Új Szó, 2019. október (72. évfolyam, 228-254. szám)

2019-10-14 / 239. szám

TO GYÓGYHÍREK EGESZSEG ■ 2019. OKTOBER 14. www.ujszo.com Kiállítás Amikor a művészét gyógyít A pozsonyi Szent Erzsébet Onkológiai Intézet prevenciós köz­pontjában A művészet, amely gyógyít címmel 75. alkalommal nyűt kiállítás. Két hónapig hétfőtől péntekig 9.00 és 17.00 óra között tekinthető meg. A kiállított képek szerzői dagana­tos betegek. .Amikor néhány év­vel ezelőtt »újjászülettem«, színek­kel próbáltam magam kifejezni. Sikerült másokra is hamom, ami­nek köszönhetően könyvet illuszt­ráltam, nyári táborban festettem a csontvelő-átültetésen átesett gye­rekekkel, többször kiállítottam a képeimet Pozsonyban és Nagy­szombatban, és társszerzője va­gyok az empatikus képeslapok­nak, amit az Amazonky polgári társulással együttműködve hoz­tunk létre” - mondta Katarina Olíková, akinek a képeiből áll a most megnyílt kiállítás. „Intézetünkben 2000 februárjá­ban indítottuk el a kiállítássorozatot. Az ödet annak alapján született, hogy tudjuk a művészet elősegíti a harmónia megteremtését, és segítheti a keze­lést” - magyarázta dr. Alena Kállayová radiológus főorvos. A kiállítás az egészséges keblek hol­napi világnapja alkalmából rende­zett rendezvénysorozat része, (ki) Rossz hír A világot pandémiák fenyegetik A világ egyre növekvő fenyegetéssel néz szembe a járványok mi­att, amelyek milliókat ölhetnek meg, és tönkretehetik a globális gazdaságot - figyelmeztet egy nemzetközi szakértői testület - és a kormányoknak fel kell készülniük e kockázat elhárítására és enyhítésére. A Világbank és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által közö­sen összehívott Globális Felké­szültségi Felügyeleti Testület fi­gyelmeztetett, hogy az olyan jár­ványra hajlamos vírusbetegségek, mint az ebola, az influenza és a SARS egyre nehezebben kezelhe­tők egy olyan világban, amelyben hosszas konfliktusok uralkodnak, az államok törékenyek, és fokozó­dik a migráció. ,A világ minden tájára kiterjedő világjárvány veszé­lye valós” — jelentette ki a csoport a kiadott jelentésben. „Egy gyor­san terjedő kórokozó több tízmil­lió embert ölhet meg, szétzilálhat­ja a gazdaságokat, és destabilizálja a nemzetek biztonságát.” Míg egyes kormányok és nemzetközi ügynökségek erőfeszítéseket tettek az éberségre és felkészültek a sú­lyos betegség kitöréseire, ezek az erőfeszítések „alapvetően nem ele­gendőek” — áll a jelentésben. Gro Harlem Brundtland, a WHO testületének egykori elöljá­rója, aki az elnök társelnöke volt, hozzátette, hogy a betegségekkel és az egészségügyi vészhelyzetekkel kapcsolatos jelenlegi felkészülést „pánik és elhanyagolás jellemzi”. A riport idézi a spanyolnátha-vi­­lágjárványt, mely több mint 50 millió embert ölt meg. Ma na­ponta hatalmas számú ember ke­resztezi a világot repülőgépeken, így a légi úton terjedő járvány ke­vesebb, mint 36 órán belül világ­szerte elterjedhet, és becslések sze­rint 50-80 millió embert ölhet meg, elpusztítva a világgazdaság csaknem 5%-át. Pandémia esetén sok nemzeti egészségügyi rendszer - különösen a szegény országok­ban - összeomlik (informed) úgy hízunk Ez az állítás természetesen nem mindenkire érvényes, de tény: bizonyára sokan tapasztalták magukon és ismerőseiken, hogy az idő múlásával nemcsak az évek, hanem a kilók száma is gyarapszik. Ez olyanokkal is előfordulhat, akik nem esznek többet és nem mozog­nak kevesebbet, mint korábban. Ahogy idősödünk, egyre nehezebb a testsúly megtartása. Mi lehet a háttérben? Úgy tűnik, a svéd kuta­tók megtalálhatták a kérdésre a választ. A Karolinska Intézet, Svédország vezető or­vostudományi egyete­me idén szeptember­ben adta hírül, hogy a Nature Medicine folyóiratban je­lentek meg az erre vonatkozó friss kutatási eredményeik. Lássuk, mire jutottak a kutatók. A Karolinska In­tézet és a franciaországi Lyoni Egye­tem kutatói 54 férfit és nőt vontak be vizsgálataikba, akiknél éveken át figyelték a zsírsejtekben végbemenő változásokat. Minden személynél csökkenő tendenciát mutatott a zsírszövetben a lipidcsere (ez a zsír­sejtekben lévő zsírok cseréjének ké­pességét jelend) , mégpedig függet­lenül attól, hogy az ember lefogyott vagy éppenséggel meghízott. Tudni kell, hogy a lipidcserétől függ a zsír­szövet tömege. n ... testsúlycsökkentö műtétnek is akkor lehet igazán hosszú ideig tartó hatása, ha inten­zívebben mozgunk. Olyan nőket is vizsgáltak, akik ko­rábban valamilyen bariátriai, magya­rán testsúlycsökkenést elősegítő mű­téten (ide tartozik a gyomoráthidaló beavatkozás és a csőgyomorműtét) estek át. A kutatók kíváncsiak voltak arra, hogy négy-hét évvel a műtét után a zsíranyagcsere milyen mérték­ben befolyásolja fogyásukat. Bármi­lyen meglepő, csak azoknál tapasz­talták e folyamat felerősödését, akik­nél a műtét előtt gyenge volt (ennek következtében ők tovább tudtak fogyni). A kutatók úgy vélik, ez való­színűleg azért lehet így, mert esetük­ben még volt lehetőség a zsíranyag­­csere fokozódására. Ezzel szemben azoknál, akiknél a műtét előtt is in­tenzív volt ez a folyamat, műtét után már nem erősödött tovább. Kiderült hát, hogy az öregedéssel párhuzamosan lassul a sejtekben a zsírok anyagcseréje. Ezenkívül még valami világossá vált. Akik e negatív tényező hatását nem tudták ellensú­lyozni azzal, hogy kevesebbet ettek, és továbbra is a megszokott kalória­mennyiséget fogyasztották el, azok­nak ádagosan 20%-kal gyarapodott a súlyuk. A kutatók szerint a zsír­anyagcsere-folyamat mindenkinél máskor kezd lelassulni, és eltérő ide­ig tart. Peter Arner, a Karolinska Intézet Huddinge Orvostudományi Tan­székének professzora, a tanulmány egyik főszerzője kijelentette: „Az eredmények most először jelzik azt, hogy az öregedés során a zsírszöve­teinkben zajló folyamatok más té­nyezőktől függetlenül szabályozzák a testtömeg változásait. Ez új lehe­tőségeket teremthet az elhízás keze­lésében.” Korábbi vizsgálatok bizo­nyították, hogy a zsíranyagcsere felgyorsításának egyik hatásos módja a még több mozgás. A svéd kutatás is megerősítette, hogy ahogy idősödünk, több mozgásra és kevesebb kalóriabevitelre van szükségünk. Ráadásul a testsúly­csökkentő műtérnek is akkor lehet igazán hosszú ideig tanó hatása, ha intenzívebben mozgunk. Erre pe­dig sokaknak szüksége van és lesz, mert világszerte egyre több az elhí­zott ember. Kirsty Spalding, a Karolinska Intézet Sejt- és Mole­kuláris Biológiai Tanszékének veze­tő kutatója, a tanulmány másik fő­szerzője rámutatott: ,Az elhízás és az elhízással kapcsolatos betegségek globális problémává váltak. A zsír­­anyagcsere dinamikája és annak megértése, hogy mi szabályozza a szervezetben a zsír mennyiségét, még soha nem volt olyan fontos, mint manapság.” A kutatók most azt a gént próbálják azonosítani, amely a zsírok feldol­gozási sebességének szabályozásában játszik szerepet. Feldolgozta Csibrányi Zoltán KEVÉS BENNE A SZACHARID, KALÓRIATARTALMA ALACSONY, ÍGY DIÉTÁZÓK IS BÁTRAN FOGYASZTHATJÁK 100 g puha túróban 60 mg mész van, ami a csontok és fogak egész­ségéhez fontos. Kóstolja meg a ter­mészetes, ízesítés nélküli hazai tú­rót, ami gyümölccsel, juharszirup­pal, törött fahéjjal vagy dióval is fo­gyasztható. Ä túró fehérjét, szacharidokat, zsi­radékot, vizet, meszet, vasat, káli­umot, foszfort, magnéziumot, alább 20 másodpercig legalább 50, legfeljebb 75 C-fokra hevítik fel a túrót, s közben keményítőt, zselatint, pektineket is hozzáad­hatnak. A csomagoláson fel kell tüntetni, hogy termizált termék­ről van szó, és fel kell sorolni a hozzáadott anyagokat is. (dk-k) Értékes tejtermék a túró A kiváló tápértékű túró hevített tehéntejből készül. A folyamat lé­nyege, hogy a baktériumkultúrák által termelt tejsav hatására a tej összecsomósodik, majd a savót eltávolítják belőle. Ezután a kívánt szárazságára préselik. A túró különféle állagú lehet. Kevés benne a szacharid, kalóriatartalma is alacsony, így diétázók is bát­ran fogyaszthatják. Nagy előnye, hogy hosszú időre telít, s közben pó­tolja a fehérjét. Erősíti az izomzatot, de ez nem jelenti azt, hogy csak a sportolóknak ajánlott. Tápértékére való tekintettel kiváló élelmiszer az időseknek is, akiknek pótolniuk kell a meszet. nátriumot, cinket, szelént, kolint, fluoridot, A-, B2-, B6-, B12- és E-vitamint, továbbá béta-karo­­tint, folsavat és pantoténsavat tar­talmaz. 100 g túróban 527 kJ (126 kcal), átlagosan 18,75 g fe­hérje, 0,35 g zsiradék, 0,44 g tej­cukor (laktóz), 0,65 mg vas és 0,369 g B2-vitamin van. A túrókészítés elengedhetetlen technológiai művelete a hűtés. Mivel bizonyos mennyiségű tej­baktériumot tartalmaz, ezért a túrót legfeljebb 8 C-fokon kell tárolni. Tartósságának meghosz­­szabbítása érdekében hőkezelik, vagyis termizálják. Hőkezelt tej­termékek a desszertek, krémek, a túróból készült termékek. Leg-Ahogy idősödünk,

Next

/
Thumbnails
Contents