Új Szó, 2019. október (72. évfolyam, 228-254. szám)
2019-10-16 / 241. szám
16| AJÁNLÓ Október 16. (szerda) Losonc -13.00: A Csontváry, Nógrádzseniális festője című konferencia a losonci Kármán József Alapiskola és Óvoda épületében. 18.00: A Nógrád géniusza, Csontváry Kosztka Tivadar című kiállítás megnyitója a losonci Nógrádi Galéria és Múzeum épületében. Október 16. (szerda) Rimaszombat -18.00: Rigószárnyon hazatérők címmel kerül sor Tóbisz T itusz és T óbisz Tamás, a két testvér verseszenés estjére a református templomban. Október 16. (szerda) Szepsi -18.00: az Ifjú Szivek Táncszínház Határon túli nemzeti tánc című műsora a Szepsi Városi Művelődési Központban. Október 16. (szerda) Kassa -10.00: Márai Sándor Kaland című kétrészes színműve a kassai Thália Színházban. Október 16. (szerda) Kassa -19.00: Ingmar Bergman: Jelenetek egy házasságból című színpadi játék bemutatója a kassai Thália Színház Márai Stúdiószínpadán. KELET- ÉS KÖZÉP-SZLOVÁKIA 2019. október 16. | www.ujszo.com A Komáromi Jókai Színház ismert színésze, Tóth Károly ezentúl nemcsak a színpadon, hanem a tévéképernyőkön is felbukkan. A Kassáról indult tehetség a napokban gurult be egy jóképű, laza motorosként Magyarország legnépszerűbb televíziós sorozatába, a Barátok köztbe. A sorozatban Simonként megjelenő srác elmondása szerint egyik kollégája, Majorfalvi Bálint által került be a több mint húsz éve képernyőn levő televíziós sorozat válogatásába. „A sorozat legelején - ami hajói tudom, Magyarország első napi sorozata volt - én is figyelemmel követtem a történéseket, hiszen akkor ez volt a korszak egyik nagy durranása. Aztán valahogy leszoktam róla, a tévé előtt sem töltöttem annyi időt, arra viszont jól emlékszem, hogy a sorozat az évek során egyre közkedveltebb lett” — nyilatkozta lapunknak Tóth Károly, aki nagyjából húszéves lehetett, amikor újra belekukkantott egy-egy részbe. „Nem hittem volna, hogy egyszer én is ebben a sorozatban kapok szerepet. A válogatásra Majorfalvi Bállyen volt Tóth Károly első szereplése a Untnak köszönhetően jutottam el, négy hónapig kellett vámom a visszajelzésre. így kaptam meg Simon szerepét” - magyarázta Tóth Károly. Mivel a fiatal színész eddigi pályafutásának túlnyomó részét színházban töltötte, nem kis megmérettetésvárrá. „Egészen más kamerák előtt állni, mint színpadon. Nincs idő elemezni, kevés idő van próbálni, ezért na-Barátok köztben gyón összeszedettnek kell lenni abban a pár percben, amikor elindul a felvétel. Nagyon fontos a 100 százalékos szövegtudás, hiszen azon áll vagy bukik minden. A kamerák előtti szereplés természetesen más színészi játékot is igényel. Míg a színházban egy 600 férőhelyes nézőteret kell kitölteni a játékkal, a kamerák előtt ezt a »játékot« minimálisra kell csökkenteni” - mondta a fiatal (Az RTL KLUB felvétele)^ színész. Mint kiderült, az első forgatási napon rengeteg új, ismeretlen feladat várt rá, de a stábnak köszönhetően minden zökkenőmentesen ment, úgy érezte, mintha már évek óta együtt dolgoznának. „Simon szerepével tudomásom szerint huzamosabb ideig terveznek a sorozatban. Bízom benne, hogy ez egy hosszú távú, gyümölcsöző együttműködés kezdete” - zárta Tóth Károly. Tóth Károly „Barátok közt” van NÉMETI RÓBERT Templomból erőd, erődből templom SZÁSZI ZOLTÁN Van egy különlegesen érdekes helye Szőgyén községnek, mégpedig a Köbölkút felé vezető út melletti elkerített terület. Egykor itt állt a vidék egyik legrégebbi román stílusú temploma, melyből mára jól konzervált romok maradtak csupán. Az itt talált tárgyak egy egész korszakról tanúskodnak a helyi kismúzeumban. Érdemes betérni oda! Az szinte biztos, hogy a kvádok és markomannok elleni hadjáratát időszámításunk 172. évében a Garam folyó mellett vezető Marcus Aurelius idején már régen lakott hely volt ez a vidék, melynek kiváló fekvése van. A falu feletti úgynevezett Busadombon talált leletek a csiszolt kőkorszaktól datálják az ember folyamatos megtelepedését ezen a vidéken. A faluról Sheuden néven maradt fenn az első írásos feljegyzés, 1156-ból. Templomáról 1291-ben írnak először. De melyik volt ez a templom? Tatárjárás előtt és után Amikor a tatárjárás utáni idők újraszervezett egyházi életéről bukkan fel feljegyzés - mint az 1291-ben keletkezett szőgyéni Szent Mihály tiszteletére felszentelt templomról -, akkor az minden bizonnyal egy a tatárok rombolása, dúlása után újjáépített megszentelt isteni hajlékról született, s igy az is feltételezhető, hogy a feljegyzett templom helyén korábban már ott állt elődje. Ennek ténye be is bizonyosodott, amikor 1995 és 2000 közt régészeti feltárást végeztek a romoknál. Akkor kide-Szabadtéri egyházi rendezvények színtere az egykori erődtemplom (A szerző felvétele) Tájoló Szőgyén községbe a Párkány és Érsekújvár közti 509-os útról az 588-as útra letérve juthatunkel. Atemplom a 47.907/18.498 GPS- koordinátáknál található. rült, a szentélytől északkeleti irányban feltárt osszárium, azaz csonttár fala korábbi, mint a hajó és a szentély. A csonttárból számos különleges lelet került elő, fém- és cseréptárgyak, de egy csontból faragott napóra is. Az akkori feltárás bebizonyította, a román kori templomépítésnek két fázisa ment végbe Szőgyénben, erős templomépítő és fenntartó szándékról tanúskodva. Ezt a késő román templomot egyhajós, félköríves szentélyzáródású, északi sekrestyés, nyugati felén két kis toronnyal díszített, déli faragott kapus építményként képzelhetjük el. Makettje - mely a második világháború végén való teljes pusztulása előtti fényképfelvételek és a régészeti feltárás alapján készült - megtekinthető a helyi múzeumban. Amit a régészek megtudtak A feltáráskor több építési fázist azonosítottak a szakemberek. A már említett tatárjárás előtti csonttárát, az 1291-ben írásban jegyzett újjá-Legközelebb Runya kastélyát mutaljuk be. építettet dokumentálták. Ahogy a 16. és 17. századi nagy átalakításokat is, amikor az oszmán uralom idején a vidéket gyakran fosztogató török hordák ellen a templomot erőddé alakították át. Erre valamikor Esztergom első török elfoglalása idején, 1543 után kerülhetett sor. Maga a templom ugyan nem nagy alapterületű, mégis egészen tekintélyes erőddé alakították át. A feljegyzések szerint legkevesebb 150 katona állomáshelyeként szolgált, száz hajdú, ötven lovas és egy tüzér védte. Ekkor a kelet felé tájolt szentély helyén ágyúbástyát alakítottak ki, de nemcsak a keleti oldalon, hanem a templom nyugati végén is, a ma látható angyalszobor helyén egykor egy olasz földbástya állhatott. Magát az egész objektumot mélyen körbeárkolták, ennek nyoma ma is jól felismerhető a bekerített terület délkeleti részén. Az árkokból kihányt földből sáncokat emeltek, azok tetejét pedig cölöpsoros védőművel erősítették meg, amely a lőfegyveres hajdúk számára jól védhetővé tette az objektumot. Erre különösen a közeli Esztergom 1605-ös ismételt török kézre jutása után volt szükség, amikor még sűrűbbé váltak a török hadak zaklatásai. Miután végleg kiűzték a szultán hadait a vidékről, ismét csendes építőmunka indulhatott el. Az erődítéseket lebontották, az árkok lassan betömődtek, a templom egészen 1799-ig egyedüliként szolgálta a híveket, ebben az évben szentelték fel a Nagyboldogasszonynak szentelt késő barokk, szinte bazilika méretű templomot Németszőgyén falurészben. A második világháborúban a Kis Templom olyan súlyos károkat szenvedett, hogy el kellett bontani, így most legfeljebb embermagas falmaradványai láthatók egy szépen ápolt területen, ami a falu Kálváriája.
