Új Szó, 2019. október (72. évfolyam, 228-254. szám)

2019-10-14 / 239. szám

Tények és tévhitek ák az influenza W * elleni * k védőoltásról 11. oldal > Arról van információ, hogy hogyan halad a szeptember közepén indult kampány, van-e visszhangja a nők kö­rében? Jó visszhangja van az akciónak. Már voltak nálunk nők a „behí­vó” alapján, s nagyon dicsérik a kezdeményezést, mert nem kell beutalót kérniük, kivizsgáljuk őket, azonnal megmondjuk az eredményt, s nagyon elégedetten távoznak. A biztosítók folyama­tosan küldik a levelet, s most már csak a nőktől függ, hogy mennyi­re veszik komolyan, élnek-e a le­hetőséggel, részt vesznek-e a mellrákszűrésen. > Netán pozitív leletről is tudnak már? Erről csak fél év múlva tudok be­számolni, ugyanis addigra lesz­nek előzetes adatok. Egy év múl­va pedig már pontos adatokkal tudunk szolgálni mind a részvé­telt, mind a leleteket illetően. > Mi történik azután, hogy valaki most részt vesz a szű­rővizsgálaton? A szűrővizsgálat azt jelenti, hogy az 50-69 éves nők kétévente rendszeresen részt vesznek a mammográfiai vizsgálaton, mert ha két év múlva rák alakulna ki, a nő meghalna, ha nem járna szűrésre. Egyszeri kivizsgálás nem elég, kétévente kell, mert ez a biztonságos intervallum. Ha va­lami két év alatt keletkezik, az még nagyon kicsi. > Vannak nők, akik azt vall­ják: mammográfiára nem kell járni, hanem inkább szonográfiai kivizsgálásra... Nagy tévedés. A szonográf kiegé­szítő módszer. Ha a mammográ­fiai felvétel valamilyen elváltozást mutat, a szonográf pontosan meg tudja mutatni, hogy hol és mi­lyen elváltozás van. Ám a szonográf el is tudja rejteni a da­ganatot, mert nem tudja, hol és mit keressen. A mammográfia egyfajta térkép, a szonográf pedig valaminek a felkutatása, ami tér­kép nélkül néha problematikus és félrevezető lehet. > Mivel magyarázható, hogy mindig akadnak olyanok, akik különféle „szakirodalomra" hivatkozva a mammográfiai kivizsgálás elutasítására buz­dítják a nőket? Feltételezem: azzal, hogy a közvé­lemény tájékoztatása nem megfe­lelő. Sokan azt hiszik, hogy az or­vostudomány nem fejlődött úgy, mint más tudományág. Márpe­dig ez nincs így, ugyanis óriási fejlődésen ment keresztül: nagy sugárterhelés nélkül pontos ki­vizsgálást tud végezni. Speciális 2019. október 14., hétfő, 26. évfolyam, 40. szám A mammográfia annyira káros, mint 10 g kolbász Néhány héttel ezelőtt mi is hírt adtunk arról, hogy országszerte megkez­dődött a mellrákszűrés. Mindhárom egészségbiztosító folyamatosan hívja mammográfiai szűrővizsgálatra az érintetteket. A közösségi oldalon is vissz­hangot váltott ki a hír. A hozzászólásokból kiderült: még mindig sok téves információ él a köztudatban, amit nem lehet szó nélkül hagyni. Dr. Alena Kállayová radiológus főorvost kértük meg, hogy tisztázza a félreértéseket. digitális műszereket használunk, amelyek csak feltétlenül szüksé­ges sugármennyiséget bocsátanak ki. Tehát a valóság az, hogy az or­vostudomány óriási lépéseket tett előre, de erről nem beszélnek, és nem jutott el az emberekhez. A fejlett országokban két generáci­­ónyira elavult a ráktól való féle­lem is, de nálunk még mindig él. Az emberek többsége nem is sej­ti, milyen csúcsminőségű műsze­rekkel dolgozunk. Ezt ismételten el kell magyarázni. A fiatal nők tudják, hogy a szonográfia segít, de a mammográfia még érzéke­nyebb a rák korai stádiumának felfedezését tekintve. Aki ezt nem tudja, az egyszerűen nem eléggé tájékozott. Mivel a világhálón mindenfélét lehet olvasni, külön­féle nézetek alakulnak ki, ami he­lyes, mert minden véleménynek van létjogosultsága. Am a valóság riiás: a mammográfiát a világ ve­zető szakemberei a mellrák korai stádiuma felfedezésének legérzé­kenyebb, legjobb, leghozzáférhe­­tőbb és legkevésbé káros megelő­zési módszerének tartják. > Sokszor a mellékhatásokra hivatkoznak, amivel még a jól tájékozott embert is meg tudják téveszteni... Mindennek van mellékhatása. Ha valaki megeszik egy kiló cuk­rot, fájni fog a hasa. Ez logikus. Miért játsszuk azt, hogy a kés nem veszélyes, és mégis használ­juk? Azért, mert tudjuk, hogyan bánjunk vele. A mammográfnak is vannak mellékhatásai, de főis­kolai végzettségű ember végzi a kivizsgálást, az értékelést pedig orvos, vagyis a szó szoros értel­mében vett szakember. Miért nem hiszünk annak a szakember­nek, aki évek óta ezzel foglalko­zik? Ez olyan, mintha a pilótának nem hinnénk el, hogy tud repü­n A mammográf3-5 évvel korábban ki tudja mutat­ni a mellrákot, minthogy a csomót a nő kitapintja. lőgépet vezetni. A mammográfia káros hatása körülbelül 10 g kol­bász káros hatásának felel meg. De ennél sokkal nagyobb a pozi­tív hatása! Nem az a lényeg, hogy árt vagy nem árt, hanem az, hogy mennyivel többet segít, mint ká­rosít. A mammográf 3-5 évvel korábban ki tudja mutatni a mellrákot, mint hogy a csomót a nő kitapintja. Már akkor megta­lálja, amikor még nem képez át­tétet. Amikor a nő már kitapint­ja, nagy a veszélye annak, hogy áttét képződött, s ilyenkor sok­kal intenzívebb kezelésre - ke­moterápia, radioterápia - és hosszabb ideig tartó ellenőrzésre van szükség. A kezelés így már sokkal nehezebb. Úgy is mond­hatnám, hogy a mammográf nem engedi meg, hogy a rák árt­son a nőnek. Ez a nagy előnye. > Holnap van az egészsges mellek európai napja. Mit üzenne a kételkedő és kiváró nőknek? Egy volt mellrákos, de gyógyult betegünket idézném: ne féljenek, menjenek el a szűrővizsgálatra, törődjenek egészségükkel! Kovács Ilona

Next

/
Thumbnails
Contents