Új Szó, 2019. október (72. évfolyam, 228-254. szám)

2019-10-08 / 234. szám

2 I 2019. október 8. I www.ujszo.com RÖVIDEN Zsuzsovát Nyitrára szállították Pozsony. Áttanulmányozásra átadták a Ján Kuciak és jegyese, Martina Kusnírová meggyilko­lásának ügyében gyanúsított Alena Zsuzsovának az ügy aktáit. Zsuzsová jogi képviselője kilá­tásba helyezte, hogy kérvényezni fogja az erre megszabott idő meghosszabbítását, tekintettel az ügyirat terjedelmére. (szh.TASR) Készül a vádemelés Koöner ellen Pozsony. A Speciális Ügyész­ség (ÚSP) október végéig vádat emelhet Marián Kocner ellen - tájékoztatott tegnap Jana Tö­­kölyová, az ÚSP szóvivője. A vállalkozót a Kuciak­­gyilkosság megrendelésével gyanúsítják. A nyomozást kö­rülbelül három hete zárták le, Koőner védelmének október 4- ig volt ideje arra, hogy áttanul­mányozza az aktát. (nar, TASR) Nyugtalanító Threema Pozsony. A Focus felmérése szerint az emberek 51%-át nyugtalanítja a Kuciak­­gyilkosság megrendelésével gyanúsított Marián Kocner tit­kosított Threema-üzeneteinek tartalma. 22% nem hiszi el az abban foglaltakat és úgy gon­dolja, Kocnemek nem lehetett ekkora hatalma. 23% nem hal­lott az ügyről és 5% nem tudott válaszolni. (TV Markíza) SaS: bővülhet a pártból távozó képviselők sora Pozsony. Egyelőre tisztázat­lan a Richard Sulik (SaS) ellen lázadozó parlamenti képviselők sorsa. Az SaS-en belül belviszá­­lyok törtek ki, miután Sulik idén szeptemberben, az előre elter­vezett időponthoz képest 10 hó­nappal korábban rendkívüli kongresszust hívott össze, mely során újra megválasztatta magát az SaS elnökévé. Sulik módsze­re ellen a párt több parlamenti képviselője is felszólalt, elmon­dásuk szerint a pártelnök nem demokratikus módon járt el, hi­szen nem hagyott esélyt kihívó­inak az elnökségi kampányra való felkészülésre. Az elégedet­lenkedő képviselők a párton be­lül egy Demokratikus Mag nevű platformot alapítottak. Sulik múlt héten összeállította a párt választási listáját, melyen a plat­form képviselői nem kaptak he­lyet, a pártelnök ráadásul távo­zásra szólította fel őket. A láza­dozó képviselők közé tartozik Natália Blahová, Jana Kissová, Cubomír Galko, Jozef Rajtár, Vladimír Sloboda, Renáta Kascáková, Radoslav Pavelka és Miroslav Ivan is. Blahová sze­rint az említett képviselők az el­következendő napokban egyez­tetnek majd a döntéssel kapcso­latban. „Á távozás is egy lehet­séges választás” - fogalmazott az SaS frakcióvezetője, (nar, TASR) Kevesebb pluszpénz az orvosoknak Ladislav Kamenicky pénzügyminiszter nem enged, s nem hajlandó több pénzt adni az orvosoknak (TASR-feivétei) ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Nem kapják meg az orvosok óe az egászsigbiz­­tosítók a 150 millió euróe kiegészítő támogatást, melyet az utóbbi hetekben követeltek az államtól. Az egészségügyi minisztérium szerint mindössze egy 50 ós 85 millió euró közti összeg jöhet szóba. Az orvostársadalom hetek óta ar­ra figyelmeztet, hogy a szlovák egészségügyben jelenleg nincs ele­gendő pénz. Az egészségbiztosítók állításuk szerint képtelenek időben kifizetni a kötelezettségeiket, a kórházak így folyamatosan hal­mozzák az adósságaikat (az össz­­adósságuk idén meghaladta a 600 millió eurót). A rendelőkben dol­gozó orvosok szintén az alulfinan­szírozott rendszerre panaszkodnak. Ennek érdekében az orvosok és a biztosítók képviselői aláírtak egy memorandumot, melyben legalább 150 millió eurós támogatást köve­teltek az egészségügyi minisztéri­umtól. Kalavská kételkedik Az egészségügyi minisztérium múlt héten közölte, hogy a 150 mil­lió eurós plusztámogatás idén nem valósulhat meg. A tárca pénteken tárgyalt az orvosi szervezetek és az egészségbiztosítók képviselőivel, akkor egy 50 és 85 millió euró közti összeg merült fel. Zuzana Eliásová, a tárca szóvivője pontos összeget egyelőre nem akart elárulni. „To­vábbra is érvényes, hogy a szaktárca tárgyalásokat folytat a szükséges anyagi támogatásról. Az egészség­­ügyi minisztérium mindent megtesz azért, hogy a rendszerben annyi pénz legyen, amennyire valóban szükség van” - közölte a szóvivő. Andrea Kalavská (Smer) egész­ségügyi miniszter korábban kije­lentette: tisztában van vele, hogy több pénz kell a rendszerbe, de az orvosok által javasolt összeget megkérdőjelezi, mivel semmilyen adatokkal nem támasztották alá, hogy miért lenne indokolt a 150 millió. Ladislav Kamenicky (Smer) pénzügyminiszter sem árulta el, hogy pontosan mekkora összeget tudna elkülöníteni az államkasszá­ból az egészségügy számára. Az 50 millió túl kevés Marián Sóth, a Magánorvosok Szövetségének (ASL) elnöke állítja, egyáltalán nem mindegy, hogy a tár­ca 50 vagy 85 millió eurót biztosít. Elmondása szerint az egészségbizto­sítóknak már így is problémát okoz, hogy fedezze a kezelések költségeit, és ha a helyzet nem oldódik meg mi­hamarabb, akkor azt a betegek is megérezhetik. A 85 millió is csak ar­ra lenne elég, hogy a jelenlegi hely­zetet fenntartsák, az 50 millió pedig szerinte egyszerűen túl kevés lenne. „A rendelői szektor így is munkaerő­­hiánnyal küzd, és ha nem kapjuk meg a szükséges anyagi forrásokat, akkor nem biztos, hogy a betegek megfe­lelő minőségű ellátáshoz jutnak majd” - vélekedett Sóth. A kórházak elégedettek A Szlovák Kórházszövetség (ANS) viszont egyelőre beérné a 85 millióval is. Marián Petko, a szö­vetség elnöke közölte, hogy ebből az összegből 10 millió eurót köve­tel az ANS, melyet a biztosítók ígé­rete szerint meg is kapnának. A szövetséghez főként a kisebb, re­gionális kórházak tartoznak, a hi­ányzó 10 milliót pedig az egészség­­ügyi dolgozók megemelkedett bé­rére, valamint az üdülési csekkek kifizetésére költenék. „Ha viszont a tárca csak 50 milliót különítene el, akkor a kisebb kórházak már nem számíthatnának a szükséges 10 millióra” - mondta Petko. Kórdóses béremelés? Az ANS arra is felhívta a figyel­met, hogy a minimálbér emelése, valamint az egyéb szociális csoma­gok, melyek 2020-ban lépnek ér­vénybe, újabb anyagi megterhelést jelentenének a szövetség kórházai­nak. „Az előzetes becslések szerint a megemelkedett költségek fedezé­sére 2020-ban legalább 80 millió euróra lesz szükség” - olvasható az ANS közleményében, (nar, Denník N) Kutyaszorítóban Marián Kocner és Monika Jankovská Amíg nem nevezik ki a hiányzó alkotmánybírókat, addig egy Monika Jan­kovská elleni esetleges főügyészi beadványról sem dönthetnek (TASR-feivétei) ÖSSZEFOGLALÓ A Kuciak-gyilkosság megrendelésével gyanúsított Marián Koöner azzal fenyege­tőzött, hogy rendőrrazziát küld a haragosaira. A Smer által jelölt Monika Jankovská korábbi igazságügyi államtit­kár pedig nem véletlenül sie­tett vissza a bírói funkcióba. Kocnert, aki a Markíza televízióra kiállított váltók hamisítási ügye mi­att is a vádlottak padján ül, tegnap az ún. Gatex-ügyben is megvádolták. A Joj televízió információi szerint Kocnemek több bazini telek miatt volt tulajdonvitája néhány pozsonyi vállalkozóval. Az ügyben károsult­ként szereplő vállalkozók nyilvá­nosságra hoztak egy telefonbeszél­getést, amelyben Kocner azzal fe­nyegette meg őket, hogy kapcsola­tain keresztül rendőrrazziát küld rá­juk. A telekügyben 2017-ben gya­núsították meg Koénert, most pedig az ügyész vádemelési javaslatot tett. Kósziil a vádemelés A Különleges Ügyészi Hivatal (ÚSP) ugyancsak tegnap közölte, a kettős gyilkosság megrendelésével kapcsolatban a hónap végéig vád­emelésijavaslatot tesz Kocner ellen a bazini Specializált Büntetőbíró­ságon. A nagyvállalkozóval a titko­sított Threema-alkalmazáson ke­resztül kommunikáló Jankovská ellen pedig fegyelmi eljárást indí­tott az igazságügyi minisztérium. A múlt héten a Denník N ugyanis köz­zétette a Kocner és Jankovská kö­zötti kommunikáció egy részét. Az üzenetváltásból kiderül, hogy be­folyásolták a bírókat, így Zuzana Maruniakovát is, aki a televíziós váltóhamisítási ügyben döntött. Ekkor az ügyet még polgári per ke­retében tárgyalták. Maruniaková elismerte az egyik, 8,3 millió euró­­ról kiállított váltó valódiságát, ez­zel Kocner javára döntött, de a tár­gyalás során meg sem vizsgálta, hogy Pavol Ruskónak, a Markíza volt igazgatójának valódi-e a váltón szereplő aláírása. Az üzenetváltás­ból az derült ki, hogy Kocner és Jankovská közvetlenül irányították Maruniakovát. Több ezer üzenet A nagyvállalkozó és az igazság­ügyi államtitkár több ezer üzenetet váltott. Magánügyeikről és az egyes bírák lefizethetőségéről is informá­ciókat cseréltek, de Kocner Jankóvs­­kán keresztül azt is befolyásolhatta, hogy az egyes ügyek melyik bíróhoz kerüljenek. Az ügyek odaítélésének elvben véletlenszerűen kellene tör­ténnie. Az igazságügyi minisztérium most azt vizsgálja, hogy ez a rend­szer megfelelően működött-e. Kocner és az államtitkár kommuni­kációjának nyilvánosságra hozását követően Jankovská szeptember 3-án lemondott államtitkári posztjáról és szeptember 28-ától bírói karrieijét folytatja, de azonnal beteget jelentett és nem jár be dolgozni. Jankovskának sietős volt Jankovská rendkívül gyorsan és szabályellenesen tért vissza a bírói hivatásához. A törvény szerint ugyanis legalább 60 napnak kell el­telnie attól kezdve, hogy egy állam­titkár megválik a tisztségétől, addig, amíg újra bíróként dolgozhat. Azért is sietős lehetett, hogy visszatéijen a törvényszékre, mert a jogszabályok szerint az államtitkároknak egy büntetőügyben pont ugyanolyan jo­gai vannak, mint egy átlagpolgár­nak, a bírók azonban speciális vé­delmet élveznek. így a rendőrség csak akkor vehet vizsgálati fogság­ba egy bírót, ha az intézkedést a fő­ügyész javasolja és az Alkotmány­­bíróság plénuma jóváhagyja. Az Alkotmánybíróságnak jelenleg nem teljes a létszáma, ami annyit jelent, hogy ilyen esetben sem tud dönteni. Zuzana Caputová államfő csütörtö­kön kinevezi a hiányzó alkotmány­bírókat. Jankovská ügyében az Or­szágos Bírói Tanács is vizsgálatot indított. (Denník N, TASR, czg) KÖZÉLET

Next

/
Thumbnails
Contents