Új Szó, 2019. október (72. évfolyam, 228-254. szám)
2019-10-01 / 228. szám
8 I KÜLFÖLD 2019. október 1.1 www.ujszo.com RÖVIDEN Trump találkozna a kiszivárogtatóval Washington. Találkozni akar azzal, aki kiszivárogtatta az ukrán elnökkel folytatott beszélgetését - írta Donald Trump amerikai elnök egyik Twitterbejegyzésében. „Mint minden amerikai, megérdemlem, hogy találkozzam a vádlómmal, különösen mivel ez a vádaskodó, az úgynevezett bejelentéstevő egy külföldi vezetővel folytatott tökéletes beszélgetést teljes mértékben pontatlanul és csalárd módon mutatott be” - fogalmazott az elnök. Az elnök azt követően írta ezt, hogy Adam Schiff, a demokrata többségű képviselőház hírszerzési bizottságának vezetője elmondta: a bizottság megállapodott a bejelentéstevővel, hogy megjelenik a bizottság e héten tervezett meghallgatásán. (MTI) Feszült a helyzet a leszboszi táborban Athén/Loszbosz. Különösen feszült a helyzet a Leszbosz szigeti móriai menekülttáborban, miután két bevándorló - egy nő és gyereke - életét vesztette egy tűzesetben - közölte a sziget fővárosának polgármestere. Mitilini Kitelisz azt mondta, hogy a helyzetet nem lehet tovább fenntartani, több ezer embert a lehető leggyorsabban a görög szárazföldre kell szállítani. Sajtóhírek szerint egy konténerlakás gyulladt ki a táborában, egyelőre tisztázatlan okokból. A tüzeset nyomán zavargások törtek ki a táborban. (MTI) Elengednek 350 foglyot s húszik Aden. Szabadon engedik 350 foglyukat - köztük 3 szaúdit - a jemeni húszi lázadók az ENSZ felügyelete mellett -jelentették be a felkelők az ellenőrzésük alatt álló al-Maszíra televízióban. A húszi síita lázadók azt is közölték, foglyul ejtettek legalább 2000 katonát egy átfogó hadműveletben a Szaúd-Arábia vezette nemzetközi katonai koalíció ellen. A jemeni kormányerők egyik tisztségviselője ezzel szemben azt mondta: a jemeni kormánypárti erők 200 tagja vesztette életét, és közel 1300-at ejtettek foglyul. A szunnita többségű Jemenben 2014 augusztusa óta dúl polgárháború az Irán támogatását élvező síita húszik, valamint a Szaúd-Arábia és más arab országok által támogatott, a jemeni elnökhöz hű erők között. (MTI) Vógső búcsú Chirac exelnöktől Páriz*. Ezrek vettek végső búcsút vasárnap Párizsban a múlt héten 86 éves korában elhunyt Jacques Chirac néhai francia államfőtől, akit az Invalidusok házában ravataloztak fel. A francia elnöki hivatal által nemzeti gyásznapnak nyilvánított hétfon mintegy 80 külföldi politikus (köztük Peter Pellegrini és Orbán Viktor) vett részt az exelnök párizsi gyászmiséj én. (MTI) Kurz erős pozícióból tárgyal Az Osztrák Néppárt minden előrejelzést felülmúlva óriási győzelmet ért el a választáson Kurz hívei. A leendő kancellár nagyon hálás a hihetetlen bizalomért. (JASR/AP) ÖSSZEFOGLALÓ Bécs. Fölényes győzelmet aratott a vasárnapi előrehozott parlamenti választáson az Osztrák Néppárt (ÖVP). A Sebastian Kurz vezette párt a voksok 38,4%-át szerezte meg az előzetes vágsredmány szerint. Ez a törvényhozás 183 fős alséházában, a Nemzeti Tanácsban 73 helyet jelent. A 33 éves Kurz volt és leendő kancellár lenyűgözőnek nevezte a pártja által elért eredményt, és azt mondta, egyáltalán nem számított ilyen erős szereplésre. „Nem találom a szavakat, pedig ritkán vagyok szótlan” - mondta támogatóinak, ami nem csoda, hiszen pártja, az ÖVP 7 százalékponttal kapott többet az előző választáshoz képest. A második helyen végző Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) történelmi mélypontot jelentő 21,5%-ot kapott. Pamela Rendi- Wagner, a SPÖ elnöke elismerte, pártja nem a kívánt eredményt érte el. Máris távozik tisztségéből Thomas Drozda, a szociáldemokraták szövetségi pártigazgatója a katasztrofális eredmény miatt. A harmadik az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ), a Néppárt korábbi koalíciós partnere lett 17,3%kal. A párt jelentősen, csaknem 10 százalékponttal gyengült a 2017-es választásokhoz képest, köszönhetően a volt pártelnök pénzügyi és ún. Ibizabotrányának. A parlamentbe visszakerülő Zöldek pártja 12,4%-ot kapott, ami hatalmas sikernek számít. Elnökük, Werner Kogler közölte, csak abban az esetben lenne hajlandó koalíciós együttműködésre az OsztrákNéppárttal, ha Sebastian Kurz volt kancellár „radikális változtatásokat” eszközöl politikájában. Az ismertetett előzetes végeredmény nem tartalmazza a rendkívül nagyszámú - csaknem 1,1 millió - levélszavazatot, amelyet csütörtökig számolnak össze. Az előzetes végeredmény szerint a Kurz vezette ÖVP 73, a szociáldemolo-ata SPÖ 41, a szabadságpárti FPÖ 32 mandátumhoz jutott. A Zöldek 23, a liberális NEOS 14 képviselőhelyet szerzett a törvényhozás 183 fos alsóházában. Ez azt jelenti, ötpárti parlament alakul Ausztriában. Alexander Van der Bellen államfő bejelentette, e héten kezdi meg a tárgyalásokat a pártok képviselőivel. Az elemzők nagyobb esélyt látnak egy hárompárti - ÖVP-Zöld-NEOS - koalícióra, mint az Ausztriát évtizedeken át irányító piros-fekete, vagyis szociáldemokrata-néppárti nagykoalíció feltámasztására. Minden hozzáértő hetekig húzódó, bonyolult koalíciós egyeztetésekre számít. Ugyancsak hosszú ideig tartó koalíciós egyeztetéseket jósol Kurz, hozzátéve, hogy minden párttal tárgyalást kezdeményez, és igyekszik feltérképezni, mely politikai erőkkel áll fenn „megfelelő közös halmaz”. Ausztriában május 17-én robbant ki kormányválság, miután nyilvánosságra hoztak egy, az akkori alkancellárt, Heinz-Christian Strachét, a kormánykoalíciós Szabadságpárt azóta lemondott elnökét és Johann Gudenust, a párt szintén lemondott frakcióvezetőjét súlyosan kompromittáló ún. Ibiza-videófelvételt, amelyen egy áloligarcha unokahúgának párt- és médiatámogatásért cserébe zsíros állami megbízásokat ígértek. A válságba Kurz kancellár is belebukott, a választásig átmeneti kormány vezette az országot Brigitte Bierlennel, az alkotmánybíróság addigi elnökével az élén. (MTI, ú) Trócsányi biztosjelölt végleg elbukott Merénylet egy amerikai bázisnál A magyar és a román jelölt alkalmatlan az uniós biztosi pozícióra, erősítette meg az Európai Parlament jogi szakbizottsága a csütörtöki szavazás eredményét. Strasbourg. Miután a jogi szakbizottság másodszor is összeférhetetlennek találta Trócsányi Lászlót, most Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság leendő elnökének kell eldönteni, hogy új jelöltet kér a magyar kormánytól, vagy megy tovább Trócsányival, akivel szemben korrupciós és összeférhetetlenségi problémák merültek fel. Trócsányi László igazságügyi miniszterként segített megvédeni Magyarországot a migrációtól, az Európai Parlament bevándorláspárti képviselői viszont nem tűrik el, hogy az új Európai Bizottságnak olyan tagja legyen, aki lezárta a magyar határt a bevándorlók előtt - közölte tegnap a magyar Kormányzati Tájékoztatási Központ. „Ez a politikai lincselés, egy durva és gyáva akció a jogi bizottság baloldali erőinek a részéről. Trócsányit megbüntették azért, mert a jogi határzárral megvédte a magyar állampolgárokat” - mondta Szájer József fideszes EP-képviselő. Molnár Csaba, a Demokratikus Koalíció EP- képviselője viszont büszke arra, hogy „Európa ismételten bebizonyította, hogy meg tudja állítani Orbán Viktort és kormányát, és mi, magyarok számíthatunk az EU-ra.” Az EP-testület múlt csütörtökön már döntött arról, hogy nem javasolja Trócsányi és a román Plumb kinevezését, de egy jog- és szövegértelmezési vita miatt az Európai Parlament elnöke, David Sassoli megkérte a szakbizottságot, hogy fogalmazzák meg pontosan, milyen megoldást tanácsolnak Ursula von der Leyennek. „A múlt heti levelünket kellett kiegészíteni azzal, hogy az érdekkonfliktust nem lehet feloldani és a jelöltek nem képesek a biztosi feladatot ellátni” - nyilatkozta Manón Aubry francia EP-képviselő. Új biztosjelöltet kér Magyarországtól Trócsányi és Romániától Plumb helyett az Európai Bizottság leendő elnöke - közölte az Ursula von der Leyen szóvivője. Uniós források szerint a brüsszeli magyar állandó képviselet vezetőjét, Várhelyi Olivért jelöli Trócsányi helyett Orbán Viktor EU-biztosnak. (mti, Eurolog, hvg) Mogadishu. Öngyilkos merénylő levegőbe röpítette robbanóanyaggal megrakott gépkocsiját Dél-Szomáliában egy légitámaszpont bejáratánál, amelyet amerikai és Szomáliái katonák használnak, Mogadishuban pedig egy olasz katonai konvoj közelében történt pokolgépes támadás. A rendőrség közlése szerint két, pokolgéppel megpakolt gépkocsi robbant fel a támaszpontnál. A támadás elkövetését magára vállalta az al-Shabaab iszlamista terrorszervezet. A Belidogle bázis a dél-szomáliai Shabeellaha Hoose régióban található. Amerikai katonák onnan irányítják az al-Shabaab elleni dróntámadásokat, és ott képezik ki a Szomáliái katonákat. (MTI) Csak a jogállamok kapnának az uniós forrásokból Az unió soros elnökségét e fél évben betöltő Finnország miniszterelnöke bízik abban, hogy az Európai Unió tagállamainak sikerül megegyezésre jutniuk az uniós költségvetés és a jogállamisági elvek betartásának összekapcsolásában. Préga/Budapest. Antti Rinne erről tegnap Prágában nyilatkozott újságíróknak, miután tárgyalásokat folytatott vendéglátójával, Andrej Babis cseh miniszterelnökkel. Babis azt mondta, ez a téma az egyik következő EU-csúcstalálkozón kerül napirendre. Rinne arról biztosította vendéglátóját, hogy ez az intézkedés nem irányul konkrétan egyetlen ország ellen sem. A finn politikus szerint szükséges, hogy az uniós államok kompromisszumos megállapodásra jussanak az európai pénzek felAntti Rinne finn kormányfő. Budapesten most nem kedvelik, itasr/ap) használásának feltételeiről. „Szükségünk van arra, hogy emeljük a klímapolitikák támogatását, szolidaritásra van szükségünk a migráció terén, és biztositanunk kell, hogy a jogállamiságot minden tagállamban tiszteletben tartsák” - fogalmazott Antti Rinne. Leszögezte: az európai államok demokráciája számára szükséges, hogy mindenütt érvényesek legyenek az olyan alapértékek, mint a szólás- és a médiaszabadság. A 2021-2027-es uniós költségvetésben a jogállamisági feltételek és az EU- pénzek kifizetésének összekötése kapcsán Rinne azt mondta: A cél nem az, hogy bármelyik tagállamot is falhoz szorítsuk, hanem az, hogy hogyan védjük meg az európai embereket a despotizmustól, azaz attól, ha nem tartják be a jogállamiság elveit. Rinne este Prágából Budapestre utazott, ahol Orbán Viktor miniszterelnökkel tárgyalt e témáról. A találkozónak az ad pikantériát, hogy Tusványos óta Orbán intésére folyamatosan támadja a magyar propagandasajtó a szerintük súlyos demokratikus deficittel küzdő Finnországot. A Fidesz-sajtó szerint Finnországban nincs médiapluralizmus, nincs alkotmánybíróság és független igazságszolgáltatás, sőt még a példás finn nemzetiségi politikát is megkérdőjelezi. A finn-magyar viszály mélypontot jelent a két ország közös történelmében, a Finnország elleni magyar támadások sokkolták a magyarokat hagyományosan testvémemzetnek tekintő finneket. Egy olyan országról íiják ezt, amely az Economist demokráciaindexe szerint a világ leginkább demokratikus állama - emlékeztet a Reuters hírügynökség egyrészt erre, másrészt arra, hogy közben Lengyelországgal és Magyarországgal szemben zajlik az uniós alapszerződés 7-es cikke szerinti jogállamisági eljárás. (MTI, index, ú)
