Új Szó, 2019. október (72. évfolyam, 228-254. szám)
2019-10-10 / 236. szám
Fókuszban WWW.UJSZO.COM ■ UJSZO@UJSZO.COM A közösségi média és a világháló veszélyei A közösségi média az utóbbi években rengeteg ember életének a szerves részévé vált, és sokszor nem is tudatosítjuk, naponta milyen sok időt fordítunk rá. Mint mindennek, ennek is megvannak a maga előnyei és veszélyei is. A közösségi média lényegében egy vagy több olyan weboldalt jelent, amelyeket az emberek közötti kapcsolatok fenntartása és létesítése céljából hoztak létre. A felhasználók különféle csoportokba tömörülnek, melyek alapján kialakul valamiféle kapcsolathálózat, és ezen belül kommunikálnak, információkat, képeket, videókat osztanak meg egymással. Mindenki létrehoz egy saját profilt, ahol megad magáról néhány alapvető információt. A profilnak a felhasználó reális személyazonosságát kellene tükröznie, vagyis valóságos nevet, e-mail-címet, fényképeket, videókat és egyéb azonosító adatokat kellene megadni. A közösségi média hátránya, hogy a felhasználókat gyakorlatilag semmi nem kötelezi arra, hogy valóban az igazságnak megfelelő adatokat adjanak meg, és a többieknek nincs esélyük kideríteni, hogy az, akivel online kapcsolatba lépnek, valóban az-e, akinek vallja magát. Világszerte a legismertebb és a leginkább használt közösségi média közé a Facebook, a Linkedln, a Google+, a Twitter, a MySpace és a Badoo tartozik, illetve Szlovákiában még a Pokec.sk is nagyon elterjedt. KIDERÍTHETŐ, HOLVAGYUNK Az okostelefonok és a táblagépek manapság már könnyen csatlakoznak a világhálóhoz, ezekkel a berendezésekkel könnyedén készíthetünk fotókat, videókat, és ezeket szinte pillanatok alatt megoszthatjuk online ismerőseinkkel. A berendezésekben gyakran van GPS is, így azonnal behatárolható, hogy a fotó vagy a videó hol készült, éppen melyik boltban tartózkodunk, hol ebédelünk, nyaralunk. Ezek az információk sok esetben nagyon hasznosak lehetnek, például ha gyorsan tudatni akarjuk családtagjainkkal, közeli barátainkkal, hogy hol tartózkodunk, hogy ne aggódjanak miattunk. Ugyanakkor, ami felkerül a világhálóra, ahhoz a csalók és a bűnözők, illetéktelen személyek is hozzáférhetnek, és ez a tény a közzétett információkat nagyon érzékeny és veszélyes adatokká alakítja át, amelyeket megfelelően védeni kell. HISZÉKENY SZENIOROK Amikor az internet kockázatait vizsgáljuk, a legtöbben először a gyerekekre gondolnak. Sokáig őket tartották a leveszélyeztetettebb csoportnak, miközben felbukkant egy új réteg is: a hiszékeny szeniorok csoportja. Sokan ódzkodnak a modern technikai vívmányoktól, és ha mégis megtanulják kezelni és használni őket, a többségük nem olyan ügyes, mint a fiatalabbak, és a rájuk leselkedő veszélyeket - a gyerekekhez hasonlóan - a szeniorok sem veszik észre, és gyakran esnek bűncselekmények áldozatául. Részletesen kidolgozott és szervezett bűntettekről van szó, amikora tettesek csaló szándékkal, lopás céljából, kitalált történettel szólítják meg az idősebbeket. A csalók rengeteg manipulativ technikát ismernek és bevetnek, melyek segítségével a gyanútlan szenior bizalmába tudnak férkőzni. Sokan a különböző oldalakon, például a Facebookon meggondolatlanul bármit lájkolnak, bármibe bekapcsolódnak, mindenféle applikációt jóváhagynak, összevissza klikkéinek, a profiljukban rengeteg dolgot közzétesznek. Csakhogy aki ilyen meggondolatlanul viselkedik, könnyen elveszítheti a magánéletét, visszaélhetnek a személyi adataival, ellophatják az identitását, hackertámadás, kiberzaklatás, zsarolás vagy szervezett bűnözés áldozatává válhat, egy csomó spamet, vírust és veszélyes szoftvert kaphat. SZEMÉLYES ADATOK A VILÁGHÁLÓN A közösségi média rengeteg adatot gyűjt a felhasználókról, és ezeket a szponzoroknak továbbítják. Az egyes weboldalak csak látszólag ingyenesek - az emberek a személyi adataikkal fizetnek. Fia például a Facebookon lájkolunk egy divatos cipőt, vagy a Google segítségével téli csizmákat keresünk, ezt az információt azonnal kiértékelik, elraktározzák, továbbítják, és hamarosan cipőreklámok árasztanak el minden egyes alkalommal, amikor ismét a Facebookot vagy a Google-t használjuk. Minden egyes klikkeléssel számtalan információt teszünk közzé magunkról, és nem csak olyan ártalmatlanokat, hogy milyen lábbeli tetszik. A like gomb megnyomásával gyakorlatilag megadjuk a GPS- koordinátáinkat, a berendezésünk IP-címét, a berendelés típusát (például mobiltelefon). Felmerül a kérdés: mit tehetünk annak érdekében, hogy az internet a lehető legbiztonságosabb legyen? Százszázalékos védelem nem létezik, de egy esetleges kibertámadás veszélye a minimálisra csökkenthető. LEVÉLBE CSOMAGOLT VÍRUSOK Az elektronikus posta manapság nagyon elterjedt, és éppen ezért az egyik legnagyobb veszélyforrás - a számítógépbe itt rengeteg vírus szivároghat be. Amikor az elektronikus postafiókkal dolgozunk, nem tanácsos kinyitni azoknak az e-maileknek a csatolmányait, amelyek feladóit nem ismerjük. Korábban az ún. exe fájlok okoztak problémát, jelenleg már nem csak ezekkel kell óvatosan bánni. Egy-egy gyanús levélben álnévvel álcázott, hamis programok is érkezhetnek, melyek a megnyitásuk után azonnal „munkához látnak", esetleg elrejtőznek, például zip formátumban. Ugyancsak nem éri meg ráklikkelni az e-mailekben mellékelt linkekre, noha vonzónak tűnnek, mert például vicces vagy értékes nyereményt ígérnek, miközben főleg vírusokat nyerhetünk velük. Sok csaló ügyesen kihasználja az időszerű eseményeket, főleg a természeti katasztrófákat. Például egy földrengésről szóló hírbe csomagolnak egy-egy vírust. Fia naponta több ilyen hírt is kapunk, és a szövegen érezhető, hogy gépi fordítás, inkább azonnal töröljük ki! Az elektronikus postafiókok nem csak vírusokkal és trójai falovakkal vannak tele, akad bőven az ún. nigériai levelek különböző változataiból is. Mind egy kaptafára való. Vagyis jön egy segélykérő e-mail, melyben valaki pénzadományért könyörög. A szakemberek szerint az ilyen leveleket figyelmen kívül kell hagyni, egyértelműen csalásról van szó. AKCIÓS ÁRAJÁNLATOK A veszélyes e-mailek sajátos csoportját alkotják a kedvező árajánlatok, illetve az akciós termékeket kínáló levelek. Fogyókúrás készítményekkel kecsegtetnek, esetleg új irodai szoftvert vagy Windowst kínálnak jutányos áron. Megrendelésükkel annak a kockázatnak tesszük ki magunkat, hogy a vásárláskor megadott személyes adatainkkal később visszaélhetnek. HÍREK ÉS ÁLHÍREK ,Az idősebb generáció megszokta, hogy a híreket a nyomtatott sajtóból szerzi, ami régebben hiteles információforrásnak számított. Az online térben azonban napi szinten jelennek meg újabb és újabb weboldalak, nehéz követni, hogy ezek közül melyek azok, amelyek reális híreket, tudást közölnek, és melyek azok, amelyek csupán pénzszerzési vagy, és sajnos ilyen is van, szándékos megtévesztés céljából jöttek létre" - mondta Lelkes Viktória pszichológus, aki egy, az internet veszélyeire felhívó preventív program munkatársa. Szerinte az álhíreket első ránézésre nehéz megkülönböztetni a valós hírektől, bár gyakran már a címük is árulkodó lehet. „Általában hatásvadász címek, amelyek szinte vonzzák az embert, hogy ráklikkeljen. A tartalmat megnyitva azonban már árulkodó lehet, hogy a cím és a tartalom kevésbé van összefüggésben, hogy túlzó állításokkal találjuk szemben magunkat. Fontos a kritikus gondolkodás és értékelés. Fia szeretnénk megbizonyosodni a cikk valóságtartalmáról, érdemes egy kis kutatást végeznünk: más weblapokat is felkeresni, melyek a témával foglalkoznak, leellenőrizni az adott weblapot, a szerkesztőjét, a forrásaikat" - tanácsolja a pszichológus. 2019. Október Szenior 15
