ez bár­mikor megismétlődhet, s ak­kor elmarad az előadás? Ha jön, jön. Nem lehet megfejte­ni, mitől van. Nem beszéltél so­kat, nem vágtak torkon, semmi drasztikus nem történt veled, de a torkod akkor is jelzi, hogy most pihenni akar. Én erre így tekintek. S ha pihenni akar, akkor pihenjen! Szabó G. László A szerző a Vasárnap munkatársa Már jól benne járunk a novemberben, az üzletek kirakatai karácsonyi díszben ra­gyognak, a polcok roskadoznak a tarka, hasznos és haszontalan holmiktól, me­lyek közül ajándékot választunk szeret­teinknek, barátainknak. A karácsonyra nem lehet elég korán felkészülni, s még a nagy hidegek beállta előtt lakásunkat, házunkat, kertünket, udvarunkat is tél­állóvá kell tenni, hogy aztán az ünnepek békességben, nyugalomban, melegség­ben teljenek. Vasarnap Háztartás A novemberi melléklet témája: Szigetelés, vízmentesítés, fűtés, takarítás, a ruhatár cseréje/átrendezése, hangulat­teremtés, ezernyi apróbb-nagyobb tenni­való vár ránk - a Vasárnap kedden meg­jelenő Háztartás mellékletében összegyűj­töttük, mi mindent szükséges elintézni a havazások beköszönte előtt. Akinek kertes háza van, a kerttel, udvarral kap­csolatos tanácsokat is olvashat összeállítá­sunkban, és azt is eláruljuk, hogyan, mivel impregnálhatja télire a fából készült kerti bútorát, mi legyen a rattan- vagy a fém­vázas garnitúrával, sőt a kutyagazdiknak is ötleteket adunk a kutyaház melegebbé, biztonságosabbá tételéhez. A lakberendezés a ruhadivathoz hason­lóan folyamatosan változik, de az igazi őszi hangulatot a meleg színek használa­tával érhetjük el. Hogy miképpen? Erről is olvashatnak a novemberi Háztartásban - mint mindig, e héten is érdemes lesz Vasárnapot olvasni! Ferenczy Éva, a melléklet szerkesztője Az agyra is ‘>4 jótékonyan hat a tea A Szingapúri Nemzeti Egyetem új kutatása szerint a rendszeres teafogyasztók agyi régiói szervezettebb felépítést mutatnak azo­­kéhoz képest, akik nem fogyasztják rendszeresen ezt az italt. Az agyi régiók közötti zökkenőmentesebb kapcsolat összefüggésben áll az egészséges kognitív funkciókkal, amelyek az öregedési folyamatok lassítá­sáért felelnek. Hogy megvizs­gálják a teaivás jótékony hatá­sait, három egyetem kutatói együttműködve 36 fő agyi kép­alkotásának adatait elemezték, akik mind 60 év felett voltak. A teafogyasztási szokások mel­lett a kutatók olyan tényezőket is számításba vettek, mint a résztvevők egészségi és lelkiálla­pota, valamint életstílusa. A ta­nulmány, melyet az Aging tu­dományos lapban publikáltak, arról számolt be, hogy azok a résztvevők, akik zöld vagy feke­te teát fogyasztottak hetente legalább négy alkalommal az utóbbi 25 évben, azoknál az agyi régiók között jóval hatéko­nyabb kapcsolat volt, mint azok esetében, akik nem fo­gyasztottak teát. „Először sikerült bizonyítani, hogy a teaivás hozzájárul az agy egészségének megőrzéséhez, sőt, rendszeres fogyasztása még az öregedést is késlelteti” — fog­lalta össze Lei Feng, a kutató­­csoport vezetője. A kutató a ré­giók felépítését és kapcsolódá­sát az úthálózatokhoz hasonlít­va kifejtette, hogy minél zökkenőmentesebb és szerve­zettebb a „közlekedés” az egyes területek között, annál hatéko­nyabb lesz a működés, és az in­formációk feldolgozása is gyor­sabban megy végbe. (napidoktor) A munkanélküliek korábban halnak meg A Max Planck kutatóintézeti hálózat népességtudományi in­tézetének (MPIDR) tanulmánya szerint a munkanélküliek körében kétszer magasabb a halálozás életkortól független valószínűsége, mint a munkaviszonyban lévőknél. Azonban nemcsak az meghatározó, hogy van-e valakinek munkája, hanem a fizetés nagysága is. Ezt jelzi, hogy a munkavállalók legrosszabbul kereső 20 százalékánál 150 százalékkal na­gyobb az elhalálozás kockázata, mint a legtöbb pénzt kereső 20 százaléknál. A képzettségi szint viszont kevésbé számít, az iskolázatlanok és a legalacsonyabb végzettségűek körében csupán nagyjából 30 százalékkal magasabb a halálozás koc­kázata, mint a legmagasabb végzettségűeknél. Az MPIDR kutatásában azt is vizsgálták, mekkora szerepe van annak, hogy valaki Németország nyugati részén vagy keleten, az egykori NDK területén él. Ki­mutatták, hogy ez önmagában nem meghatározó. A keleti tar­tományokban élő férfiak köré­ben ugyan nagyjából 25 száza­lékkal magasabb a halálozás koc­kázata, mint az ország nyugati részén élőknél, de a munkanél­küliség, a jövedelem, a képzettsé­gi szint és a nemzetiség, állam­polgárság hatásának kiszűrésével eltűnik ez az eltérés. A magasabb halálozási valószínűség így in­kább annak tulajdonítható, hogy keleten magasabb a munkanél­küliek, a kevésbé képzettek és az alacsony fizeté­­sűek aránya. Egyéb regioná­lis tényezők, például struktúrában megfigyelhető kü­lönbségek hatása elhanyagolható. A kutatók a British Medical Journal Open című orvosi fo­lyóiratban közölt tanulmányuk­ban a többi között azt is kifej­tették, hogy adataik megerősítik az úgynevezett egészséges mig­­ráns hatás (healthy migrant effect) létezését. Mint írták, a szocioökonómiai és egyéb válto­zók súlyozása után az adatok azt mutatják, hogy a Németor­szágban élő munkaképes korú nem német állampolgárok kö­rében feleakkora a halálozási va­lószínűség, mint a német állam­polgárok körében. Ugyanakkor az adatokból az is kitűnik, hogy a nem német állampolgá­rok a németekhez képest jóval nagyobb valószínűséggel kerül­nek alacsony fizetéssel járó munkakörbe. (at) az egeszseg­­ügyi infra-

Next

/
Thumbnails
Contents