Új Szó, 2019. október (72. évfolyam, 228-254. szám)
2019-10-17 / 242. szám
www.ujszo.com | 2019. október 17. KULTÚRA I 9 Nekik az ég alatt Arany János Október 21-én Vecsei H. Miklós és ifj. Vidnyánszky Attila színpadi alkotása a pozsonyi Astorka Színház fesztiválján „Hogy lélekben és gondolatban együtt legyünk,.." (Aszerző felvétele) SZABÓ G. LÁSZLÓ Levelek és naplóbejegyzések, korabeli elbeszélések szolgáltak alapul Vecsei H. Miklósnak, hogy Arany János élettörténetén keresztül a reformkori kapcsolatokat és a 19. század nagyjainak szellemiségát is bemutassa Kinek az ég alatt már senkije sincsen című darabjában. Egymásra figyelés két részben - hirdeti a mü alcíme, mottója pedig: „Nem lehetsz egyedül Petőfi Sándor!” A két, egymásra figyelő személy ugyanis nem más, mint a költő és műfordító Arany János, és Petőfi Sándor, az 1848. március 15-ei események meghatározó alakja. „IQ. Vidnyánszky Attilával mi nem személyeket vagy történeteket keresünk, hanem témákat és kérdéseket - mondja Vecsei H. Miklós. - Szerencsére hősökben is, bűnösökben is olyan gazdag a magyar kultúrtörténet, hogy akármilyen kérdés kerül terítékre, mindegyikre találunk példát vagy ellenpéldát, ami bátoríthat bennünket. József Attiláék indító kiáltványában, amikor a Szép szót szerkesztették, volt egy mondat: Igazságokat kell keresnünk, de nem szükségképpen új igazságokat. Amikor olyan elődökhöz nyúlunk vissza, mint Petőfi, Arany vagy József Attila, az a részünkről nem feltámasztás, hanem az ő igazságuk keresése. De megfigyelése is annak, hogy képviselnek-e olyan értékeket, amilyeneket mi már nem hordozunk, pedig hordoznunk kellene. így indult ez a munka is, amelynek első címe az volt: A szalontai Hamlet-kör. Ugyanis nem Arany János életéről akartunk darabot csinálni, hanem arról a nagyszalontai, illetve nagykőrösi időszakról, amikor ő tanított, és a Hamletfordításainak részleteit a diákjaival adatta elő. Egy magyar Holt költők társasága volt az eredeti ötlet.” A darabbal kapcsolatos változás akkor állt be, amikor Vecsei H. Miklós számára egyértelművé vált: Arany János életét a születéstől a halálig színpadra kell vinniük, hiszen követendő példa számukra. És adódott egy másik nagyon fontos téma is az anyagban: Arany és Petőfi barátsága. Két, teljesen más jellem, tulajdonképpen mást is gondolnak a költő és a magyar ember feladatáról az 1848-as szabadságharc környékén, mégis szenvedélyesen próbálták megérteni egymás igazát. „A másik igazságának a magam igazságánál előbbre tétele olyan fantasztikus emberi tulajdonság és vállalás, ami mára teljesen kiveszett az életünkből - vélekedik a darab szerzője. - Alig látok már ilyen embereket. Az előadás mottója, a Nem lehetsz egyedül Petőfi Sándor! pedig azért lett fontos, mert azt nemcsak a szövegbe és a rendezésbe, hanem a színészi játékba is bele lehetett építeni. És ne felejtsük el: azután, hogy eltűnik Petőfi Sándor, Arany János még él harminchárom évet, és minden nap vele álmodik, róla beszél. Petőfi halála után hat évvel kap egy levelet Egressy Gábortól, aki elfelejti aláírni, Arany pedig a Petőfitől kapott levelek közé teszi, mert azt gondolja, barátjamég mindig él. Az 1860- as évek elején, amikor már mindenki Budapesten van, az MTA-ban, még mindig nem hajlandó elmenni otthonról, hátha megérkezik Petőfi. Csak akkor dönt úgy, hogy feljön Pestre, és megpróbálja túltenni magát a történteken, amikor meghal a lánya, Juliska, aki már egészen ígéretes színésznő volt.” Arany János szerepét egymást váltva öten játsszák a darabban. Van a gyermek Arany, a fiatal Arany (Dino Benjamin), a fiatal felnőtt Arany (Érti Zsombor), a felnőtt Arany (Zoltán Áron) és az öreg Arany (Gyöngyösi Zoltán). Ami viszont ugyancsak érdekessé teszi az estét: ifj. Vidnyánszky Attila interaktív színházat rendezett a darabból, amely fricska a mai magyar állapotoknak. „Ha megkérdeznénk egy általános iskolást vagy egy gimnazistát, hogy mit tud Aranyról és Petőfiről, kiderülne, hogy nem is sejti, a 19. század történelmének legbátrabb hősei voltak. S hogy ezzel együtt emberek is voltak, akik a szerelmet is megélték, és bűneik is voltak, amelyeket szégyelltek. Egy jó magyartanár sokat változtathat ezen a helyzeten. De azon is érdemes elgondolkozni, hogy ki megy ma tanárnak, és megéri-e, érdemes-e ezt a hivatást választani? S ha eggyel tovább lépünk, az is igaz, hogy egy diák azt a tanárt szereti, akivel szimpatizál. Szimpatizálni pedig azzal lehet, akivel együttérzek. S ha ezek a költők piedesztálra vannak emelve, és nem látjuk az emberi minőségüket, akkor nem tudunk velük együttérezni, mert elérhetetlen hősökké válnak. Ezért jó módszer erre a színház. Ott tényleg élő figurák vannak. Egy frissen érettségizett lány lépett hozzám a nyáron. Azt mondta: képzeljem el, Arany Jánost és József Attilát húzta, és egyikből sem tanult, viszont látta mindkét előadásunkat, és gond nélkül átment mindkettővel.” A múlt évad végén erdélyi körúton volt a társulat az Arany Jánosról szóló előadással. Több városban láthatta őket a közönség, és mindenütt nagy tetszéssel fogadták az előadást. „Határok már nem választanak el bennünket egymástól. Székelyföldön, akárcsak Szlovákiában vagy Kárpátalján ugyanolyan magyar emberek élnek, mint amilyenek mi vagyunk - vélekedik Vecsei H. Miklós. - És erre kell nagyon vigyázni, hogy ez így is maradjon. A Kinek az ég alatt már senkije sincsen is ezt a kapcsolatot kívánja ápolni. Hogy lélekben és gondolatban legyünk együtt, és többször találkozzunk. Nekünk, Magyarországon élőknek eszméletlen nagy adósságaink vannak ezen a téren.” A szerző a Vasárnap munkatársa Handkét bírálták a Frankfurti Könyvvásáron FÜLVIDÉK Ismertté válás, refrén nélkül Vitathatatlan, hogy az Eurovíziós Dalfesztivál magyarországi válogatójának, A Dalnak mindig van pár üde színfoltja. Idén a The Sign együttes voít az egyik a mai zenei trendekkel szembemenő, 6/4-es ritmusú, refrén nélküli O című szerzeménnyel. Amikor hallom ezt a dalt, elgondolkozom azon, milyen lenne refrénnel. Vajon erősítené vagy megfojtaná az üzenetet? Nem tudni rá a választ, s ez a jó benne. A zeneszám arra utal, hogy minden ember egyedi, két egyforma életút sincs, viszont van keresztmetszet, ahol életek találkoznak. Az O az a személy, aki összehozza az életeket. Lehet egyszerű halandó, de természetfeletti erejű nagyság is. A The Sign 2012-ben alakult Miskolcon, Czinke Máté gitáros-énekes és testvére, Czinke Dániel billentyűs, valamint Török Dániel szólógitáros, Szentpétery Mózes basszusgitáros és Kollár Ábel dobos alkotja. Már A Dal előtt is lehetett hallani róluk, de az igazi áttörést a tévéműsor hozta meg. A popzenekar Többet mond itt minden rólad című első stúdiólemeze tulajdonképpen a tékozló fiú eddigi élettörténete, aki időközben rálelt a jó útra. Az album szavak nélkül indul a hangszeres, hangulatmegalapozó The Sign című felvétellel. Ezután a bocsánatkérés jön. A Bocsánat című dal szembesítés, az esendőségről szól. „Máséban meglátom a gerendát, míg az én szememben ott díszeleghet egy panelház.” A Tékozló az apa („Valamikor elhagytál, azóta keresed a helyed, amit itthagytál”) és a mesélő diskurzusa, az utóbbi zárja le a jól végződő történetet a refrénben (,,Mi szétfoszlott, most összeér”). Az O-t követően hallható Igazán a kezdeti fázison már túljutott boldog párkapcsolatot tárja elénk, és hasonló folytatást ígér. Az Egyedül a félelemmel és a magánnyal küzdést helyezi fókuszba, kitartásra ösztönöz, erőt és motivációt sugároz. A Királylány a hitét vesztett lány története, azzal a kicsengéssel, hogy hinnie kellene magában, hiszen minden lány királylány. Ezután ismét instrumentális dal, a természetközeli F-ÖL-D következik. A gitáros Biztosan kihajt című szerzemény az élet értelmét az elmúlással összefüggésben boncolgatja, pozitív végkifejlettel - ami Petőfi Sándor Szeptember végén című versében szereplő mondat, az „Elhull a virág, eliramlik az élet.. továbbgondolása. Az Egyetlen valójában az Igazán elődje, a harmonikus párkapcsolat kibontakozását, a kezdeti szárnyalást meséli el, ezért jobb lett volna, ha fordított sorrendben kapnak helyet a CD-n. A Rabmadár a legrockosabb zeneszám a lemezen, a lélek szabadságát hirdeti. A pörgős, lüktető Tenger az embert a tengervízhez mint folyamatosan mozgásban lévő, áramló erőhöz hasonlítja („Testem egy tenger”). Az albumot záró címadó dal, a Többet mond itt minden rólad általános érvényű igazságokat és saját meglátásokat fogalmaz meg a világról, emberekről, viszonyokról. A korong szövegközpontúságához jól passzol a remek, általában nem túl gazdag hangszerelés. A The Sign első stúdiólemeze ugyan nem hibátlan, de mindenképpen hiteles bemutatkozás. Puha József The Sign: Többet mond itt minden rólad Magneoton,2019 Értékelés: 7/10 Frankfurt. Kedd este megnyílt a 71. Frankfurti Könyvvásár, a világ legnagyobb könyvszakmai találkozója. Az ünnepség szónokai az irodalom társadalmi jelentőségét emelték ki, de akadt, aki éles szavakkal bírálta a friss irodalmi Nobel-díjas Peter Handkét. Az irodalom nemcsak esztétikai élményekkel szolgál, új világokat is megnyit, és megmutatja, miként látják mások a világot. Az olvasó így megtapasztalja és el tudja fogadni, hogy a világ nem feketefehér, hanem „többértelmű”, erre pedig nagy szükség van manapság - emelte ki köszöntőjében Heiko Mass német külügyminiszter. Hasonlóan fogalmazott a díszvendég Norvégia miniszterelnöke, Erna Solberg is, aki szerint az olvasás elengedhetetlen egy igazságos társadalomhoz, és meg kell becsülni azokat, akik a műveikkel kiállnak a méltányos, igazságos társadalom mellett. Az ötnapos vásáron 104 országból 7450 kiállító vesz részt, 150- nel több a tavalyinál. A szervezők 300 ezer vendégre számítanak a felplvasóesteken, konferenciákon. Átadták a német nyelvterület legrangosabb irodalmi elismerését, a Német Könyvdíjat is, amelyet Szasa Sztanisics németbosnyák szerző kapott Származás című önéletrajzi regényéért. Sztanisics 14 évesen, 1992-ben került Németországba, mert családjával menekülnie kellett a városát megszálló szerb félkatonai alakulatok elől - beszédében legfőképpen Peter Handkét bírálta. „Azt, hogy ma itt állhatok önök előtt, annak a valóságnak köszönhetem, amelyet ez az ember nem tett magáévá és nem emelt be a 90- es években keletkezett szövegeibe” - mondta, megrázónak nevezve, hogy a háborús bűncselekményekért elítélt Milan Lukics vezette alakulatok vérengzéseit megkérdőjelező osztrák szerző Nobel-díjat kapott. Handke annak idején védelmébe vette Szlobodan Milosevicset, 2006-ban beszédet is mondott a temetésén, ahol tragikus sorsú embernek nevezte az egykori szerb elnököt. Azzal is felháborodást keltett, hogy kijelentette, nem tartja népirtásnak a srebrenciai mészárlást, és szerinte Szarajevó ostromakor sem a szerbek gyilkoltak, hanem a bosnyákok, hogy a szerbekre foghassák a tetteket, indokot szolgáltatva a nemzetközi közösség közbelépésére. (MTI, juk)
