Új Szó, 2019. október (72. évfolyam, 228-254. szám)

2019-10-26 / 250. szám

www.ujszo.com I 2019. október26. KÖZÉLET I 3 Nagy hátrányban vannak a szlovákiai nők A nők átlagosan 21%-kal kevesebbet keresnek, mint a férfiak (TASR-feivétei) CZÍMER GÁBOR Pozsony. Az uniós tagállamok közül csak Magyarország és Görögország ért el rosszabb helyezést a nemek közti egyenlőség tekintetében, mint Szlovákia. A Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetének (EIGE) rang­sorolása szerint Szlovákia a lehet­séges 100 pontból mindössze 54,1 -et szerzett meg, ezzel 13,3 ponttal az uniós átlag (67,4 pont) alatti ered­ményt ért el. Ez a 28 tagállam közül a 26. helyre volt elég. Szlovákiától csak Magyarország (51,9 pont) és Görögország (51,2 pont) szerzett rosszabb helyezést. Az intézet kutatása szerint Szlo­vákia 2005 és 2017 között 1,6 pontot tudott javítani az értékelésén, míg ugyanezen idő alatt Ausztria például 5,8 pontos javulást produkált. Ez egyben azt is jelenti, hogy Szlovákia sokkal lassabb tempóban javít a ne­mek közti egyenlőség mutatóján, mint a legtöbb uniós tagállam. De az is igaz, hogy az egész EU mutatója a 2017-től napjainkig csak egy pontot javult. Jelenleg a legjobb ered­ménnyel Svédország büszkélked­het, itt a nemek közti egyenlőség mutatója 83,6 ponton áll. Portugália pedig 2015 óta közel négy ponttal tudta javítani az értékelését, jelenleg 59,9 ponton áll. Virginija Langbakk, az EIGE igazgatója a friss eredményekkel kapcsolatban elmondta, az uniós tagállamok közel fele a 60 pontot sem éri el. „Jó irányba haladunk, de hosszú út áll még előttünk. Most, hogy az új Európai Parlament és az új Európai Bizottság a következő időszakra vonatkozó uniós prioritá­sok meghatározásán és frissítésén dolgozik, rendkívül fontos, hogy a nemek közötti egyenlőség terén gyorsabban haladjunk előre” - tette hozzá. Szlovákia lemaradt A nemek közti egyenlőség muta­tóját az alapján állítják össze, hogy milyen különbség van a férfiak és nők közt a munka, a pénzügyek, az okta­tás, a szabadidő, a hatalom és egész­ségügyi ellátás terén. Az egyes rész­mutatók esetében is a 100 pont jelenti a legmagasabb lehetséges értékelést, vagyis a nemek közti tökéletes egyenlőséget. Szlovákiának a munka világára vonatkozó egyenlőségi mu­tatója 66,5 ponton áll. A foglalkoz­tatottság a 20 és 64 éves korosztályba eső nők esetében 66%, míg a férfiak esetében 79%. A nők hetente átlago­san 39 órát dolgoznak a munkahe­lyükön, míg a férfiak 41 órát. To­vábbra is problémát jelent azonban, hogy a férfiak és nők egyenlőtlen arányban oszlanak el az egyes mun­kapiaci ágazatokban. Több nő mint férfi dolgozik az oktatásban, egész­ségügyben és a szociális szektorban, míg a kutatás-fejlesztés, a technoló­giai és mérnöki, illetve a közgazda­­sági szakterületen több a férfi. Rend­kívül kiugró adat, hogy a nők átla­gosan 21%-kal kevesebbet keresnek, mint a férfiak. Érdekes eredmény, hogy a Szlovákiában dolgozó külföl­di munkavállaló nők és férfiak bére közt 40 százalékpontos különbség van a nők kárára. Munka- és szabadidő Az intézet kutatása nem tudott változást kimutatni a munka- és sza­badidő nemek közti megoszlásában, de csak azért, mert ebben a tekintet­ben nincsenek friss adatok. Az előző kutatás eredményei alapján Szlová­kia ezen a téren 46,3 pontot kapott. Ez az uniós átlagtól jelentősen el­maradó érték. A nők 60%-a legalább naponta egy órán keresztül végez házimunkát, vagy főz. Ez a szlová­kiai férfiaknak csak 16 %-ára igaz. Pihenésre, sportolásra a hazai nők 11%-ának van ideje, míg a férfiak 20%-a tud erre időt szakítani. Ez utóbbi az uniós szinten is az egyik legnagyobb nemek közti különbsé­­getjelenti. Szlovákiában a férfiak és a nők közti egyenlőtlenség leginkább a hatalomhoz, befolyáshoz való hoz­záférés területén tapasztalható. Az erre vonatkozó mutatóban az ország csak 26,8 pontot ért el. Ellenben az egészségügyi ellátáshoz a férfiak és nők is viszonylag egyformán fémek hozzá, ezen a téren Szlovákiát 85,8 pontra értékelték. A nők összehasonlítása Az intézet elemzése kiemeli, hogy a hatalomhoz való hozzáférés az a terület, ahol a legnagyobb nemek közti különbség tapasztalható. De egyben ez az a mutató, amelyben az elmúlt időszakban a legnagyobb előrelépés történt. A nagyvállalatok vezetésében egyre több nő van, de ez nem minden tagországra igaz. Fran­ciaország azonban ebben a kérdés­ben élenjár, az ország nagyvállala­tai vezetőinek 40%-a nő. A megfizethető és jó minőségű gyermekgondozási szolgáltatások­hoz való hozzáférés is rendkívül fontos a munka és a magánélet kö­zötti egyensúly megteremtéséhez, ugyanakkor nem csak a gyermekek azok, akik gondozást igényelnek. Az EU-ban egyre nagyobb az idősek és a fogyatékossággal élők aránya, ezért nő a kereslet az idősek és fo­gyatékossággal élők hosszú távú gondozására irányuló szolgáltatások iránt. Az unióban a hosszú távú gon­dozás jelentős részét a nyugdíjkor­határnál fiatalabb nők végzik. A kü­lönbség főként az 50-64 éves kor­osztályban szembetűnő: a nők 21%­­a, míg a férfiak 11%-a foglalkozik heti legalább néhány napon idősek és/vagy fogyatékossággal élők gon­dozásával. Kocner áll a Hlavné správy mögött? Marián Koőner egy időben a Hlavné správy részvényesének tartotta magát (jASR-feivétei) ÖSSZEFOGLALÓ Marián Koőner, a Kucaik­­gyilkosság megrendelésével védolt nagyvállalkozó titkosított üzeneteiben azt állította, hogy csendestárs­ként ő az egyik résztulajdo­nosa a Hlavné správy nevű dezinformáciés portálnak. Pozsony. Kocner a Threema­­alkalmazás segítségével küldött tit­kosított üzeneteket Norbert Bödör nyitrai vállalkozónak, amelyekben arról írt, hogy bevásárolta az magát az összeesküvés-elméleteket ter­jesztő portál tulajdonosai közé. A kérdéses kommunikációt a Postoj nevű portál hozta nyilvánosságra. „Március 1-től már »részvényes« vagyok. De kérlek, ezt tartsd meg magadnak” - állítja Kocner a Hlav­né správy nevű dezinformációs por­tálról. Egy másik üzenetben pedig azt írja, csak „inkognitóban” szere­pel a tulajdonosok körében. A Denník N arra hívja fel a fi­gyelmet, hogy a Hlavné správy 2016-ban még olyan tartalmakat közölt, amelyek a Kotleba-féle, szélsőjobboldali Mi Szlovákiánk Néppártot támogatták. Az újságíró és jegyese 2018-as meggyilkolása után azonban hirtelen irányt váltott a portál és elkezdte a Smert támo­gatni. Ekkor jelentettek meg egy, Tibor Gáspár akkori rendőrfőkapi­tánnyal készített interjúsorozatot. Ebben igyekeztek pozitív képet mutatni Gáspárról, akiről kiderült, hogy közel áll Norbert Bödör nyit­rai vállalkozóhoz és a gyilkosság megrendelésével vádolt Kocnerhez is. Gáspárnak végül többek közt a nyilvánosság nyomására távoznia kellett tisztségéből és a rendőrség kötelékéből is. A Denník N arra is emlékeztet, hogy a Hlavné správy hitelteleníteni próbálta Adam Valceket, a Sme napilap tényfeltáró újságíróját, aki Kocner után nyo­mozott. A dezinformációs portál a magyar származású amerikai mil­liárdosról, Soros Györgyről is összeesküvés-elméleteket terjesz­tett. Sólymos Karin, a Pátria rádió ál­hírek elemzésével és tényellenőr­­zéssel foglalkozó szakembere el­mondta, a Hlavné správy nem mondható hagyományos sajtóter­méknek, hiszen a portálnak gyakran felróják, hogy nem tartja be az új­ságírói etika szabályait. Példaként a vélemény és ténycikkek közti vilá­gos különbségtétel mellőzését em­lítette. A szakember hozzátette, ne­héz objektiven megállapítani, hogy az adott portál milyen politikai sze­replőnek kedvezően ferdíti az infor­mációkat. Sólymos szerint az ilyen alternatív médiumok bevett mód­szere, hogy a valódi hírek közé gyakran kevernek manipulált cik­keket. Hlina nem áll össze Matoviccsal Pozsony. Alojz Hlina, a KDH elnöke elutasította az OEaNO el­nökének, Igor Matovicnak és a Keresztény Unió vezetőjének, Anna Záborskának az ajánlatát a Matovic mozgalmához való csa­­takozásra, hogy egy választási listán tudjanak indulni a parla­menti választáson. Hlina közös­ségi oldalán tudatta, nem fog kö­zös listán indulni Matoviccsal és Záborskával. „A KDH egy har­mincéves párt. Nem egyesülhet egy olyan mozgalommal, amely az elnökének a cége. A KDH az Európai Néppárt tagja. Olyan párttal sem egyesülhet, amelynek négy tagja van, de olyannal sem, amelyet az európai parlamenti választás előtt vettek” - írta kö­zösségi oldalán Hlina, egyebek mellett a Keresztény Unióra rea­gálva, amelyet a KDH-ból távozó Záborská hozott létre egy másik párt átnevezésével. Az OEaNO elnöke felelőtlennek ítélte Hlina döntését. Matovic és Záborská tegnap kínálta fel a 150 helyből álló jelöltlistának felét a KDH- nak azzal, hogy Hlináé lenne a harmadik hely. Leszögezte, az első két helyen nem indulna ak­tív politikus. Matovic garantálta, hogy a KDH önálló kampányt folytathatna, s a parlamentbeju­tás után önálló frakciót hozhat­nának létre. Az OEaNO elnöke este közölte: Hlina döntése csa­lódást okozott neki. (szh)

Next

/
Thumbnails
Contents