Új Szó, 2019. október (72. évfolyam, 228-254. szám)
2019-10-30 / 253. szám
8 KÜLFÖLD 2019. október 30. I www.ujszo.com RÖVIDEN Megöltók al- Bagdadi utódát is Washington. Amerikai katonák végeztek az Iszlám Állam napokban likvidált vezetőjének egyik lehetséges utódjával is - jelentette be Donald Trump amerikai elnök. „Abu Bakr al- Bagdadinak, az Iszlám Állam dzsihádista terrorszervezet néhai vezetőjének legesélyesebb utódjával végeztek” - írta Trump Twitter-üzenetben anélkül, hogy a megölt terroristát megnevezte volna. Szakértők két lehetséges jelöltet említettek: a tunéziai Abu Otman et-Tunszit és a szaúdi Abu Szaleh ed-Dzsuzravit. (MTI) Első török-szíriai összecsapás Damaszkusz. Megtörtént az első összecsapás tegnap a szíriai kormányerők és a török csapatok között azután, hogy október 9-én Törökország offenzívát indított Északkelet-Szíriában az ott élő kurdok ellen. A török tüzérség lőni kezdte a szír kormány csapatokat, majd gépfegyverek lövései hallatszottak a török-szír határ közelében fekvő al-Asszadíja faluból. Öt szíriai kormánykatona a tüzérségi tűzben halt meg, egyet pedig kivégeztek az Ankara oldalán harcoló szír lázadók. Határidő előtt befejeződött a kurd egységek kivonása az északkeletszíriai biztonsági övezetből - jelentette be Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter. (MTI) Megvannak az új uniós biztosok BrUsszsl. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság megválasztott elnöke hivatalosan is biztosnak jelölte a magyar Várhelyi Olivért és a francia Thierry Bretont. Mina Andreeva, a brüsszeli testület szóvivője közölte, Von der Leyen alkalmasnak találta a két jelöltet, így megkezdődhet a jóváhagyási eljárás az Európai Parlamentben (EP). Thierry Bretonnak továbbra is a belső piaci portfoliót szánják, a magyar és a román jelöltet illetően ugyanakkor nem kívánt nyilatkozni. A leendő elnök korábban új jelölteket kért Franciaországtól, Magyarországtól és Romániától is, miután az EP szakbizottságaiban különböző okok miatt elutasították az említett 3 ország első jelöltjét. (MTI) Folytatódó súlyos zavargások Irakban Bagdad. Legkevesebb 20-an meghaltak és 865-en megsebesültek a tegnapi kormányellenes megmozdulásokon az iraki Kerbe Iában, a síiták szent városában. A biztonsági erők éles lőszerrel nyitottak tüzet a tüntetőkre - közölték egészségügyi források. A helybeliek már 4. napja vonultak az utcákra. Ez az Abdel Mahdi miniszterelnök kormánya elleni tüntetések második hulláma, az elsőnek október elején 250 halálos áldozata volt. A zavargásokat a gazdasági nehézségek és az átható korrupció váltotta ki. (MTI) Lehet előrehozott választás Decemberben ismét az urnához járulhatnak a britek, Johnson pártja erősödésében bízik MTI-ÖSSZEFOGLALÓ London. Támogatja a legnagyobb brit ellenzóki erő, a Munkáspárt az előrehozott parlamenti választás kiírását. Hétfőn este viszont még nem volt meg a megfelelő többség az előrehozott választáshoz. Jeremy Corbyn, a Munkáspárt (Labour) vezetője a párt árnyékkormányának tegnapi ülése után jelentette be a döntést. A bejelentésnek különös jelentőséget ad, hogy Boris Johnson konzervatív párti miniszterelnök eddig háromszor próbálkozott az előrehozott választás kiírásának alsóházi elfogadtatásával parlamenti határozat formájában, mindháromszor sikertelenül. A választási törvény alapján ugyanis ehhez az alsóházi képviselők kétharmadának jóváhagyása szükséges, és ez elengedhetetlenné tette, hogy a Munkáspárt is megszavazza a javaslatot. A Labour eddig rendre elzárkózott Johnson indítványának elfogadásától, azzal az elsődleges érvvel, hogy a választás előtt ki kell zárni a brit EU-tagság megállapodás nélküli, rendezetlen megszűnését. Jeremy Corbyn azonban az árnyékkormány keddi ülése után bejelentette: mivel az Európai Unió előző nap beleegyezett a brexit elhalasztásába három hónappal, megszűnt a rendezetlen kilépés lehetősége, és így teljesült a Munkáspárt által szabott feltétel. Johnson december 12-re akarja kiíratni a választást, de az időpontról is vita van, mivel az ellenzék néhány nappal korábbi dátumot szeretne, annak érdekében, hogy a kormány a jelenlegi parlamentben már ne terjeszthesse be újból a brexitmegállapodást ratifikálás végett. A brit kormányfő hétfőn este ismét kezdeményezte az előrehozott választás kiírását a londoni alsóházban, de az esti szavazáson sem gyűlt össze az indítvány támogatásához szükséges, törvényben előírt kétharmados többség. A következő választás a parlament mandátumának hosszát öt évben rögzítő, 2011 -ben kelt brit törvény értelmében egyébként csak 2022-ben lenne esedékes. Donald Tusk, az uniós állam- és kormányfők alkotta Európai Tanács elnöke hétfőn jelentette be, hogy az Brexitet támogató és az uniós kilépést ellenző brit tüntető. A több mint három éve tartó történet egyre jobban megosztja a társadalmat. (tasr/ap) EU-ban maradó 27 tagország jóváhagyta a brexit halasztását kezdeményező brit indítványt - ezt London még aznap este tudomásul vette. A halasztás a brit kezdeményezésnek megfelelően 2020. január 31-ig terjedhet. A határidő rugalmas: ha London valamelyik köztes hónapban ratifikálja a kilépés feltételrendszerét rögzítő új megállapodást, annak a hónapnak a végén - vagyis november 30-án vagy december 31-én - is megszűnhet a brit EU-tagság. Az EU döntéséig október 31. volt a brexit határnapja, vagyis a halasztási kérés elfogadása nélkül az Egyesült Királyság csütörtökön kilépett volna az unióból. Enyhül a front Donyecnél Elhamvasztott terrorista Kijev. Tegnap elkezdődött a csapatszétválasztás a Donyec-medencei frontvonalnál lévő, Luhanszk megyei Zolote településnél - jelentette be az ukrán külügyminiszter. Vadim Prisztajko a Donyeck megye déli részén lévő Mariupolban közölte, hogy a normandiai négyek, azaz Ukrajna, Oroszország, Franciaország és Németország csúcstalálkozójáig szétválasztják a csapatokat azokon a pontokon, amelyeloől a minszki összekötő csoportban megállapodtak. Ha a csapatszétválasztás Zoloténál sikeres lesz, és ha az ehhez szükséges tűzszünetet a felek betartják, akkor megkezdődik a Donyeck megyei Petrivszkénél is. A csapatszétválasztás tényét az EBESZ ukrajnai megfigyelői küldöttsége fogja megerősíteni - mondta a külügyminiszter. A csapatszétválasztás lényege, hogy a felek 1 kilométerre eltávolítják egymástól csapataikat és fegyverzetüket, majd a kiürített területen megkezdik erődítményeik elbontását, utána pedig az aknamentesítést. Még 2016 szeptemberében született a háromoldalú, Kijev, Moszkva és az EBESZ képviselőiből álló összekötő csoportban megállapodás arról, hogy kísérleti jelleggel három településnél szétválasztják a csapatokat. Ez azonban a fegyvemyugvás sorozatos megsértése miatt valamennyi helyszínen meghiúsult. Idén viszont Sztanicja Luhanszkánál június 26-án sikerült elkezdem és 30-ára be is befejezni a csapatszétválasztást. Az ukrán ellenőrzésű oldalon azóta hozzáláttak annak a hídnak a felújításához, amely az egyetlen átkelési lehetőség a lakosság számára a szakadár területről. Jó esetben még négy, egyelőre nem megnevezett ponton szerepel a csapatszétválasztás megkezdése. (MTI) Washington. A tengerbe szórták Abu Bakr al-Bagdadi, az Iszlám Állam terrorszervezet meggyilkolt vezetőjének hamvait, miután megkapta az iszlám szokásoknak megfelelő végtisztességet - közölte három amerikai tisztségviselő. Bagdadi az északnyugatszíriai Idlíb térségében lévő Barisa településen rejtőzött egy épületben. Az Iszlám Állam önjelölt kalifája vasárnap felrobbantotta a testén lévő robbanómellényt, amikor a likvidálására indult amerikai erők vasárnapra virradóra sarokba szorították egy földalatti járatban. A névtelenséget kérő illetékesek nem nyilatkoztak arról, hogy a szertartást és a temetést hol végezték el, illetve meddig tartott. Ketten közülük azt mondták, hogy a hamvakat egy repülőgépről szórták a tengerbe. Mark Milley tábornok, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának vezetője arról beszélt, hogy Bagdadi földi maradványait az amerikai hadsereg a bevett műveleti eljárásoknak és a fegyveres konfliktusokra vonatkozó törvényeknek megfelelően helyezte örök nyugalomra. Á Szíriai Demokratikus Erőknek (SDF) korábban sikerült egy ügynököt juttatnia al-Bagdadi legbelsőbb bizalmasai közé, aki elcsente.a kalifa két alsónadrágját, hogy a CIA az alsónemüből vett DNS-tesztből 100 százalékos bizonyossággal állapíthassa meg, valóban al-Bagdadi a célpont. Egyébként az amerikaiak az akció után al-Bagdadi földi maradványain is elvégeztek egy DNS- tesztet, hogy biztosak lehessenek abban, tényleg a dzsihádista vezér volt az áldozat. (MTI, I ndex) Nem csillapodó kedélyek Chilében Libanoni lázongás: bukik a kormányfő Jelentős kormányátalakítást hajtott végre a chilei elnök a több mint egy hete tartó kormányellenes tüntetések hatására. Sebastián Pinera menesztette a belügy- ás a pénzügyminisztert is. Santiago de Chile. A kormányzati intézkedések bejelentése után azonban ismét összecsapások törtek ki a demonstrálok és a rendőrök között Santiago belvárosában. Az összetűzések a chilei La Moneda palota - az elnöki hivatal - és a Plaza Italia közé koncentrálódtak, ez utóbbi a tüntetések epicentruma. A média összecsapásokról számolt be Valparaísóban és Concepciónban is. „Chile megváltozott, és a kormánynak is meg kell változnia” - mondta a televízióban Pinera elnök. Az átalakítás értelmében Gonzalo Blumel lett a belügyminiszter, ő Pinera unokatestvérét és közeli munkatársát, Andrés Chad-Santiagóban folytatódtak a kormányellenes tüntetések (TASR/Ap) wickot váltotta, akit bíráltak az elnyomónak tartott intézkedések miatt. A chilei elnök szombaton jelentett be jelentős kormányátalakítást, annak hatására, hogy történelminek tartott tiltakozást tartottak a dél-amerikai országban a társadalmi egyenlőtlenségekkel szemben. A 20 ember halálát okozó tüntetési hullámot a fővárosi metrójegyek árának emelése váltotta ki, ezt azóta már visszavonták. Pinera hétfőn feloldotta a bevezetett rendkívüli állapotot, továbbá szociális reformokat jelentett be. (MTI) Bejrút. A közel két hete tartó országos tüntetések nyomán tegnap bejelentette saját és kormánya lemondását Szaad Hariri libanoni miniszterelnök. Tévébeszédében Hariri a béke és a gazdasági biztonság megőrzésére szólította fel honfitársait. Lemondásának hírét örömujjongással fogadta a közvetítést élőben hallgató, a korrupció és a gazdasági válság ellen, valamint a kormány távozásért tüntető tömeg. A demonstrációkat az elmúlt 15 év legsúlyosabb megmozdulásainak tartják. A tiltakozók - akik számára az volt az utolsó csepp a pohárban, hogy a kormány adót akart kivetni a Whatsappon keresztül indított hívásokra - nem kímélik a korábban érinthetetlennek tartott vezetőket - köztük a szélsőséges síita szervezet, a Hezbollah első emberét - sem. (MTI)
