Új Szó, 2019. október (72. évfolyam, 228-254. szám)
2019-10-30 / 253. szám
www.ujszo.com | 2019. október 30. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 Sürgős pótolnivalók Az elmúlás is csak teszi a dolgát, mint a vasutas vagy a politikus VERES ISTVÁN epereg az eső, le- , folyik az arcomouón..., régi barátok, veletek vagyóók - énekelte a rádióból Rostás Szabika, miközben bejöttek a hidegek. Bandika és Ervin általában így mondták: bejöttek a hidegek, vagy épp a melegek, pontosabban nem ők mondták így, hanem gyerekkorukban otthon hallották, hogy így mondják, most meg már így mondják ők is. Szóval amikor bejöttek a hidegek, Bandika és Ervin rájöttek, hogy nekik tulajdonképpen nincs is veszíteni valójuk. Ahogy ezt így megállapították, egyből jobb kedvre derültek, aztán kicsit mégis visszaszomorodtak, mert arra is rájöttek, hogy nyerni valójuk sincs. Bandika szerint nem kell ezt az egészet túlreagálni, nyilván csak az őszi depresszió tette az asztalra a témát, február végén választás, rá kell hagyni az egészet a politikusokra, ők majd megoldanak mindent. Egy jól irányzott salátatörvénnyel megszüntetik az őszi depressziót, és máris fellélegezhetünk a bajunkból, véli Bandika. Ervin szerint az őszi depresszió üzeneteit nem szabad elintézni egy „csakkal”, hanem igenis bele kell ásnunk magunkat az ilyesmibe, úgy emberileg, mint szakmailag. Tudatosítsa az ember szépen, hogy nem ő a világ közepe, sőt azt is, hogy a világnak közepe sincs, de ha mégis, az sem jelent többet, mintha nem lenne. Meg hogy senki sem pótolhatatlan. Meg hogy az elmúlás is csak teszi a dolgát, mint a vasutas vagy a politikus vagy a tanár - zárta sorait Ervin. Na akkor kérdezek magától valamit - simított végig a borostáján Bandika. Mondja meg nekem, hogy ha elismerjük, hogy egy szakember annál tapasztaltabb és hozzáértőbb, minél több ideje űzi a szakmáját, legyen például vasutas vagy tanár, akkor a politikusoknál miért érez a választó folyamatosan igényt arra, hogy lecserélje a tapasztalt politikust? Folyton új arcokat követelve. Ervin szeme ekkor könnyes lett, és felidézte az 1996-os fűtball-Európa-bajnokságot, ahol teljes szívvel szurkolt az angol válogatottnak, amikor pedig az angolok két év múlva, az 1998-as vébén más edzővel, picit más csapattal jelentek meg, képtelen volt felfogni, hogyan vetemedhettek ilyesmire. És még csak azután jött a 2000-es Eb, a 2002-es vébé, aztán amikor Alan Shearer lemondta a válogatottságot, ő el is döntötte, hogy ebből tovább nem kér. És nem is győzte őt meg senki azóta sem, hogy kérnie kellene. Akkor azt gondolta, élete nagy kérdéseire a választ a futball fogja megadni, és elfogadta, hogy valakik a horgászattól, a politikától, az egyházaktól, a mezőgazdaságtól, vagy épp a békaemberektől várják ugyanezt. Persze nem azt akarja ezzel állítani, hogy az ilyesmik semmilyen hatással nincsenek ránk (mármint a fentiek, békaemberestül), de ez a mi döntésünk is, hiszen valakirejobban hat, valakire kevésbé, és ez az évek során még változhat is. Teljesen természetes, hogy valakinek Jo Nesbo sikerkönyvei jelentik élete értelmét, a mellette lakónak meg a hablándzsa - ölelte ujjai közé a féldecis poharat Ervin. Mi az a hablándzsa? - süppedt vissza hasított bőrkabátjába Bandika. Maga nem volt még autómosóban? - kérdezte Ervin. Bandika szégyenkezve ismerte el, hogy nem, így a hablándzsa mibenlétéről sem szerethetett eddig tudomást. De legalább megígérte, hogy bepótolja. A szerző a Vasárnap munkatársa Cs (Lubomír Kotrha karikatúrája) Szlovákia afrikai szintre süllyedt SZILVÁSSY JÓZSEF N em túlzás azt állítani, hogy a pozsonyi parlamentben tegnapelőtt a rövidesen véget érő megbízatási időszak egyik legostobább törvénymódosítását szavazták meg a Smer, a Szlovák Nemzeti Párt, valamint a Marián Kotleba vezette újnáci tömörülés képviselői. Ebben a díszes társaságban pironkodhat a hidas Jakab Elemér, aki ugyancsak támogatta Andrej Danko házelnök elmeszüleményét. így aztán valószínűleg a jövő február végi parlamenti választás előtt 50 nappal a közvélemény-kutató intézetek nem hozhatják nyilvánosságra a megmérettetésre készülő pártok, illetve koalíciók támogatottságát tükröző legújabb közvélemény-kutatásaikat. Határozatuk következtében ezen a téren kipenderítettük önmagunkat Európából, ahol minimális a felmérések megjelentetésére vonatkozó moratórium, vagy nincs is ilyen rendelkezés. Kamerun és Tunézia szintjére süllyedtünk, ott ugyanis 90, illetve 150 napos a moratórium. A Szlovák Nemzeti Párt elnöke arra hivatkozott, hogy a legtöbb közvélemény-kutató intézet főleg röviddel a választás előtt manipulál, jó pénzért hajlandó a valóságnál nagyobb támogatottságot megállapítani annak a politikai tömörülésnek, amely erre kéri, mert égető szüksége van rá. Ezekkel a csúsztatásokkal megtévesztik a választópolgárokat, s akár a voksolás végeredményét is befolyásolhatják - szajkózták e torzszülött ötlet beterjesztői. Azt viszont a politikusok jól tudták: rájuk a tiltás nem vonatkozik, hiszen ők és a pártjaik - nyilván nem ingyen - bármikor megtudhatják, milyen eredményben bízhatnak, milyen a közhangulat közvetlenül a szavazás előtt. A választópolgárokat viszont kizárták a naprakész tájékozódás lehetőségéből, ezzel pedig akadályozzák az információk szabad áramlását. Magyarázkodásaik harmatgyengék. Talán hallottak, netán maguk is meggyőződtek arról, hogy akadnak anyagiak fejében csalásra is kapható ügynökségek, ám a legismertebbek nem kockáztatják azt, hogy elveszítsék a hitelüket, tudják, hogy hosszabb távon kifizetődő a valós adatok közlése. Ráadásul az ilyen adatok iránt érdeklődő polgárok jelentős része az eltelt évek során megtanult különbséget tenni a digitális világunk bugyraiban ügyködő manipulátorok, illetve a tisztességes adatközlők között. Több szakértő emlékeztet, hogy bő négy évvel ezelőtt Robert Kalinák volt belügyminiszter kezdeményezésére tolták ki a választási moratóriumot 14 napra. Emiatt az illetékes intézetek nem tudták nyilvánosságra hozni, hogy a voksolások előtti két hétben ugrásszerűen megnőtt Kotlebáék támogatóinak tábora. Ha nem torlaszolják el az információs csatornákat, akkor szerintük talán a más értékrendet valló polgárok, akik akkor távol maradtak a szavazástól, talán nem lábbal, hanem kézzel és ésszel voksoltak volna, a barna veszély csökkentése érdekében. Vajon mi indokolhatja ezt a mostani ballépést? Azoknak a politikai elemzőknek lehet igazuk, akik szerint a két kormánypárt attól tart, hogy jövő év elejére további korrupciós ügyeik és egyéb szennyesük kerülhet felszínre a belpolitikai mocsárból, és ez főleg a még bizonytalan polgárokat befolyásolhatja. Idáig azonban csak a Szlovák Nemzeti Párt támogatottságát csökkentették a botrányok, a Smer hívei kitartóak. Még most sem a tényeknek, hanem a pártvezetőknek hisznek. Ezért táborukban akár politikai baklövésként is elsülhet a mostani tiltás, hiszen az ő híveik sem fogják január közepétől tudni, megmaradt-e létszámban, eltökéltségben a választói bázis. Igaz, más gyalogpolgárok sem, bár Gogi) kiskapuk akadnak, hiszen például valamelyik szomszédos országban is nyilvánosságra lehet hozni a szlovákiai adatokat, és az interneten elérhetők lesznek. A fércművet Zuzana Caputová köztársasági elnök megfontolásra visszaküldheti parlamentbe. Ha ott újra megszavazzák, akkor az immár teljes létszámú Alkotmánybíróságon köthet ki, de döntés január közepéig aligha várható. Egyetlen jó megoldásként a kormányváltás ígérkezik. Olyan politikusok kiseprűzése, akik hatalomféltésükkel, például a mostani törvénymódosítással is tovább gyengítik demokráciánk pilléreit. r Bagdadi levadászása után is veszélyt jelent az Iszlám Állam Abu Bakr al-Bagdadi, az Iszlám Állam vezetőjének levadászása újabb indíték Donald Trump amerikai elnöknek, hogy kivonja az amerikai csapatokat Szíriából, de a szélsőségesek elleni küzdelem korántsem nevezhető befejezettnek. Bár az Iszlám Állam vezető nélkül maradt, az egykor jelentős területeket uraló szélsőségesek mindent megtesznek soraik újrarendezéséért, és továbbra is fenyegetést jelentenek Irakban, Afganisztánban és más országokban is. „Bár az ellenség sarokba van szorítva, az ideológia - hangozzék bármekkora közhelynek - tovább él” - mondta Chris Costa, az amerikai Nemzetbiztonsági Tanács terrorelhárításért felelős egykori igazgatója. Az Iszlám Állam a „gyilkolj, bárhol is vagy” stratégiával biztosítja, hogy továbbra is beszéljenek róla, bár a hatalmas kiterjedésű, iraki és szíriai területeket felölelő kalifátusának mára nyoma sem maradt. A szervezet hálózata azonban továbbra is kiterjedt: Európában, az Egyesült Államokban és Délkelet-Ázsiában is jelen van. Ez pedig azt jelenti, hogy a dzsihádisták üzenete Bagdadi halála után is tovább él. Éppen ezért a terroristavezér meggyilkolását követően sem térhet haza minden amerikai katona Szíriából. Trump ezt belátva úgy döntött: több száz fegyveres marad az ország keleti részén. Feladatuk, hogy védjék az olajmezőket. Az elnök abba is beleegyezett, hogy erősítésként 150 katona maradjon egy dél-szíriai támaszponton. Bagdadi megölése után Trump kénytelen volt beismerni, hogy az Iszlám Állam továbbra is a nagy viszszatérésen dolgozik, bár korábban már többször kijelentette azt is, hogy „100 százalékban legyőztük őket”. Á csoport „nagyon-nagyon igyekszik újjászervezni magát” - magyarázta most az elnök. Trump úgy véli, Bagdadi Idlíbből akarta újjáépíteni a szervezetet. Bár a tartomány jelentős részét egy rivális csoport, az al- Kaidához köthető Haját Tahrír as- Sám felügyeli, de a térségben más, az Iszlám Állammal rokonszenvező dzsihádisták is vannak. Az amerikai vezető korábban felvetette, hogy más országok - például Oroszország - álljanak a dzsihádisták elleni küzdelem élére, de egyelőre semmi jele annak, hogy Washington valóban átadná a stafétát. „Az a feladatunk, hogy mi irányítsunk és kiiktassuk a szélsőségesek vezetőit” - mondta Mark Esper amerikai védelmi miniszter az ÁBC kereskedelmi televíziónak. „Bár a terroristavezér halála hatalmas csapás a csoportnak, továbbra is körülbelül tízezer dzsihádista van a térségben, és gerillaharcra rendezkedtek be” - mondta Mike Rogers republikánus képviselő, az amerikai alsóház belbiztonsági bizottságának tagja. Az Iszlám Állammal foglalkozó iraki és afganisztáni védelmi tisztségviselők szerint a szervezet ereje és létszáma Szírián kívül növekszik. Afganisztánban a legerősebben, de Pakisztánban, Tádzsikisztánban, Iránban, Indiában, Bangladesben és Indonéziában is nő a befolyásuk. Ezért az Iszlám Állam globális kiterjedése továbbra is nagy aggodalomra ad okot. (MTI) 7 h ■ i \
