Új Szó, 2019. október (72. évfolyam, 228-254. szám)
2019-10-26 / 250. szám
6 I KÜLFÖLD 2019. október 26.1 www.ujszo.com RÖVIDEN Két újabb iraki tüntető halt meg Bagdad. Két újabb tüntető vesztette életét Bagdadban, amikor a biztonsági erők könnygázzal és villanógránátokkal próbálták feloszlatni a korrupció és a gazdasági nehézségek ellen szervezett demonstrációt. A két áldozatot az arcán találta el egy könnygázgránát, amikor a biztonsági erők fel akarták oszlatni a többezres tömeget. Az incidens azt jelzi, hogy az iraki fővárosban - két hét szünet után —újraéledtek a kormányellenes megmozdulások, amelyekben október elején 157 ember, jórészt polgári lakos halt meg amiatt, hogy az iraki biztonságiak éles lőszer alkalmazásával oszlatták fel a tüntetéseket. Ali asz- Szisztáni ajatollah, Irak legmagasabb rangú síita imámja a pénteki muszlim imádság során önmérsékletre és az erőszakos összetűzések elkerülésére intette mind a tüntetőket, mind a biztonsági erőket. (MTI) Nem fizet elő a lapokra a Fehér Ház Washington. A Fehér Ház lemondta a The New York Times és a The Washington Post című lapok előfizetését - jelentette be Stephanie Grisham, az amerikai elnöki hivatal szóvivőnője. A szóvivőnő úgy fogalmazott: „ez az adófizetők számára alapvetően fontos takarékoskodást jelent”. Donald Trump amerikai elnök ismételten hangoztatta a liberális The New York Timesszal szembeni kifogásait, és közölte, hogy a továbbiakban nem kívánja látni a lap példányait a Fehér Házban. Trump nem először ostorozta a két amerikai liberális lapot, mint ahogyan egyes televíziós csatornákat is — például a CNN- t - rendszeresen bírál, mert szerinte álhírekre alapozva befolyásolja az amerikai közbeszédet. (MTI) Amerikaiak védik az olaj mezőket Brüsszel. Az Egyesült Államok megerősíti katonai jelenlétét Szíriában annak érdekében, hogy megakadályozza az Iszlám Állam terrorszervezet harcosainak hozzáférését a területen található olajmezőkhöz és az abból származó bevételekhez -jelentette ki tegnap az amerikai védelmi miniszter Brüsszelben. Mark Esper a NATO-tagországok védelmi minisztereinek kétnapos tanácskozását követően tartott sajtótájékoztatóján elmondta, hogy az Egyesült Államok csökkentett jelenlétét fenntartja Szíriában. Az amerikai csapatok fő célja annak biztosítása, hogy az Iszlám Államot a lehető legkisebb területre szorítsák vissza, és ne tudja visszaszerezni az olajmezők ellenőrzését. Hozzátette: Törökország Észak-Szíriában vezetett hadművelete „indokolatlan” volt, a legutóbbi jelek is azt mutatják, hogy Ánkara rossz irányba haladt. (MTI) Halasztást kapnak a britek Boris Johnson kormányfő december 12-ére előrehozott választás kiírását kezdeményezi Már Boris Johnson frizurája se bírja a brexit körüli fordulatokat (TASR/AP) ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel/London. Megállapodtak az Egyesült Királyság unióé kiválási határidejének újabb halasztását célzó brit kérelem jóváhagyásáról a bennmaradó tagállamok kormányai, annak hosszáról azonban csak később születik döntés. Hétfőn előrehozott parlamenti választás kiírását kezdeményezi a brit kormány. Michel Bamier, az unió brexitügyi főtárgyalója közölte, a tervek szerint jövő hét elején határoznak a hosszabbítás időtartamáról. Egyelőre nincs terv soron kívüli EU-csúcstalálkozó összehívására, írásbeli eljárással történhet meg a jóváhagyás. Boris Johnson brit kormányfőnek múlt szombaton kellett kezdeményeznie az uniós állam- és kormányfők alkotta Európai Tanácsnál a brexit halasztását a jelenleg érvényes jövő csütörtöki határnapról 2020. január 31 -ig. Az Egyesült Királyság nem tud a brexit október 31-i határnapján kilépni az Európai Unióból - mondta tegnap Sajid Javid brit pénzügyminiszter. Javid az első kabinettag, aki nyilvánosan és egyértelműen kijelentette, nem tartható a jövő csütörtöki brexithatáridő. Hétfőn előrehozott parlamenti választás kiírását kezdeményezi az alsóházban a brit kormány - jelentette be a kormány parlamenti tevékenységének összehangolásáért felelős kabinetminiszter. Jacob Rees-Mogg alsóházi bejelentése szerint a képviselőknek már hétfőn módjuk lesz az indítvány megvitatására, és még aznap szavazhatnak is a kormány javaslatáról. Boris Johnson miniszterelnök egyenes utalást tett arra, hogy a kormány az előrehozott választást karácsony előtt két héttel szeretné megtartani. A konzervatív párti kormányfő úgy fogalmazott: ha a parlamenti képviselők több időt akarnak a brit EU-tagság megszűnésének (brexit) feltételrendszerét rögzítő megállapodás elbírálására, ezt megkaphatják, de akkor bele kell egyezniük a parlamenti választás kiírásába december 12-ére. A brexit feltételeiről szóló törvénytervezet 110 oldalas, de az egyes pontok által érintett és potenciálisan módosítandó egyéb, kapcsolódó jogszabályokkal együtt terjedelme meghaladja a 400 oldalt. Riasztó felmérést tett közzé a cardiffi és az edinburghi egyetem, miután megkérdeztek több mint 4000 brit állampolgárt, Angliából, Skóciából és Walesből is. A britek többsége - függetlenül attól, hogy a maradásra vagy a távozásra szavazott-e a brexitről szóló népszavazásnál - az erőszak alkalmazását is elfogadhatónak tartja a képviselőkkel szemben annak érdekében, hogy a brexit lezáródjon. Egy halálos képviselői áldozata már volt a brexitnek, 20lóban Jo Coxszal végzett egy szélsőjobboldali aktivista. A vizsgálat másik érdekes eredménye, hogy a válaszolók szerint inkább elképzelhető, hogy a brexit valójában az Egyesült Királyság felbomlási folyamatának csak a kezdete, ezt Angliában 74, a két másik tagországban 59 százaléknyian gondolják így. (MTI, 444 hu) Amerika kiutasította az orosz kémnőt Háborús övezetbe űzött menekültek Anatolij Antonov washingtoni orosz nagykövet megerősítette, hogy szabadlábra helyezik ós kiutasítják az Egyesült Államokból Marija Butyinát; a diplomata szerint a kémkedésért elítélt orosz nő ma érkezik meg Oroszországba. Washington. Tegnap szabadon bocsátották és kiutasították az Egyesült Államokból a kémkedésért elítélt orosz Marija Butyinát - jelentette be Bob Driscoll, az orosz nő amerikai ügyvédje. A 31 éves Butyinát idén áprilisban ítélte el egy washingtoni szövetségi bíróság 18 hónapos börtönbüntetésre, miután elismerte, hogy 2016-ban aktívan részt vett az amerikai választás befolyásolását célzó orosz kampányban. O volt az első orosz állampolgár, akit elítéltek a választásba történt beavatkozásért. Bu-Marija Butyina (TASR/AP) tyinát 2018 nyarán tartóztatták le, ezt követően dokumentumokkal alátámasztva feltárta, hogy részese volt annak az orosz kampánynak, amely Oroszország és befolyásos amerikai republikánus személyiségek közötti kapcsolatok kiépítését szorgalmazta. Az ügyészek eleinte csupán úgy jellemezték őt, mint aki szexért cserében próbált meg beférkőzni befolyásos amerikai konzervatív körökbe. Szoros kapcsolatokat épített ki a többi között a befolyásos Országos Lőfegyverszövetség (NRA) tagjaival is. Később, a per folyamán kiderült: Butyina nem csak saját elhatározásából férkőzött be az amerikai konzervatív körökbe. Orosz kapcsolattartója, Alekszandr Torsin utasítására cselekedett. Torsin a Vlagyimir Putyin orosz elnök pártjának magas beosztású tagjaként ismert, aki szerepel a nyugat-európai szankciós listákon is, mint egy pénzmosással foglalkozó bűnszervezet feltételezett tagja. Butyina ugyan beismerte, hogy részese volt a Torsin irányította összeesküvésnek, de tavaly decemberben visszavonta a vallomását. (MTI) Ankara. Törökország jogellenesen háborús környezetbe telepített vissza szíriai menekülteket, miközben az Eszakkelet-Szíriába tervezett biztonsági övezet még nem jött létre - írta az Amnesty International jogvédő szervezet. A dokumentum szerint Ankara az október 9-én megindított szíriai török hadművelet előtti hónapokban a kényszerítés és a megtévesztés eszközeit használva olyan térségbe telepített vissza szíriai menekülteket, amely háborús övezet volt, és ezzel veszélybe sodorta az életüket. Mintegy 300 újabb orosz katonai rendész és számos Tyigr és Tájfun típusú páncélozott jármű érkezett Csecsenfoldről Szíriába, a kurdok lakta zónába, ahol orosz katonai rendészek járőröznek a szíriai-török határ mentén. (MTI) Részleges fegyvernyugvás a jemeni háborúban Az 5 éve tartó háború romokba döntötte az eleve szegény Jement (JASR/ap) A nemzetközileg elismert jemeni kormány megállapodott a Dáli Átmeneti Tanács nevet viselő szakadár csoporttal a harcok befejezéséről és a hatalom megosztásáról. Szanaa. Az egyezmény rendelkezik egy új kormány létrehozásáról, és lehetővé teszi a rijádi száműzetésben élő Abed-Rabbó Manszúr Hádi jemeni elnök visszatérését Ádenbe. A kabinet Szaúd-Arábiába költözött, miután a húszi lázadók 2014-ben elfoglalták a fővárost, Szanaát. Az új kormány 24 tagból áll majd, és egyenlő arányban képviseltetik benne magukat az észak- és a dél-jemeni tartományok. A Déli Átmeneti Tanács feloszlatja milíciáit, és fegyveresei a jövőben Hádi mellett harcolnak. Emellett mindkét fél csapatai kivonulnak Ádenből. A megállapodást a következő héten úja alá Hádi és a tanácsot vezető Ajdarúsz az-Zubajdi. A felek Szaúd-Arábia közvetítésével tárgyaltak a Vörös-tenger partján fekvő Dzsiddában. Az egyezmény betartását a Szaúd-Arábia vezette arab koalíció közös bizottsága fogja felügyelni. Hádi csapatai augusztus óta harcolnak a szakadárokkal annak ellenére, hogy szövetségesek a síita húszi lázadók ellen folytatott küzdelemben. A függetlenséget követelő Déli Átmeneti Tanács csapatai Ádennel együtt több fontos déli tartományt elfoglaltak. A szunnita többségű Jemenben 2014 augusztusa óta dúl polgárháború az Irán támogatását élvező síita húszik, valamint a Szaúd-Arábia és más arab országok által támogatott, a jemeni elnökhöz hű erők között. A kormányerőket támogató arab koalíció 2015-ben avatkozott be, miután a húszi lázadók száműzetésbe kényszerítették az elnököt, és elfoglalták az ország északi felének nagy részét, benne a fővárossal, Szanaával. Az ENSZ háborús bűncselekmények elkövetésével vádolta meg a feleket, akik küzdelme a világ legsúlyosabb humanitárius válságához vezetett Jemenben. A konfliktusban tízezrek vesztették életüket. (MTI)
