Új Szó, 2019. október (72. évfolyam, 228-254. szám)

2019-10-26 / 250. szám

www.ujszo.com | 2019. október 26. Ókina MAROSI BIANKA Használt felnőttruhából készít gyermekruhákat Hyde Anikó. Vágsellyei műhelyében már kész darabokból válogat­hatnak a vevők, vagy saját ruháikat is átalakíttathatják. BEEgEEEÜ „Nagyon sokan kérdezik, mivel is foglalkozom, mert nem ismerik, nem értik a módszer lényegét - magya­rázza Hyde Anikó. - Az angol „up­­cycling” magyarul értéknövelő újra­hasznosítást jelent, amelynek során a már fölöslegessé vált anyagot úgy hasznosítjuk újra, hogy megtartsa korábbi minőségét. A »recycling - újrahasznosítás« pedig az, amikor másfajta tárgy készül az elhasznált­­ból - például az összegyűjtött irodai papírból toalettpapír. „A »refashion« pedig átalakítást jelent, vagyis egy ruhadarabot kidíszítünk, esetleg leszűkítünk, de ugyanaz marad. Nem lesz például szoknyából felsőrész.” A háromgyerekes anyuka eredeti foglalkozása varrónő. A vállalkozá­sát otthon kezdte, de a sok használt ruha nem fért el a lakásban, ezért úgy döntött, berendez egy kis műhelyt, ahol dolgozhat és a vevőket is fogad­hatja. Vágvecsén rátalált egy nagy­­kereskedésre, ahol hollandiai hasz­nált ruhákat forgalmaznak. „A világ szinte minden tájáról összegyűjtik a gyűjtőkonténerekben elhelyezett ru­hákat, amelyeket raktárakban hal­moznak fel. A hollandiai raktárba, ahonnan a vágvecseibe is szállítanak, napi négyszáz tonna ruha érkezik. A raktárakban szétválogatják, és használtruha-boltokba szállítják. Ami onnan visszakerül, azt használom fel én” - meséli az Okina bolt vezetője. A raktárakból a jobb minőségű ruhák Nyugat-Európába kerülnek, a selej­tesebb darabok Afrikába és Ázsiába, ahol szintén turkálókban értékesítik azokat. Anikó a levetett ruhákból még felhasználható részeket úgynevezett szabászati hulladékkal is kombinálja. Ezek az új ruhák szabásából kimaradt kisebb darabok, amelyekből már egy egész ruhát nem lehet megvarrni. „Minden attól függ, mekkora a ruha és abból milyen méretű gyermekru­hát lehet kihozni. A cél mindig az, hogy lehetőleg minden anyagot fel tudjak használni, hogy minimális le­avagy régi ruhából újat A lányka blúz eredetileg férfiing volt, a kabátka zuhanyfüggönyből készült (A szerző felvételei) A kendőként is hordható sál női kötött ruhából készült, a lányka ruha férfi­ingből és szabászati hulladékból gyen a hulladék. Gondoljunk csak bele, mekkora anyagot dobunk ki ak­kor, ha egy egész férfiing a kukába kerül, és mekkora, ha abból egy kis­lánynak szoknyát varrunk, vagy egy kisfiúnak inget. Még a zsebkendőnyi anyagból is kijön egy csokomyak­­kendő, de egy ing kézelőjéből akár karkötőt is készíthetünk. A rajta lévő gomb már eleve dísze az anyagnak, de ha még néhány gombbal, gyönggyel feldobjuk, igazán egyedi darabot ka­punk belőle.” Régi függönyből be­vásárlótáskákat, zacskókat helyette­sítő tarisznyákat készít. Farmernad­rágból szoknyát is varrt már, de mivel erős, tartós anyag, táska, hátizsák ké­szítésére is ideális. A látszólag már semmire sem használható textilek­ből, amiket csíkokra vágunk, lábtör­lőt, szőnyeget szőhetünk, de díszít­hetjük vele a ruhák gallérját, ujját. Egyedi darabok „Az a jó benne, hogy mindenből csak egy van, biztosak lehetünk benne, hogy nem jön szembe ve­lünk az utcán ugyanolyan, mint amilyen a miénk. Egyre többen vágynak arra, hogy egyediek le­gyenek, és a saját stílusukat tudják megmutatni az öltözékük révén.” Hyde Anikó számára fontos a kör­nyezettudatosság. „A pamut is több év alatt bomlik le, de a müszálas szinte elnyűhetetlen” - hangsú­lyozta. Csak a fantázia szab határt A legutóbbi munkája az egyik kedvence, egy zuhanyfüggönyből készült gyermekviharkabát. El­mondta, olyan jó minőségű, tartós anyagból készült, hogy sajnálta ki­dobni, ezért táskát varrt belőle, de még mindig kimaradt egy nagyobb darab. Eszébe jutott, hogy ha ez az anyag alkalmas arra, hogy megaka­dályozza, hogy a zuhanyzóból ki­szökjön a víz, akkor arra is alkal­mas, hogy az esőben megvédje vi­selőjét. „Äz se baj, ha nagyon elhaszná­lódott az anyag, mert jó minőségű textilfestékekkel is fel lehet dobni egy-egy darabot” - folytatja a meg­oldások sorát. Anikó úgy veszi ész­re, az emberek kicsit félnek ettől az irányzattól. Régebben a ruhákat szükségből használták fel újra, a szegénység jele volt, ha valaki nem tudott újat venni. „A fiatalok nyitottabbak erre, fő­leg a tizenévesek, nekik természe­tes, hogy turkálóban is vásárolnak. Ha ez az arány megfordulna, úgy gondolom, már jó irányban halad­nánk. Hiszek benne, hogy pár év múlva normális lesz, hogy a használtruha-boltokban vásároljuk a ruháink nagy részét. Teljesen le­építették a divatipart Szlovákiában, varrodákat elvétve találunk. A ru­hagyárakban fillérekért dolgoztat­ják a munkásokat nemcsak nálunk, hanem külföldön is, de ha azokat felszámolják, rengetegen elveszítik a munkájukat. A nagyobb baj az úgynevezett fast fashion elv, vagy­is hogy 2-3 havonta új kollekciót dobnak piacra. Jobb bele sem gon­dolni, hova kerül az a rengeteg ru­ha, ami nem fogy el a kiárusításkor sem.” Amiért többet fizetünk, arra jobban vigyázunk Hyde Anikó elfogadja, hogy az árakat tekintve nem tud versenyké­pes legni a multinacionális cégek­kel, és nem is kíván. „A néhány euróért kínált ruhák­kal az a baj, hogy a vevőnek azt su­gallják, nem számít, meddig hasz­náljuk, nyugodtan eldobhatjuk, mert akár minden nap vehetünk újat, annyira olcsó. Nem vigyázunk rá, mert nincs tétj e.” Az Ókina bolt nem akar a legolcsóbb lenni, de túl drá­ga sem. Sokkal fontosabbnak tartja, hogy időtálló és kényelmes ruhákat készítsen. További terve, hogy is­kolai szakkörben a gyerekekkel is megismertesse az újrafelhaszná­lást, hogy számukra már természe­tes legyen, hogyan lehet a régiből újat készíteni. a királyhelmeci szakközépiskola épületét Új oktatási segédeszközökkel szerelikfel az iskolát (Képarchívum) r Átalakítják NÉMETI RÓBERT Az új tanév elején befejeződött a szakközépiskola rekon­strukciójának első szakasza. A történelmi épület új tető­­szerkezetet kapott, a padláson pedig új szaktantermeket alakítottak ki. Nemsokára megkezdődik az épü­let falainak a helyreállítása, hőszi­getelése, utána pedig befejezik a megmaradt munkákat. Az iskola ti­zenöt évet várt a felújításra. „Az épület, amelyben az iskolánk működik, az egyik legrégebbi a ré­gióban. 1896-ban építették, a tanu­lók pedig tíz évvel később kezdték el benne tanulmányaikat. A homlokzat és a tetőszerkezet többé-kevésbé eredeti volt, tehát már valóban itt volt az ideje a felújításnak” - jelentette ki Rastislav Trnka, Kassa megye elnö­ke, amikor meglátogatta az iskolát. A megye költségvetéséből 990 ezer eurót különítettek el az épület átfogó rekonstrukciójára, további 450 ezer eurót az oktatási minisztérium kü­lönített el. Az első szakaszban a fő­épület 120 éves tetőszerkezetét újí­tották fel. Az új tetőt szigetelték, de a mennyezetet és a tetőteret is meg­javították. A tetőteret eddig nem használták, de az átépítésnek kö­szönhetően ott is tantermeket alakí­tottak ki. „Az épület rossz állapotáról elő­ször egy 2004-ben kidolgozott je­lentésben számoltak be. Azóta minden évben felszólítottuk mind az oktatásügyi minisztériumot, mind az alapítót, hogy vegyék kéz­be az iskola jövőjének sorsát. Erre 15 évet kellett vámunk. Itt volt az ideje a rekonstrukciónak, hiszen két választásunk maradt: bezárni az is­kolát vagy felújítani. Örülök, hogy a második mellett döntöttek” - mondta Ivan Benő, a szakközépis­kola igazgatója. A megyei önkormányzat folytatja a rekonstrukciót, a második sza­kaszban felújítják a homlokzatot és hőszigetelik a falakat. Kipofozzák a belső tereket is, a lépcsőket, a pad­lót, a belső falak burkolatát. Az ablakok egy részét már 20ló­ban kicserélték, a többi cseréjére most kerül sor. Mivel az iskola át­fogó felújítását az idei tanév végéig be szeretnék fejezni, a közeljövőben kiírják a közbeszerzési eljárást, hogy kiválasszák a kivitelezőt. „Az utóbbi években sok tanulót riasztott el a tantermek állapota. Úgy gondolom, hogy ez az újjáépítés nemcsak az iskola külalakján fog ja­vítani, hanem a diákok érdeklődését is felkelti” - tette hozzá Benő. Az Integrált Regionális Operatív Program által finanszírozott pro­jektnek köszönhetően új CNC- gépeket és szoftvereket, marógé­peket és hagyományos gépeket vá­sároltak. Az idei tanév volt az első, amikor az iskola csatlakozott a duális kép­zéshez. RÉGIÓ _L5

Next

/
Thumbnails
Contents