Új Szó, 2019. október (72. évfolyam, 228-254. szám)
2019-10-31 / 254. szám
www.ujszo.com | 2019. október 31. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR Égig érő lakásárak A lakásvásárlást tervezők hiába várnak az árak csökkenésére DUDÁS TAMÁS valakinek az az B__^| érzése, hogy az ingatlanárak B B ww Szlovákiában az égig érnek, nem téved. A legújabb adatok szerint még soha nem voltak ennyire drágák az ingatlanok, ugyanis ma már meghaladják az eddigi csúcspontnak tekintett 2008-as év árait is. Az ingatlanügynökségek adatai szerint az év első kilenc hónapjában a lakások átlagos négyzetméterenkénti ára meghaladta az 1800 eurót, ami 7,7 százalékos növekedést jelentett. Ezt megerősítik a Szlovák Nemzeti Bank adatai is, melyek szerint az év első felében a lakások ára négyzetméterenként 1849 euró volt. Különösen gyorsan nőnek a háromszobás lakások árai, mert ezek a legkelendőbbek az ingatlanpiacon. A lakások ára Pozsonyban a legmagasabb, de szinte mindegyik régióban emelkednek. A tendencia még a kevésbé fejlett keleti országrészeket is elérte, Kassán a lakásárak 11,5 százalékkal, Eperjesen 9,2 százalékkal nőttek az év első kilenc hónapjában. Pozsonyban a lakások négyzetméterenkénti ára már 2700 euró fölé kúszott, ezt követi Nagyszombat 1841 euróval és Kassa 1787 euróval. A leggyorsabban az új lakások ára növekszik, de a régebbi lakások iránt is állandóan nagy az érdeklődés. Természetesen mindenkit az érdekel, hogy ez már a csúcspont-e, vagy további árnövekedésre kell-e számítani a következő hónapokban. Sokakat kísért a 2008-as év, mikor a globális pénzügyi válság hatására Szlovákiában is kipukkadt az ingatlanbuborék és zuhantak az ingatlanárak. Az ingatlanpiac mai helyzete azonban több fontos pontban is különbözik az egy évtizeddel ezelőtti helyzettől, és ennek következtében egyelőre nem érdemes az ingatlanárak csökkenésére várni. A leglényegesebb különbség ajelzálogkölcsönök mai kamata, ezek ugyanis a központi bankok kamatpolitikája miatt történelmi rekordokat döntögetnek. Az alacsony kamatokhoz hozzájárulnak a szlovák bankok is, ugyanis komoly küzdelmet folytatnak egymással ajelzálogkölcsönök piacán. Ennek köszönhetően ajelzálogkölcsönök iránti kereslet továbbra is nagy, annak ellenére is, hogy a Szlovák Nemzeti Bank szigorította a hitelfelvétel feltételeit. Ebben az évben a lakossági hitelállomány Szlovákiában további 8 százalékkal nőtt, és ez erősíti az ingatlanpiaci keresletet. Ajelenlegi magas lakásárakban nagy szerepe van magának az egy évtizeddel ezelőtti gazdasági válságnak is. Az ingatlanárak csökkenése után ugyanis jelentősen lecsökkent a lakásépítési kedv, az ingatlanbefektetők több projektet is elhalasztottak vagy végleg töröltek. A néhány éves kiesés ma jól látható az ingatlanpiacon: hiányoznak az új lakások. A legmarkánsabban Pozsonyban jelentkezik ez a probléma, ahol az új lakások piaci kínálata többéves mélypontot ért el. Ez természetesen nagymértékben hozzájárult a fővárosi lakások árának növekedéséhez. A rekordszintű foglalkoztatottságnak és az alacsony kamatoknak köszönhetően azonban a lakások iránti kereslet országos szinten is erős, és ez még a szlovák gazdaság folyamatos lassulása mellett is ki fog tartani az elkövetkező hónapokban. Ezért most hiábavaló reménykedni a lakásárak csökkenésében, a legjobb fogatókönyv, amiben a lakásvásárlók bizakodhatnak, az a drágulás fokozatos lassulása. A lakáspiac ma egyértelműen keresleti piac, és ez a közeljövőben is biztosan így marad. Pártválasztási kampány (Lubomír Kotrha karikatúrája) I 7 Kotleba talán kormányzásra készül? HEGEDŰS NORBERT S ok víz lefolyt azóta a Dunán, hogy Robert Fico 2016-ban kormányt alakított. Akkor még arra sem volt hajlandó, hogy kezet fogjon Kotlebával - ma már lassan a tenyeréből eszik. Miközben a sokfelé töredezett ellenzék próbálja megtalálni a közös hangot, a magyar pártok pedig egymást ütik ki a parlamentből, a másik oldalon lassan rendszeressé válik a Smer, az SNS és a Kotleba-féle Mi Szlovákiánk Néppárt (ESNS) együttműködése. Legutóbb éppen a választások előtti moratóriumot hosszabbították meg 50 napra közösen - a hidas Jakab Elemér közreműködésével. Ezzel a húzással az afrikai országok szintjére lökték Szlovákiát - ami azt jelenti, hogy az úthálózat után lassan a jogalkotás terén is beéljük a déli kontinenst. A hivatalos indoklás az, hogy a felmérések félrevezetik a választókat. Ebben sajnos van igazság, a különböző közvélemény-kutatások Szlovákiában a politikai kampány részét képezik, és néhány ügynökség szinte sportot űz abból, hogy a megrendelő számára kedvező képet fest a valóságról. Csakhogy erre nem az a megoldás, hogy betiltjuk az egészet két hónappal a választások előtt, mert a végén még valaki olyan számokat közöl, amelyek nem tetszenek valamelyik pártnak. Ráadásul ezzel sérül a polgárok információhoz való joga, ezért a törvény valószínűleg az Alkotmánybíróságon köt ki. De ez ne nyugtasson meg senkit: a Fico-Danko-Kotleba-trió kooperációja szemmel láthatóan működik, mintha csak a főpróba zajlana a választás utáni időkre. Réges-rég elmúltak azok az idők, mikor Fico a „szélsőségek elleni gátról” beszélt. Ma már nem kérdés, hogy Fico és Danko hajlandó lenne-e jövőre összeállni a szélsőségesekkel: az ESNS gyakorlatilag már most helyettesíti a Hidat a kormánykoalícióban azoknál a javaslatoknál, melyeket Bugárék nem hajlandók támogatni, és amelyek többsége szembemegy a józan ésszel és az ország hosszú távú érdekeivel. Az tény, hogy a szavak szintjén ma még szinte mindenki kizárja az együttműködést a szélsőségesekkel. De ha a tetteket nézzük, már nem ilyen egyértelmű a helyzet. Fico számos gesztust tett feléjük, Kotleba pedig elkezdte finomítani eddig használt szótárát. A hétvégén például egy vitaműsorban elismerte, hogy á holokauszt megtörtént, és kiemelte, hogy a szlovák nemzeti felkelés fontos történelmi esemény volt. Normális ember ezt eddig is így tudta, de a zöld inges társaságnál ez kommunikációs paradigmaváltás! Amikor bejutottak a parlamentbe, a zöld ingeiket öltönyre cserélték. Egy kormányzati pozícióért talán többre is képesek. Ráérnek: sem a Threema-ügy, sem a Gorilla-botrány nem érinti őket, sőt. Az elharapózó káosz, minden egyes szekrényből kihulló csontváz az ő narratívájukat erősíti, és egyre több szavazatot hoz nekik. A moratórium meghosszabbítását célzó törvény persze arra is rámutat, hogy mitől félnek a Fico-, Danko- és Kotleba-félék. Az információk szabad áramlásától és a gondolkodó emberektől. A tájékozott választó az ilyen politikusok rémálma. Az, aki rákérdez a gyanús ügyletekre, nem elégszik meg az átlátszó magyarázatokkal és saját kútfőből is szeretne információkhoz jutni a problémás kérdésekben. Kotleba és sleppje ezt az információáramlást szeretné korlátozni, hogy senki ne tudja ellenőrizni, éppen igazat mondanak-e. Ha ugyanis egy ilyen félreinformált közegben szórják tele az országot olyan óriásplakátokkal, melyeken egy rasszizmusért jogerősen elítélt képviselőt próbálnak áldozatként beállítani, lesz, aki hinni fog nekik. Bármennyire szeretnék is Kotlebáék, a szólásszabadság nem azt jelenti, hogy tetszés szerint és következmények nélkül gyűlölködhetnek. A kimondott szavaknak egyelőre még vannak következményeik, úgy tűnik, Szlovákiában is. Kérdés, hogy így marad-e. Bármi történik ugyanis az ellenzéki térfélen, az szinte biztos, hogy jövőre az első körben a Smer kap kormányalakítási megbízatást. Ők pedig már láthatóan eldöntötték, kivel tudnak együtt kormányozni. A cseh Nova TV-n és a Markízán át a politikába Nemcsak üzleti, de politikai szempontból is fontos esemény a cseh PPF pénzügyi alap döntése, hogy az AT&T amerikai telekommunikációs vállalattól megvásárolta a Central European Media Entreprises (CME) társaságot - állítja a cseh sajté. A CME öt kelet- és közép-európai országban több mint 30 televíziót üzemeltet, összesen 45 millió embert szólít meg. Szlovákiában a Markíza, a Doma, a Dajto és a Markíza International a tulajdona. A vásárló pedig Csehország leggazdagabb és a világ 73. leggazdagabb vállalkozója, Petr Kellner multimilliárdos (a Forbes magazin szerint személyes vagyona 15,1 milliárd dollár). Az ő tulajdona a PPF, amelynek vagyona 2018 végén 45 milliárd euró volt a hivatalos jelentés szerint: Legfőbb tevékenysége pénzügyi, míg a telekommunikáció a második legfontosabb és egyre erősödő profilja. A csoport tulajdonában lévő Telenor telekommunikációs cég Bulgáriában, Magyarországon, Montenegróban és Szerbiában van jelen. Csehországban és Szlovákiában az 02 telekommunikációs céget birtokolja, és a népszerű 02 fizetett sportcsatornát is működteti. A prágai sajtó felhívja a figyelmet, hogy az öt cseh csatornát működtető Nova televízió megvétele az amerikaiaktól egyben azt is jelenti, hogy a csehországi médiapiacról kiszorult az utolsó jelentős külföldi befektető is. Jelenleg az összes befolyásos cseh televízió, rádió és honlap már hazai milliárdosok tulajdonában van - mutat rá a Právo. A PPF azt hangsúlyozza, hogy stratégiai beruházásról van szó: „Célunk a telekommunikációs üzlet. Szeretnénk kihasználni a médiatartalom és annak terjesztése közti szinergiát” - mondta Petr Kellner. A PPF tavaly azt írta, a látszat ellenére sem kíván politikai szereplővé válni - emlékeztet a Hospodárské noviny. „Ezt nehéz elhinni, amikor azt látjuk, hogy a csoport nemcsak Nyugaton, hanem Kínában és Oroszországban is aktív, tevékenységét támogatja a Hradzsin és Václav Klaus Intézete is” - jegyezte meg a befolyásos újság. „Csehországban már néhány éve nem hivatalos háborút vívnak a milliárdosok a politika feletti ellenőrzésért. Belépésével az aktív politikába Andrej Babis nagymértékben megváltoztatta a játékszabályokat, ami egy ideig vezető pozícióba helyezte őt. Egy csata megnyerése azonban nem jelenti a háború megnyerését is” - figyelmeztet a Deník című legnagyobb cseh napilap. Babis, az Agrofert holding tulajdonosa 2013-ban megvette a Maira médiacsoportot, amely a Mladá fronta Dnes és a Lidové noviny központi napilapok kiadója. Az összeférhetetlenségi törvény módosítása miatt Babis a Mafra részvényeit 2017 elején vagyonkezelői alapba volt kénytelen elhelyezni. A prágai lapok szerint ennek ellenére megtartotta befolyását az újságokban. A Deník szerint Csehországban egyre inkább látható, hogy a politikai hatalom a kormányfő kezéből az államfő kezébe csúszik át. „Nem kizárt, hogy Babis éppen ezért beszélt az utóbbi időben többször is arról, hogy mérlegeli indulását a következő államföválasztáson” - mutat rá a lap. „Petr Kellner döntésével éppen e számításokat húzza át” - úja a lap, érzékeltetve, hogy Kellner ma közelebb áll Milos Zeman államfőhöz, mint Babis miniszterelnökhöz. Politikai lépésként értékeli a CME átvételét a Lidové noviny is. „Kellner helyzetét gyakran Németországhoz hasonlítják, amelyről azt mondják, hogy Európa számára túl nagy, de hogy világhatalom legyen, ahhoz meg túl kicsi. Kellner rájött, hogy a világ, illetve Európa neki túl nagy, csakhogy a Nova megvétele után Csehország számára Kellner lett túl nagy. Annyira nagy, hogy ha akarja, meghatározhatja, ki legyen az államfő és a kormányfő” - írja Lékó István, a Lidové noviny főszerkesztője. A keletszlovákiai származású Lékó István korábban az 1998-ban létrejött Euro gazdasági hetilapot vezette, amelyet a PPF tulajdonában lévő Euronews adott ki. (MTI, ú)
