Új Szó, 2019. november (72. évfolyam, 255-279. szám)
2019-11-09 / 261. szám
& ■ Ugyanez a ház Schiele vásznán A ház, ahol íesky Krumlovban lakott 14 KÉPESLAP PRESSZÓ ■ 2019. NOVEMBER 9. www.ujszo.com Egon Schiele Cesky Krumlov leghíresebb festője Qak a felkészületlen turistát éri meglepetésként Cesky Krumlov szívében a Schiele-centrum. De aki úgy érkezik a városba, hogy tudja, kincseket rejt ez a hely, annak még az is megfordul a fejében, hogy Bohumil Hrabal akár itt is írhatta volna A városka, ahol megállt az idő című regényét. Itt, ahol a Moldva úgy táncol, mint egy ölelésre éhes Lolita, aki forró vérét nem titkolva, kacéran tapad szerelme testéhez. Cesky Krumlovnak, a dél-csehországi kerület kétségkívül legfényesebb gyöngyszemének egyébként sörgyára is volt, és éppen abban az épületben, ebben a szépséges reneszánsz házban talált otthonra a világhírű osztrák festő múzeuma, amely ugyanolyan látványossága a városnak, mint a barokk színház, a kastélykert, a pénzverde, a vajköpülő-ház, a sóraktár, a régi gyógyszertár, a várkastély vagy a keresztesek kolostora. Cesky Krumlov Csehország legpompásabb ékszerdoboza. Ilyen töményen és ilyen hűen egyetlen cseh város sem őrzi a középkor páratlan hangulatát. De hogy mi köze Egon Schielének, a 20. századi Bécs egyik legkiemelkedőbb, de mindenképpen a legprovokatívabb, az erotika, a testiség, a halál és az elmúlás radikális festőjének ehhez a mesés városkához? Apja, Adolf Schiele kremsi vasutas, később a Bécstől harminckét kilométerre fekvő Tullnban állomásfőnök. Ott, abban a városban, az állomás épületében születik meg 1890. június 12-én Egon Schiele. Édesanyja, Marie Soukupová Cesky Krumlovból került Felső-Ausztriába. Cseh származását sosem tagadta meg. Fia először az első világháború előtt látogatott el Cesky Krumlovba (akkor Krumau), és annyira megszerette a várost, hogy újra és újra visszatért ide, és számos képét itt festette. A Schiele-centrumban több akvarellje és rajza látható, de az életét és munkásságát bemutató dokumentumok még közelebb viszik hozzá a látogatókat. Nem beszélve azokról a ruhákról, amelyek a festményein szereplő nőalakokat idézik meg, hiszen egy az egyben a képeken megjelenő kosztümök másolatai. Cesky Krumlov igazán kitett magáért, ezért is özönlenek a turisták a városba, illetve a Siroká utca 70-72. szám alá, ahol Egon Schiele halotti maszkját is láthatják. Öt gyermeke volt a Schiele házaspárnak, a felnőttkort azonban csak hárman élték meg. Születési sorrendben: Melanie, Egon és Gertrud. A pedáns, szigorú és maradi gondolkodású apa kulcsszerepet játszott a fiú gyerekkorában. Idegbénulása ötvenkét éves korában kényszerítette nyugdíjba. Nem sokkal később bele is halt betegségébe, amelyet nagy valószínűséggel a házassága előtt szerzett szifilisz okozott. Egon Schiele szerette az apját. Szerette a környezetet is, ahol felnőtt. Az állomást. Egy gyerekkori fotóján játékvonattal a kezében áll a fényképész előtt. Legrégibb rajzai között nem egyen vonatokat, váltókat, vasúti lámpákat látni. Édesanyja, aki tudta, hogy csodagyereket nevel, minden lépését aggódó tekintettel követte. A kamasz Egon számára ez egyáltalán nem volt megnyugtató. O úgy érezte: anyja nem érti őt, s ami még ennél is jobban bántotta, elhitette magával, hogy soha nem is értett egyet vele. ,Anyám különös asszony - írja egyik levelében. - Ha szeretne vagy megértene, hajlandó lenne áldozatokat hozni értem.” Marie Soukupová ugyanis férje halála után, nehéz anyagi körülményei miatt lemondott egyeden fiáról, és nagybátyjára, a Bécsben élő Leopold Czihaczekre bízza. Ezért is érezte olyan fiatalon annyira elkeserítenek és tragikusnak a sorsát az ifjú festő. Czihaczek, az aktív zenész, született kispolgár tele előítélettel gyermektelen házasságban élt feleségével, s boldogan vállalta Egon gyámságát. Egészen addig ki is jöttek egymással, amíg a fiú bele nem csöppent a fiatal bécsi bohémek társaságába. Onnantól fogva azonban szívét is, pénztárcáját is bezárta Egon előtt. Adolf Schiele semmiféle örömet nem érzett fia rajzai láttán. Czihaczek volt az, aki támogatta őt tanulmányaiban. Gimnáziumi éveiben Schiele az ádagos tanulók közé tartozott, egyvalamiben azonban kitűnt közülük. Naphosszat a természetet járta, és tájképeket festett. Fel is vették elsőre a bécsi Képzőművészeti Akadémiára. Rendkívüli rajztehetségével azonnal kitűnik: egyeden vonalhúzással is csodákra képes. Bár érdeklődését erősen felcsigázza a szecesszió, 1909 és 1910 határán már egy egészen új stílussal hívja fel magára figyelmet. Gustav Klimttel, a szecesszió bécsi nagymesterével évek óta szoros kapcsolatban van. Életrajzírói közül szinte mindenki továbbadja első találkozásuk emlékezetes párbeszédét. „Tehetséges vagyok? - kérdezte Schiele. — Mit akar? Már most jobban rajzol, mint én!” - felelte Klimt. Egy másik verzió szerint az idősebb mester ugyanerre a kérdésre azt válaszolta: „Tehetségesebb a kelleténél!” Az elismerés magáért beszél. Klimt egyáltalán nem akarta közvedenül befolyásolni Schiele stílusát, a mentora volt csupán, bevezette őt a kor haladó művészköreibe. Akadémiai tanára is őszintén fogalmazott, amikor azt mondta: „Schiele úr, magát az ördög köpte ide, a tanítványaim közé.” Párizs, Milánó, Moszkva 1910-ben az avantgárd festők központja. Ott már javában hódít a kubizmus, a fúturizmus. Bécs ebben a tekintetben vidéki város. Schiele kivétel az ottani festők között. Az ő szemében Munch, Cézanne, van Gogh, Gauguin, Kokoschka az érdekes. Neki nem is kell nyomorognia. Képeit könnyűszerrel sikerül eladnia, s a pénzből hárman is jól elvannak. Közeli barátja a nála kilenc évvel idősebb Erwin Osen, aki nemcsak képzőművész, hanem pantomim- és kabaréművész, de főleg excentrikus kalandor. Démoni egyéniségével gyorsan lázba hozza Bécs művészeit, de van egy nem kevésbé izgalmas kísérője is: Moa, az egzotikus szépségű táncosnő. Ök ketten ugyancsak nagy hatással vannak Schiele művészetére, de életmódjára is. Ahogy Rimbaud rátalált Verlaine-re, úgy akadt rá Schiele is Osenre, aki arab vonásaival, karizmatikus egyéniségével és elképesztően erotikus kisugárzásával Schielét is meghódította. És ott volt köztük, vagy inkább velük Moa. Leopold Czihaczek írja is egy levelében, hogy azért fordult el Egontól, mert rossz társaságba keveredett. Nagy valószínűséggel Osenre és Moára gondolt, amikor erről számolt be Marie Soukupovának, a festő anyjának. A húszéves festő természetesen fütyül a „hazugságokra”. 1910 májusában a barátaival látogat el Cesky Krumlovba, és ott is marad velük pár hétig, s végig édes hármasban töltik a napokat. És nemcsak a konyhaasztal mellett. Önmagáról készült aktképein Schiele a saját szexualitását tárja
