Új Szó, 2019. október (72. évfolyam, 228-254. szám)

2019-10-01 / 228. szám

www.ujszo.com | 2019. október 1. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Mangalicatempó Laci, a címerállat rövidke, ám emlékezetes pályája A DAC labdarúgóklub egy újabb rekordot tudhat a magáénak. Múlt héten mutatta be új kabalafiguráját, Mangalacit, a mangalicát, majd néhány órával később vissza is vonta és törölte a netről - a tájékoztatás szerint - a DAC értékeit képviselő, őshonos sertést. Az indulatos szurkolói re­akciók nyomán hamar kiderült, hogy ebbe a plüssmalacba beletört a marketingesek bicskája. Amikor rájöttek, hogy hatalmasat tévedtek, s nem fogják a szurkolók torkán lenyomni ezt a mangalicát, gyorsan cselekedtek, a címerállatot minden indoklás nélkül eltüntették. Az egészből egy vicces anekdota marad, amit évtizedek múlva idős DAC-drukkerek mesélhetnek unokáiknak. Hogyan futhattak lyukra a mar­ketingesek, és miért nem látták előre a bukást? Valóban emelt szintű feladat a gegenpressing és a mangalica közt megtalálni a közös nevezőt, ezért valószínűbb tehát, hogy a kabalaállat ötlete gyomor­ból jött. A csallóközi, dél­szlovákiai magyar is hajlamos arra, hogy a gyomrával gondolkodjon. Ebben a régióban a tökéletes lét­­biztonság és örömforrás a kamrá­ban vagy spájzban felaggatott kol­bász, szalonna, sonka triumvirátus. Ez a szemet gyönyörködtető kol­lázs a szlovákiai magyarok konzumművészete, az arany ko­leszterintartaléka. A gasztro forra­dalomból nekünk a mangalica ju­tott; azzal az önámítással került a böllérkés alá, úgy szivárgott be a kolbásztöltőkbe, hogy szájreklám­mal terjesztettük, a zsírja alacsony koleszterintartalmú. így lett ez a bárány sertés a mi norbi update­­ünk, a reformgourmet-nk. Úgy mondtunk le az egészségtelen ser­téshúsról, hogy megtaláltuk he­lyette és rehabilitáltuk a telítetlen zsírsavakban gazdag mangalicát. Szemünk rögtön könnybe lábad, ha a mangalicából készült kolbászon azt olvassuk, hogy kézműves, a mangalicatöpörtyű csomagolásán pedig felfedezzük a bio címkét. Kit érdekel, ha bevezetik a csipszadót, mi úgyis delicatesse töpörtyűt ro­pogtatunk! A sztárséfek is áradoznak a mangalicahús selymességéről, a mangalicasonka pedig fölveszi a versenyt a világhírű ibériai sonká­val. Ráadásul a mangalicahús rég­óta a magyar konyha része, miköz­ben nemzetközi kupasorozatban is jól teljesít, és tápértéke politikai szekértáborokon is áttör, az össze­fogás non plus ultrája. Nem utol­sósorban, azoknak, akik már az aperitív előtt is koccintanak (Bö­­dőcs), kitűnő kísérő ivás előtt, közben és után. Mindent összevet­ve úgy tűnt, a je suis mangalicával keveset kockáztat a klub, azonban kiderült, a főkondás nem terelget­heti önkényesen egyikjelentésme­­zőből a másikba a jószágot. Epilógus: Móka így is marad a MÓL Arénában, ebben a kapitaliz­musba csomagolt törzsi rituáléban az obiigát szelficskéket feltöltő di­vatdrukker politikusok és politi­kusjelöltek Mangalaci nélkül is elég röhejesek. Jönnek az okosvárosok RÁCZORSOLYA urbanizációs folyamatok és technológiai fejlesztések természetes ötvözetei az úgynevezett okosvárosok, melyek már a jelen szerves részét képezik. Az ENSZ becslései alapján 2050-re a világ lakosságának több mint 60 százaléka városokban fog élni. Ez azt jelenti, hogy számos világ­város túlterhelődik, növelve a fogyasztást és a hulladéktermelést. Mindez jelentősen csökkenti a városok élhetőségét, akár tízmilliók életminősége romolhat. Erre kínálhat megoldást az okosváros-koncepció, melynek célja a könnyebben fenntartható város és a túlnépesedés esetén is élhető kör­nyezet. Ennek szerves része a közlekedésmenedzsment, amely érzékelőrend­szer segítségével az egész város lámpáit irányítja és előrejelzi a közleke­dési helyzetet. E technológia egyszerűbb változatai egyes helyeken már működnek, hatékonyabbá téve az autóközlekedést. Fontos lesz a parkolás okosabb megoldása, hiszen az olyan városokban, mint Tokió vagy Lon­don, ez már most óriási probléma. Az okosparkolás olyan rendszereket helyez működésbe, melyek az autókkal kommunikálva jelzik, hol van üres hely, időt spórolva ezzel. Sőt, egyes víziók szerint miután a jármű meg­kapta a jelet az üres parkolóhelyről, maga vezet oda automatikusan. A túlterhelt városokban az egyik fő kihívás a levegő minősége. Ezen a hatékony közlekedés és az elektromos autók, a tömegközlekedés haszná­lata mellett a levegő minőségét szabályozó rendszerek üzembe helyezése javíthat. Már ma is léteznek olyan rendszerek, amelyek jelzik az aktuális szennyezettséget és 90 százalékos pontossággal 3-5 napra megjósolják a várható levegőminőséget, és az adatok alapján a károsanyag-kibocsátás szerint kategorizálják a városrészeket, ahol a szennyezettségtől függően sebességkorlátozást vagy ingyenes tömegközlekedés bevezetését indítvá­nyozhatják. Érdekes megoldás jelenik meg a már most problémát jelentő szeméttermelésre is. A modernebb rendszerekben a szemeteskukák jelzik, ha megtelnek, ezzel hatékonyabbá teszik a szemétgyűjtést. Az okosvárosban egy mobilapplikációval a rendszer által generált összes információ elérhető a lakosság számára, legyen az a közlekedési helyzet, a parkolási lehetőség, levegőszennyezettség, kulturális és más programok, bármilyen probléma, vészhelyzet azonnali bejelentése. Sok okosvárosról szóló vízió rendkívül bonyolult, futurisztikus megoldásokat tartalmaz és a szemlélő számára a valóságba nehezen átültethetőként tün­teti fel. A legtöbb ilyen utópia retinaleolvasók, robotizáció és lebegő tö­megközlekedési eszközökre épül. Ahhoz azonban, hogy megértsük az okosváros működésének alapját, elég egy modem háztartás működését megérteni. Manapság egyre több otthon összes elektromos berendezése akár egyetlen eszközzel vagy mobiltelefonról irányítható - beleértve a te­levíziót, a hangrendszert, a riasztást, a klímát. Hasonlóan kell elképzelni egy jövőbeli okosvárost is, ahol a „dolgok (tárgyak) internete” avagy In­ternet of Things (IoT) fogja összekapcsolni és összehangolni az elektro­mos eszközöket és az azok irányítását végző központi eszközöket. Az IoT tehát olyan digitális eszközöket jelent, melyek az internet vagy más háló­zat segítségével egymással kommunikálnak és akár távolról is irányítha­tóak. Ami talán ennél is fontosabb: egy okosvárosban az IoT-hez kapcso­lódó eszközök nemcsak egymással vannak összeköttetésben, hanem rea­gálnak a környezetükre - valójában ez az, ami egy okosvárost igazán ha­tékonnyá tesz. Egy egyszerű példa: sötétedéskor a lámpák érzékelő segít­ségével önállóan felkapcsolódnak, pirkadatkor pedig fokozatosan halvá­nyítják fényüket. A technológia fejlődése újabb és újabb megoldásokat és élhetőbb környezetet biztosít majd. Bár ilyenkor elsősorban a világ nagy­városaira gondolunk, az okosváros innovációi közepes városokra is alkal­mazhatók. Az okosváros jövője a technológia fejlődésének mértékétől, il­letve a felmerülő kihívások kezelésétől függ - gondoljunk például a sze­mélyes adatok feldolgozására és tárolása. Mindenesetre számos okosesz­köz már most szerves része a városok életének, és ezek száma és fej lettsé­­ge az elkövetkező években várhatóan exponenciálisan nő, és egyre köze­lebb hozza a jövő okosvárosát. Az Peking megbénult, Kína szülinapi erődemonstrációt tart Nagyszabású katonai parádét tartanak ma Pekingbsn a Kínai Népköztársaság mega­lakulásának 70. évfordulóján. Kínai bemutatja hadserege gyors ütemben fejlődő fegyverarzenálját, amellyel igyekszik felvenni a versenyt az Egyesült Államokkal. 15 ezer katonát, 160 katonai re­pülőgépet és 580 hadi felszerelést vonultatnak fel, felülmúlva ezzel a korábbi katonai parádékat. Az ese­ményen ráadásul a kínai hadsereg legfejlettebb fegyverei közül több első alkalommal lesz látható. A központi ünnepséget a főváros szívében található, több mint 440 ezer négyzetméteres Tienanmen téren tartják, ahol 1949. október 1-én Mao Ce-tung kikiáltotta a Kínai Népköztársaságot. Ünnepi beszédet mond Hszi Csin­­ping kínai elnök, ezt követi a kato­nai parádé és felvonulás, majd művészeti előadásokat és tűzijáté­kot tartanak. M6g a metrót is lezárták A katonai parádé előkészületei hetek óta fennakadásokat okoztak Pekingben, ugyanis a hétvégékre ütemezett próbák miatt a forgalmat megbénító lezárásokat jelentettek be. Volt, hogy 12 kilométeres sza­kaszt zártak és elpróbálták a hadi járművek felvonulását a teljes út­vonalon. Ezzel komoly fejtörést okoztak a lakosságnak, ugyanis a lezárások még a metróvonalakat is érintették. Vesztegzár a hotelben A South China Morning Post című hongkongi lap információi szerint a kínai rendfenntartók megakadá­lyozták a bejutást minden olyan la­kóépületbe is, amelyről rá lehet látni a felvonulásra és bezáratták a kör­nyéken működő külföldi sajtóképvi­seletek irodáit. A The Diplomat hír­portál szeptember 13-án megjelent cikkében pedig az olvasható, hogy a Tienanmen tér környékén működő szállodák szeptember 5-én tájékoz­tatták vendégeiket, hogy szombaton délután 4 órától vasárnap reggelig, a később tudomásukra hozott időpon­tig a szállodákat sem elhagyni, sem megközelíteni nem tudják. A próbák idején sokan a lezárások vonalán található felüljárókra gyűl­tek, hogy megnézzék a helyszínre igyekvő konvojt - a kígyózó sorban haladó harci jármüvekről ezek után számos videófelvétel terjedt a kínai közösségi oldalakon. Érzékelhetően megnőtt továbbá a katonai jelenlét a fővárosban: a metróállomásokon katonai őrszemeket állandósítottak, az utcákon pedig lépten-nyomon masírozó egyenruhásokat látni. Az ünnep tiszteletére Pekinget elborí­tották a 70. évfordulót hirdető vörös transzparensek, miközben város­szerte virágkompozíciókat állítottak fel és nemzeti lobogókat tűztek ki. Erőfitogtatás A nagyszabású katonai parádét egyes megfigyelők erődemonstrá­ciónak tartják, különösen a lassan négy hónapja tartó hongkongi tö­megtüntetések, a Dél-kínai-tenger vitatott területei körüli növekvő fe­szültségek, valamint a Tajvan kap­csán tett kínai nyilatkozatok fényé­ben, amelyek szerint Peking nem zárja ki a lehetőséget, hogy katonai erővel valósítsa meg az ország újra­egyesítését. Caj Csö-csün, a kínai kormányzat az esemény szervezé­sével megbízott hivatalának helyet­tes vezetője azonban azt mondta: a parádé mérete nem az agresszió jele, és a kínai hadsereg elkötelezett a vi­lág békéjének és a regionális bizton­ságnak megőrzésére. Kína hadereje, a Népi Felszabadí­tó Hadsereg létszámát tekintve a vi­lág legnagyobb hadserege, összesen mintegy 2 millió tagja van, éves ki­adásait pedig csupán az Egyesült Ál­lamok hadserege múlja felül, to­vábbra is jelentős mértékben. (MTI) SÁNTA SZILÁRD Amerre a kínai sereg vonul, a metró se jár (TASR/AP-feivétei)

Next

/
Thumbnails
Contents