Új Szó, 2019. október (72. évfolyam, 228-254. szám)
2019-10-31 / 254. szám
KÜLFÖLD 2019. október 31. lwww.ujszo.com Decemberben brit vokscsata Végre megszavazta a londoni alsóház az előrehozott parlamenti választás kiírását A csúcsra járatott brit képviselőházban végre egyezség született (TASR/ap) RÖVIDEN 478 új vadászgép a Pentagonnak Washington. Az amerikai védelmi minisztérium, a Pentagon 34 milliárd dollár értékben vásárol F-35 típusú vadászgépeket a Lockheed Martintól. A Pentagon 478 darab F-35-ös vadászgépre adott megrendelést a marylandi székhelyű óriásvállalatnak. Ellen Lord, a védelmi tárca beszerzésekért felelős tisztségviselője hangsúlyozta, hogy ezek, a 2015- ben szolgálatba állított F-35- ösök képezik majd az USA 5. generációs vadászrepülőgépekből álló flottájának gerincét. (MTI) Moszkva hadászati rakétát tesztelt Moszkva. Először próbált ki tengeri állomásoztatású, Bulava típusú interkontinentális ballisztikus rakétát Oroszország. A szilárd üzemanyagú rakéta, amelyet a hadiflottánál idén hadrendbe állítandó Knyaz Vlagyimir nukleáris meghajtású tengeralattjáróról lőttek ki, több ezer kilométert repült az észak-oroszországi Fehér-tengertől a távol-keleti Kamcsatka félszigetig. A Borejosztályú Knyaz Vlagyimir 16, egyenként hat robbanótöltettel felszerelt Bulava hordozására alkalmas. (MTI) Készül Szíria leendő alkotmánya Genf. Első alkalommal ült össze Genfben az a testület, melynek feladata Szíria leendő alkotmányának kidolgozása, s amelyben a kormány és az ellenzék egyaránt képviselteti magát, és civil szervezetek is helyet kaptak. Az ellenfelek az ENSZ szorgalmazására ültek tárgyalóasztalhoz. A világszervezet a politikai megbékélést célozza, és efelé tett első lépésként értékeli a bizottság összeülését, de-mint fogalmazott - hosszú út vezet a békéig. A kormánynak, az ellenzéknek és a civil társadalom képviselőinek egyaránt 50-50 embere van a bizottságban, és mindhárom frakcióban vannak kurdok is. (MTI) 2 millió menekült Szíria északi részén Ankara. Törökország legalább 2 millió menekültet telepít vissza Szíria északi részébe, ahol előzőleg megindította Béke Forrása fedőnevű hadműveletet — jelentette be Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter. A politikus hangsúlyozta, a visszatérésnek biztonságosnak és a nemzetközi joggal összhangban lévőnek kell lennie. A török külügyminiszter kilátásba helyezte, hogy a jelenleg török ellenőrzés alatt álló észak-szíriai térséget átengedik a szír vezetésnek, amikor a kormányerők képesek lesznek megvédeni a régiót, és fel tudnak lépni a terrorszervezetekkel szemben. Kiemelte: Törökország megtisztította az északszíriai régiót az általa terrorszervezetnek tartott Népvédelmi Egységek (YPG) kurd milíciától és az Iszlám Állam szervezet dzsihádistáitól. (MTI) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ London. Megszavazta a londoni alsóház a konzervatív párti kormány indítványát az előrehozott parlamenti választás kiírásáról. Ha a törvénytervezetet a Lordok Háza is jóváhagyja, ami biztosra vehető, az Egyesült Királyságban a kormány indítványa alapján december 12-én tartják a választást. Az alsóház hétórás vita után 438:20 arányban hagyta jóvá ajavaslatot. Ez a szavazatarány arra vall, hogy számos ellenzéki képviselő tartózkodott. Közvetlenül a végszavazás előtt a képviselők elutasították a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt (Labour) módosító javaslatát, amelyben december 9-i választási időpont szerepelt. Boris Johnson miniszterelnök előzőleg háromszor próbálkozott az előrehozott választás kiírásának alsóházi elfogadtatásával parlamenti határozat formájában, mindháromszor sikertelenül. A következő választás a Határozatban ismerte el a törökök által végrehajtott örmény népirtást az amerikai képviselőház. Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter elítélte az amerikai képviselőház döntését. Hangsúlyozta: Törökország érvénytelennek és meg nem történtnek tekinti az amerikai határozatot. Washington/Ankara. A török külügyminisztérium bekérette az Egyesült Államok ankarai nagykövetét, David Satterfieldet, miután az amerikai képviselőház kedden népirtásként ismerte el a múlt század elején az Oszmán Birodalomban az örmény kisebbség ellen elkövetett bűnöket, és szankciókat helyezett kilátásba Törökország ellen az északkelet-szíriai hadművelet miatt. A török külügyi tárca tudatta a nagy-A török kormány bejelentette, Oroszországgal közösen folytat járőrözést Északkelet-Szíriában, miután kedden letelt a 150 érés, Ankara és Moszkva által kidolgozott tűzszüneti megállapodás, amelynek értelmében ki kellett vonulnia a Népvédelmi Egységek kurd milíciának a térségből. Ankara/Moszkva. „A térségben folytatandó közös járőrözésekkel fogjuk megállapítani, hogy kivonultak-e vagy sem a terroristák” - írta egy Twitter-bej egy zésben Fahrettin Altun, a török elnöki hivatal kommunikációs igazgatója. Törökország terrorszervezetnek tartja a kurdNépvédelmi Egységeket (YPG), amely szerinte a területén tevékeny Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) szakadásainak szövetségese. Kedden közép-európai idő szerint délután 4 parlament mandátumának hosszát öt évben rögzítő, 2011-ben kelt brit törvény értelmében 2022-ben lett volna esedékes. A törvény alapján kétharmados támogatásra —434 voksra - lett volna szükség az alsóházban ahhoz, hogy parlamenti határozattal ki lehessen írni az előrehozott választást. Ez elengedhetetlenné tette, hogy a Munkáspárt is megszavazza a javaslatot. A Labour azonban eddig rendre elzárkózott Boris Johnson indítványának elfogadásától, azzal az érvvel, hogy a választás előtt ki kell zárni a brit EU-tagság megállapodás nélküli, rendezetlen megszűnését. Jeremy Corbyn, a Munkáspárt vezetője azonban az árnyékkormány keddi ülése után bejelentette: mivel az unió előző nap beleegyezett a brexit elhalasztásába 3 hónappal (2020. január 31-ig), megszűnt a rendezetlen kilépés veszélye, és így teljesült a Munkáspárt által szabott feltétel. A brit választási törvény szerint a parlamentet a választás időpontja előtt 25 munkanappal kell feloszlatni. Ez azt jelenti, hogy a parlamentet várhatóan november 6-án oszlatják fel, és akkor kezdődik hivatalosan a választási kampány. Nagy-Britanniában 1923-követtel, hogy elutasítja az amerikai döntést, amely népirtásként ismeri el az örmények elleni török tetteket. Hangsúlyozták, hogy szerintük a határozat belpolitikailag motivált, valamint történelmileg és jogilag is megalapozatlan. Ankara határozottan elítélte a szíriai offenzíva okán kilátásba helyezett büntetőintézkedéseket is. A demokrata többségű amerikai képviselőház elsöprő többséggel, 405:11 arányban szavazta meg a határozatot, amely népirtásként ismeri el a törökök által a múlt század elején végrehajtott örményellenes tetteket. A határozat felszólított arra, hogy az USA mostantól népirtásként emlékezzék meg arról, hogy az oszmán török birodalom a 20. század elején, 1915 és 1923 között 1,5 millió örményt tervszerűen lemészárolt. Ez volt az első alkalom, hogy az amerikai kongresszusban egyálórakor telt le az a Szíria északkeleti részére vonatkozó 150 órás tűzszünet, amely során az YPG-nek ki kellett vonulnia a Törökországgal közös határ menti térségből 32 kilométeren ban tartottak legutóbb parlamenti választást decemberben. A kormányzati indítványhoz a kedd esti alsóházi jóváhagyás előtt több ellenzéki módosító javaslat érkezett. Ezek között szerepelt a szavazási jogosultság korhatárának leszállítása 18 évről 16 évre, valamint az, hogy a választáson részt vehessenek az Egyesült Királyságban élő talán előterjesztettek egy olyan javaslatot, amely felvetette az örmény népirtás elismerését. Törökország vitatja, hogy mai területén és az Oszmán Birodalomban az örmény közösség népirtás áldozata lett. Á halottak 1,5 millióra becsült számát sem ismeri el, azt állítja, hogy 300- 500 ezer örmény az első világháborús harcok áldozatává vált. Az amerikai képviselőház kedden egy olyan törvénytervezetet is elfogadott, amely elítéli a török katonai beavatkozást Eszakkelet-Szíriában. A kétpárti egyetértéssel előterjesztett, 403:16 arányban elfogadott javaslat egyben arra kötelezi Donald Trump amerikai elnököt, hogy szankciókat és egyéb korlátozásokat foganatosítson Törökország és török tisztségviselők ellen. Egyebek között szigorítanák a fegyvereladásokat Törökország számára, korlátoznák makívülre. A Kreml küldöttsége Törökországba látogatott, hogy megvitassa a megállapodásnak a részleteit, amelyet Vlagyimir Putyin orosz és Recep Tayyip Erdogan török elnök kötött külföldi EU-állampolgárok is. A Downing Street közölte, hogy ha ezeket a parlament megszavazza, akkor Boris Johnson visszavonja az előrehozott választás kiírását célzó indítványt. Ezeket a módosító javaslatokat azonban az ülést vezető alsóházi alelnök végül nem vette fel a napirendi pontok közé, így ezekről nem is szavaztak a képviselők. gas rangú török tisztségviselők amerikai beutazását és hozzáférésüket az esetlegesen az USA-ban lévő vagyonukhoz. A jogszabály addig marad érvényben, amíg Törökország ki nem vonul Szíria északi vidékeiről. Elemzők szerint a határozat megszavazása nemcsak Ankara megbüntetéséről szól, hanem jelzés Donald Trump amerikai elnöknek is. A törvényhozók szerint ugyanis az amerikai elnök lehetővé tette a török inváziót és közben cserbenhagyta az USA korábbi szövetségeseit, a szíriai kurdokat. Nikol Pasinján örmény miniszterelnök üdvözölte az amerikai képviselőház döntését. „A határozat bátor lépés az igazság és a történelmi igazságosság meghatározásának útján, ami a népirtást túlélő örmények számos leszármazottjának megbékélést jelenthet” - közölte az örmény kormányfő. (MTI) október 22-én az oroszországi Szocsi városában. A török elnök elmondta: az orosz fél arról tájékoztatta a török hatóságokat, hogy az YPG kivonult a térségből a határidő lejárta előtt. Jurij Borenkov vezérőrnagy, a szemben álló szíriai felek békítésére létrehozott orosz katonai központ vezetője Moszkvában elmondta, hogy eddig 68 kurd fegyveres egységet, összesen mintegy 34 ezer harcost, valamint 3000 fegyvert és katonai felszerelést vontak ki a határtól mintegy 30 kilométerre. A tűzszünet ellenére összecsapások törtek ki kedden a szíriai kormányerők és a törökpárti felkelők között, amiben a szíriai hadsereg legalább hét tagja és négy lázadó vesztette életét. A török hadsereg október 9-én indított támadást a szíriai kurdok ellen Eszakkelet-Szíriában az ott állomásozó amerikai alakulatok kivonása után. (MTI) Az USA végre elismerte az örmény népirtás tényét r Török-orosz közös járőrözés Eszakkelet-Szíriában Az orosz egységek máris megjelentek a törökök által lerohant sávban (TASR/AP) 8 I___
