Új Szó, 2019. október (72. évfolyam, 228-254. szám)
2019-10-26 / 250. szám
www.ujszo.com SZALON ■ 2019. OKTOBER 26. Ü Kassai képek egy emlékkönyv nyomán Ötvös Anna kassai történész nevét két éve ismerték meg a Márai-kedvelők, amikor Lola könyve című művében bemutatta az író feleségét, a férj naplóiban egyeden L. betű mögé rejtőző titokzatos Matzner Ilonát. Ászén» azóta is állhatatosan kutatja a Márait Kassához fűző szálakat, gyűjti a családi hagyaték fennmaradt darabjait. Nemrég valódi kincset talált: az író édesapjának, Grosschmid Gézának a diákköri emlékkönyvét. Tudott az emlékkönyv létezéséről és kereste, vagy véletlenül bukkant rá? Ismerősök hívták fel a figyelmem arra, hogy az emlékkönyv felbukkant egy aukción, lehet rá licitálni, és nem túl nagy a kikiáltási ára. Addig nemhogy én, de még a családtagok sem tudtak a létezéséről. Izgultam is, sikerül-e megszereznem és pont jó pillanatban ígérni a megfelelő összeget, amit még hajlandó vagyok rááldozni. Az egészben az a csavar, hogy amikor a kalapács leüti az ajánlatot, akkor ugyan a legmagasabb licitelő nyer, de a tárgyat az előtte ajánlott áron, vagyis valamivel kevesebbért viheti el. Ezzel szerencsém volt, de sajnos Márai Sándor húgának, Katónak az 1918-19-ben kézzel írott, fotókkal teleragasztott kamaszkori naplóját nem tudtam megszerezni. Pedig nagyon érdekelt volna, mert biztosan sok minden kiderül belőle az akkori Kassáról is. A tulajdonossal nem lehet megegyezni, hogy kölcsönözze kutatási célokra? Nem tudom, ki a tulajdonos, de üzentem neki a Darabanth aukciós házon keresztül. Mostanáig nem jelentkezett. Grosschmid Géza emlékkönyvéből mi derült ki róla és a korabeli Kassáról? Legfőképp az, hogy tizenhat évesen kikkel barátkozott, a rokonságból kikkel ápolt szorosabb kapcsolatot. Ez egy 13,5-ször 20 centis kis bőrkötéses könyvecske, az idősebbek közül még sokan őriznek hasonlót. Hosszabb-rövidebb kéziratos üzenetek, versikék vannak benne, 1888 és 1893 között összesen huszonnégy személy ín bele. A legtöbben magyarul, de némelyek németül, és az üzenetek zömét Kassán jegyezték. Gondolom az osztálytársai, barátai. Próbáltam mindenkinek utánanézni, és kiderült, hogy később szép pályát befutott, neves személyiségek is voltak közöttük. Az egyik osztálytársa, Stuhlmann Vencel kéa Szépművészeti Múzeum igazgatója, majd a két világháború között főigazgatója lett. Búza Barna ügyvéd pedig a Károlyi-kormányban földművelésügyi miniszter volt, és még ezt megelőzően szerkesztőként segített Márainak bejutni a Magyarország laphoz. Az emlékkönyvbe írók elég nagy hányada zsidó származású, a barátság szeren(Fotók: Ötvös Anna archívuma) cséré nem ismert felekezetet, és ők mind Zemplén megyei, vagy tokaji falvakból származtak, később pedig Sátoraljaújhely környékén ügyvédként vagy orvosként dolgoztak. Melyik bejegyzés okozta a legnagyobb meglepetést? A legnagyobb felfedezés az volt számomra, hogy Grosschmid Géza későbbi felesége, Ratkovszky Margit is írt az emlékkönyvbe, tehát ők már kamaszkorukban is ismerték egymást. Magából a bejegyzésből nem lehet arra következtetni, milyen volt akkor az egymáshoz fűződő viszonyuk, mert egy tipikus emlékkönyvi szöveg: „Életednek minden tette legyen olyan, hogy sohasem kövesse azt keserű megbánás.” Sok fiatal hölgy írt a fiatal Grosschmid Géza emlékkönyvébe? Ratkovszky Margit mellett még két testvérpár. Az egyik hölgypárosról csupán annyit sikerült megtudnom, hogy szépen zongoráztak és a zenéről írtak, az egyik németül, a másik magya. - j« rul. A másik testvérpár, az Aranyossy nővérek viszont azért nagyon érdekesek, mert az Aranyossy-Laszgallner família rokonságban állt Benczúr Gyulával, a festővel is, akinek az édesanyja szintén Laszgallner-lány volt. Kassán valamennyien egy házban laktak, ez egy nagyon gazdag evangélikus kereskedőcsalád volt, művészi vénával jócskán megáldva. A dolog attól érdekes, hogy abban a korban a vallási hovatartozás eléggé meghatározta az emberek kapcsolatrendszerét, de a katolikus Grosschmid Géza ezek szerint evangélikusokkal is barátkozott. Valószínű, hogy ez édesanyjának, Radványi Klementinnek is köszönhető, aki egy híres-neves rozsnyói evangélikus család sarja. (Folytatás a következő oldalon.). sőbb premontrei szerzetes lett Stuhlmann Patrik néven, és Márai Sándort is tanította. Mindennapos vendége volt a családnak, és az öszszes Grosschmid gyereket ő keresztelte, tehát ez egy életre szóló barátság lehetett. Márai az Egy polgár vallomásaiban mégis azt írja róla, hogy amikor kicsapták a gimnáziumból, mert titokban benevezett egy novellapályázatra, nem állt ki mellette. Érdekes volt még az osztálytársak közül Petrovics Elek, aki V) Ötvös Anna történész szerint ennyi év távlatából minden Máraihoz kapcsolódó tárgyi emlék és történet fontos.
