Új Szó, 2019. október (72. évfolyam, 228-254. szám)

2019-10-17 / 242. szám

www.ujszo.com | 2019. október 17. KULTÚRA I 9 Nekik az ég alatt Arany János Október 21-én Vecsei H. Miklós és ifj. Vidnyánszky Attila színpadi alkotása a pozsonyi Astorka Színház fesztiválján „Hogy lélekben és gondolatban együtt legyünk,.." (Aszerző felvétele) SZABÓ G. LÁSZLÓ Levelek és naplóbejegyzések, korabeli elbeszélések szolgáltak alapul Vecsei H. Miklósnak, hogy Arany János élettörténetén keresztül a reformkori kapcsolatokat és a 19. század nagyjainak szellemiségát is bemutassa Kinek az ég alatt már senkije sincsen című darabjában. Egymásra figyelés két részben - hirdeti a mü alcíme, mottója pedig: „Nem lehetsz egyedül Petőfi Sán­dor!” A két, egymásra figyelő sze­mély ugyanis nem más, mint a költő és műfordító Arany János, és Petőfi Sándor, az 1848. március 15-ei ese­mények meghatározó alakja. „IQ. Vidnyánszky Attilával mi nem személyeket vagy történeteket kere­sünk, hanem témákat és kérdéseket - mondja Vecsei H. Miklós. - Szeren­csére hősökben is, bűnösökben is olyan gazdag a magyar kultúrtörté­net, hogy akármilyen kérdés kerül te­rítékre, mindegyikre találunk példát vagy ellenpéldát, ami bátoríthat ben­nünket. József Attiláék indító kiált­ványában, amikor a Szép szót szer­kesztették, volt egy mondat: Igazsá­gokat kell keresnünk, de nem szük­ségképpen új igazságokat. Amikor olyan elődökhöz nyúlunk vissza, mint Petőfi, Arany vagy József Attila, az a részünkről nem feltámasztás, hanem az ő igazságuk keresése. De megfi­gyelése is annak, hogy képviselnek-e olyan értékeket, amilyeneket mi már nem hordozunk, pedig hordoznunk kellene. így indult ez a munka is, amelynek első címe az volt: A sza­­lontai Hamlet-kör. Ugyanis nem Arany János életéről akartunk dara­bot csinálni, hanem arról a nagysza­lontai, illetve nagykőrösi időszakról, amikor ő tanított, és a Hamlet­­fordításainak részleteit a diákjaival adatta elő. Egy magyar Holt költők társasága volt az eredeti ötlet.” A darabbal kapcsolatos változás akkor állt be, amikor Vecsei H. Mik­lós számára egyértelművé vált: Arany János életét a születéstől a halálig színpadra kell vinniük, hiszen köve­tendő példa számukra. És adódott egy másik nagyon fontos téma is az anyagban: Arany és Petőfi barátsága. Két, teljesen más jellem, tulajdon­képpen mást is gondolnak a költő és a magyar ember feladatáról az 1848-as szabadságharc környékén, mégis szenvedélyesen próbálták megérteni egymás igazát. „A másik igazságának a magam igazságánál előbbre tétele olyan fan­tasztikus emberi tulajdonság és vál­lalás, ami mára teljesen kiveszett az életünkből - vélekedik a darab szer­zője. - Alig látok már ilyen embere­ket. Az előadás mottója, a Nem le­hetsz egyedül Petőfi Sándor! pedig azért lett fontos, mert azt nemcsak a szövegbe és a rendezésbe, hanem a színészi játékba is bele lehetett épí­teni. És ne felejtsük el: azután, hogy eltűnik Petőfi Sándor, Arany János még él harminchárom évet, és min­den nap vele álmodik, róla beszél. Pe­tőfi halála után hat évvel kap egy le­velet Egressy Gábortól, aki elfelejti aláírni, Arany pedig a Petőfitől ka­pott levelek közé teszi, mert azt gon­dolja, barátjamég mindig él. Az 1860- as évek elején, amikor már mindenki Budapesten van, az MTA-ban, még mindig nem hajlandó elmenni ott­honról, hátha megérkezik Petőfi. Csak akkor dönt úgy, hogy feljön Pestre, és megpróbálja túltenni magát a történteken, amikor meghal a lánya, Juliska, aki már egészen ígéretes szí­nésznő volt.” Arany János szerepét egymást váltva öten játsszák a darabban. Van a gyermek Arany, a fiatal Arany (Di­­no Benjamin), a fiatal felnőtt Arany (Érti Zsombor), a felnőtt Arany (Zol­tán Áron) és az öreg Arany (Gyön­gyösi Zoltán). Ami viszont ugyan­csak érdekessé teszi az estét: ifj. Vid­nyánszky Attila interaktív színházat rendezett a darabból, amely fricska a mai magyar állapotoknak. „Ha megkérdeznénk egy általános iskolást vagy egy gimnazistát, hogy mit tud Aranyról és Petőfiről, kide­rülne, hogy nem is sejti, a 19. század történelmének legbátrabb hősei vol­tak. S hogy ezzel együtt emberek is voltak, akik a szerelmet is megélték, és bűneik is voltak, amelyeket szé­gyelltek. Egy jó magyartanár sokat változtathat ezen a helyzeten. De azon is érdemes elgondolkozni, hogy ki megy ma tanárnak, és megéri-e, érdemes-e ezt a hivatást választani? S ha eggyel tovább lépünk, az is igaz, hogy egy diák azt a tanárt szereti, aki­vel szimpatizál. Szimpatizálni pedig azzal lehet, akivel együttérzek. S ha ezek a költők piedesztálra vannak emelve, és nem látjuk az emberi mi­nőségüket, akkor nem tudunk velük együttérezni, mert elérhetetlen hő­sökké válnak. Ezért jó módszer erre a színház. Ott tényleg élő figurák van­nak. Egy frissen érettségizett lány lé­pett hozzám a nyáron. Azt mondta: képzeljem el, Arany Jánost és József Attilát húzta, és egyikből sem tanult, viszont látta mindkét előadásunkat, és gond nélkül átment mindkettővel.” A múlt évad végén erdélyi körúton volt a társulat az Arany Jánosról szó­ló előadással. Több városban láthatta őket a közönség, és mindenütt nagy tetszéssel fogadták az előadást. „Határok már nem választanak el bennünket egymástól. Székelyföl­dön, akárcsak Szlovákiában vagy Kárpátalján ugyanolyan magyar em­berek élnek, mint amilyenek mi va­gyunk - vélekedik Vecsei H. Miklós. - És erre kell nagyon vigyázni, hogy ez így is maradjon. A Kinek az ég alatt már senkije sincsen is ezt a kapcso­latot kívánja ápolni. Hogy lélekben és gondolatban legyünk együtt, és több­ször találkozzunk. Nekünk, Magyar­­országon élőknek eszméletlen nagy adósságaink vannak ezen a téren.” A szerző a Vasárnap munkatársa Handkét bírálták a Frankfurti Könyvvásáron FÜLVIDÉK Ismertté válás, refrén nélkül Vitathatatlan, hogy az Eurovíziós Dalfesztivál magyarországi váloga­tójának, A Dalnak mindig van pár üde színfoltja. Idén a The Sign együttes voít az egyik a mai zenei trendekkel szembemenő, 6/4-es rit­musú, refrén nélküli O című szerze­ménnyel. Amikor hallom ezt a dalt, elgondol­kozom azon, milyen lenne refrénnel. Vajon erősítené vagy megfojtaná az üzenetet? Nem tudni rá a választ, s ez a jó benne. A zeneszám arra utal, hogy minden ember egyedi, két egy­forma életút sincs, viszont van ke­resztmetszet, ahol életek találkoznak. Az O az a személy, aki összehozza az életeket. Lehet egyszerű halandó, de természetfeletti erejű nagyság is. A The Sign 2012-ben alakult Mis­kolcon, Czinke Máté gitáros-énekes és testvére, Czinke Dániel billentyűs, valamint Török Dániel szólógitáros, Szentpétery Mózes basszusgitáros és Kollár Ábel dobos alkotja. Már A Dal előtt is lehetett hallani róluk, de az igazi áttörést a tévéműsor hozta meg. A popzenekar Többet mond itt min­den rólad című első stúdiólemeze tu­lajdonképpen a tékozló fiú eddigi élettörténete, aki időközben rálelt a jó útra. Az album szavak nélkül indul a hangszeres, hangulatmegalapozó The Sign című felvétellel. Ezután a bocsánatkérés jön. A Bocsánat című dal szembesítés, az esendőségről szól. „Máséban meglátom a geren­dát, míg az én szememben ott dísze­leghet egy panelház.” A Tékozló az apa („Valamikor elhagytál, azóta keresed a helyed, amit itthagytál”) és a mesélő diskurzusa, az utóbbi zárja le a jól végződő történetet a refrénben (,,Mi szétfoszlott, most összeér”). Az O-t követően hallható Igazán a kez­deti fázison már túljutott boldog pár­­kapcsolatot tárja elénk, és hasonló folytatást ígér. Az Egyedül a féle­lemmel és a magánnyal küzdést he­lyezi fókuszba, kitartásra ösztönöz, erőt és motivációt sugároz. A Ki­rálylány a hitét vesztett lány történe­te, azzal a kicsengéssel, hogy hinnie kellene magában, hiszen minden lány királylány. Ezután ismét instru­mentális dal, a természetközeli F-Ö­­L-D következik. A gitáros Biztosan kihajt című szerzemény az élet értel­mét az elmúlással összefüggésben boncolgatja, pozitív végkifejlettel - ami Petőfi Sándor Szeptember végén című versében szereplő mondat, az „Elhull a virág, eliramlik az élet.. továbbgondolása. Az Egyetlen való­jában az Igazán elődje, a harmonikus párkapcsolat kibontakozását, a kez­deti szárnyalást meséli el, ezért jobb lett volna, ha fordított sorrendben kapnak helyet a CD-n. A Rabmadár a legrockosabb zeneszám a lemezen, a lélek szabadságát hirdeti. A pörgős, lüktető Tenger az embert a tenger­vízhez mint folyamatosan mozgás­ban lévő, áramló erőhöz hasonlítja („Testem egy tenger”). Az albumot záró címadó dal, a Többet mond itt minden rólad általános érvényű igazságokat és saját meglátásokat fogalmaz meg a világról, emberek­ről, viszonyokról. A korong szöveg­központúságához jól passzol a re­mek, általában nem túl gazdag hang­­szerelés. A The Sign első stúdiólemeze ugyan nem hibátlan, de mindenképpen hi­teles bemutatkozás. Puha József The Sign: Többet mond itt min­den rólad Magneoton,2019 Értékelés: 7/10 Frankfurt. Kedd este megnyílt a 71. Frankfurti Könyvvásár, a világ legnagyobb könyvszakmai talál­kozója. Az ünnepség szónokai az irodalom társadalmi jelentőségét emelték ki, de akadt, aki éles sza­vakkal bírálta a friss irodalmi Nobel-díjas Peter Handkét. Az irodalom nemcsak esztétikai élményekkel szolgál, új világokat is megnyit, és megmutatja, miként látják mások a világot. Az olvasó így megtapasztalja és el tudja fo­gadni, hogy a világ nem fekete­fehér, hanem „többértelmű”, erre pedig nagy szükség van manapság - emelte ki köszöntőjében Heiko Mass német külügyminiszter. Hasonlóan fogalmazott a dísz­vendég Norvégia miniszterelnöke, Erna Solberg is, aki szerint az ol­vasás elengedhetetlen egy igazsá­gos társadalomhoz, és meg kell be­csülni azokat, akik a műveikkel ki­állnak a méltányos, igazságos tár­sadalom mellett. Az ötnapos vásáron 104 ország­ból 7450 kiállító vesz részt, 150- nel több a tavalyinál. A szervezők 300 ezer vendégre számítanak a felplvasóesteken, konferenciákon. Átadták a német nyelvterület legrangosabb irodalmi elismeré­sét, a Német Könyvdíjat is, ame­lyet Szasa Sztanisics német­­bosnyák szerző kapott Származás című önéletrajzi regényéért. Szta­nisics 14 évesen, 1992-ben került Németországba, mert családjával menekülnie kellett a városát meg­szálló szerb félkatonai alakulatok elől - beszédében legfőképpen Peter Handkét bírálta. „Azt, hogy ma itt állhatok önök előtt, annak a valóságnak köszön­hetem, amelyet ez az ember nem tett magáévá és nem emelt be a 90- es években keletkezett szövegei­be” - mondta, megrázónak nevez­ve, hogy a háborús bűncselek­ményekért elítélt Milan Lukics vezette alakulatok vérengzéseit megkérdőjelező osztrák szerző Nobel-díjat kapott. Handke annak idején védelmé­be vette Szlobodan Milosevicset, 2006-ban beszédet is mondott a temetésén, ahol tragikus sorsú embernek nevezte az egykori szerb elnököt. Azzal is felháborodást keltett, hogy kijelentette, nem tartja népirtásnak a srebrenciai mészárlást, és szerinte Szarajevó ostromakor sem a szerbek gyil­koltak, hanem a bosnyákok, hogy a szerbekre foghassák a tetteket, indokot szolgáltatva a nemzetközi közösség közbelépésére. (MTI, juk)

Next

/
Thumbnails
Contents