Új Szó, 2019. október (72. évfolyam, 228-254. szám)
2019-10-08 / 234. szám
www.ujszo.com I 2019. október 8. lesznek a szakiskolák Nehéz bevonni a fiatal mérnököket a szaktantárgyak oktatásába (TASR-felvétel) Bajban SZALAY HAJNALKA Pozsony. A jelenlegi iskolaévtől érvényes az a törvénymódosítás, melynek értelmében a 65. életévüket betöltő tanároknak maximum két évig hosszabbítható meg a munkaszerződésük, ennek a következményeit főleg a szakközépiskolák érezhetik a közeljövőben. Azt a tanárt, aki ebben az iskolaévben éri el a 65 éves kort, még nem feltétlenül nyugdíjazzák az iskolaév végén. A továbbiakban viszont már csak két évig hosszabbíthatnak vele szerződést: vagy egyszer két évre, vagy kétszer egy évre. Ennek értelmében 2022 augusztusától már nem hosszabbítható meg a legidősebb tanárok szerződése. Az iskolaügyi minisztérium 2014-es adatai alapján az országban több mint 12 000 55 és 59 év közötti tanár dolgozott, legnagyobb részben az alapiskolák felső tagozatain, valamint szakközépiskolákban. A 60 és 64 év közötti tanárok száma akkor több mint hatezer volt. A minisztérium október végére ígéri a legfrissebb adatokat, azt azonban a 2014-es adatok is érzékeltetik, hogy a szakközépiskolák tanárainak kora leginkább 50 és 59 év között mozog. Vetter János, a komáromi Gépipari és Elektrotechnikai Szakközépiskola igazgatója lapunknak elmondta, a szeptembertől hatályos törvénymódosítás még nem érinti az intézményt, viszont a következő években már fogja. „A szaktanároknál, pontosabban a mérnök tanároknál nagyon nehéz az utánpótlást biztosítani. Bízom benne, hogy sikerül valami megoldást találni, ugyanis ez sok szakközépiskolát érint. Nagyon kevés fiatal mérnök vállal tanári állást, inkább az iparban helyezkednek el” — magyarázta Vetter. „Az általános tantárgyakat tanító pedagógusokat tudjuk pótolni, viszont a mérnököket nem. Ok jelenleg a tantestület körülbelül felét teszik ki, elég sokan vannak közülük 60 év körül. Az átlagéletkor nálunk 53 év. Tehát ha öt-nyolc év alatt semmi sem változik, komoly gondjaink lesznek” - zárta az igazgató. Fekete Irén, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke lapunknak úgy nyilatkozott, ebben a kérdésben az igazgatóknak kellene dönteniük, mivel ők ismerik leginkább a kollégáikat. Mentőbotrány: lemondott az ÚDZS elnöke Pozsony. Tomás Hasko, az Egészségügyi Felügyeleti Hivatal (ÚDZS) elnöke hétfőn lemondott tisztségéről. Erről levélben tájékoztatta Peter Pellegrini (Smer) miniszterelnököt. Haskónak a mentőszolgáltatók pótlására kiírt közbeszerzési eljárás miatt kellett lemondania, mellyel kapcsolatban kiderült, hogy az UZDS által kinevezett döntőbizottság tagjai saját érdekeiket előtérbe helyezve választottak győztest. Az összeférhetetlenség mellett az is felmerült, hogy a tender nem az arra vonatkozó törvények szerint zajlott, ezzel kapcsolatban a Nemzeti Bűnüldözési Ügynökség (NAKA) is eljárást indított. Andrea Kalavská (Smer) egészségügyi miniszter múlt hét pénteken javasolta az ÚDZS elnökének leváltását. Mindezek ellenére Hasko továbbra is állítja, hogy a tender az érvényben lévő törvényekkel összhangban zajlott. „Azért mondok le erről a nagy felelősséggel járó posztról, mert nem engedhetem, hogy a hivatal munkatársainak szakértelme leértékelődjön és megkérdőjeleződjön olyan személyek miatt, akik tudatosan vagy nem tudatosan félrevezető információkkal látják el a közvéleményt” - írja levelében. (riar.TASR) Tanársztrájk miatt is forró ősz várhat a magyar KÓSAANDRÁS Rövid idő alatt az orvosokat és a tanárokat is sikerült magára haragítania a magyar kormánynak. Előbbiekkel újraindultak a tárgyalások, utóbbiak tüntetésre készülnek. Budapest. Novemberben tüntetéseket, januárban országos sztrájkot szervez a Pedagógusok Szakszervezete, ha addig a kormány nem hajlandó érdemben tárgyalni velük követeléseikről - jelentette be egy sajtótájékoztatón az érdekképviselet elnöke. A Privátbankár.hu kérdésére Szabó Zsuzsa, a szervezet elnöke némileg érthetetlen módon azt is elmondta, tisztában vannak vele, hogy az októberi önkormányzati választás előtt „nagyobbat szólt volna” egy munkabeszüntetés, de erre azért nem kerül sor, hogy „legyen idő az akció megszervezésére”. Annyiban persze igaza van a PSZ elnökének, hogy a magyar sztrájktörvény nagyon megnehezíti a legális munkabeszüntetéseket: a „minimális szolgáltatások” szintjének meghatározása nagyon bonyolult, azt könnyű bíróságon megtámadni és a jogszabály nem az érdekvédők dolgát könnyíti meg. Trükkös módosítás Szabó Zsuzsa szerint a magyarországi tanárok, pedagógiai intézményekben dolgozók már a nyári szünet előtt is „nagyon nyúzottak voltak”, de a tanévkezdés óta eltelt egy hónapban még tovább romlott a helyzet. Ráadásul már tavaly óta folynak tárgyalások a kormánnyal a pedagógusok bérének emeléséről és az óraterhelés csökkentéséről, de ezek elhaltak, és az Emberi Erőforrás Minisztérium részéről hónapok óta senki nem hajlandó érdemben szóba állni velük. Szabó Zsuzsa szerint hiába vezették be a pedagógus életpályamodellt, amely évről évre kiszámítható módon garantálta volna a bérnövekedést, 2015-ben egy trükkös módosítással az addigi minimálbér helyett egy úgynevezett „vetítési alaphoz” kezdték rögzíteni a pedagógusok bérét. Csakhogy ez - ellentétben a minimálbérrel - azóta sem emelkedett, így a PSZ szerint az elmúlt években egy pályakezdő tanár összesen 2,1, egy nyugdíj előtt álló 4,5 millió forintot veszített (6500 illetve 14 500 euró), hiába kommunikál a kormány folyamatos béremelésről. Ennek eredményeképpen a régióban a magyar pedagógusbérek a legalacsonyabbak közé tartoznak. A PSZ szerint ráadásul még a magyar diplomás átlagbérnél is 38 százalékkal alacsonyabb a pedagógusoké. Érdekes, hogy szeptember közepén már volt egy demonstráció, akkor diákok bojkottálták egy pénteki napon az iskolát, többek között szintén a pedagógusok bérének emelését, munkaterheik csökkentését követelve és azt, hogy a kormány duplázza meg az oktatásra fordított költségvetési támogatást. A kormány teljes közönyétől kísérve, túl sok illúziója azért a PSZ-nek sem lehet a mostani bejelentésével kapcsolatban. Kifütyült államtitkár Ehhez képest a Magyar Orvosi Kamara némileg jobb ütemérzékkel még a tavaly áprilisi választást megelőzően kezdeményezett tárgyalásokat, amelyek ugyan „biztatóan indultak”, de azóta eltelt időszak elvesztegetett időnek számít - ezt még augusztus közepén mondta Éger István, a MOK elnöke, aki akkor be is jelentette, hogy szeptemberben nagygyűlést hívnak össze, amire a kormány képviselőit is váiják. Az orvosok azt akarják, hogy egységesen bruttó 900 ezer forintos (2697 euró) kezdő bére legyen minden orvosnak, dolgozzon akár egy nagy fővárosi intézmény baleseti sebészetén, vagy egy kisvárosban iskolaorvosként. Természetesen ez arányosan emelkedjen a ledolgozott évekkel. Csak összehasonlításképp: most egy nyugdíj előtt álló orvos 40 év munkaviszony után bruttó 560 ezer forintot (1678 euró) kap. Ezzel párhuzamosan azt akarja a MOK, hogy a kormány tegyen lépéseket a hálapénz megszüntetésére. Éger szerint, ha megvalósul a béremelés, az orvostársadalom maga is vállalni fogja, hogy többet senki nem fogad el paraszolvenciát. A nagygyűlésen a megjelentek egyszerűen kifütyülték Horváth Ildikó egészségügyi államtitkárt, amikor ő a saját életéből kezdett anekdotákat mesélni a magyar egészségüggyel kapcsolatban és arról kezdett beszélni, hogy sok orvos valójában jóval többet keres a hivatalos átlagnál. Az államtitkár végül számítógépes grafikákkal próbálta meg bemutatni, hogy eddig milyen fejlesztések történtek az egészségügyben az Orbánkormány alatt, de egyszerűen beléfojtották a szót. kormányra Üres kézzel Nem járt jobban Szalay- Bobrovniczky Vince társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár sem, neki jelképesen piros lapot mutattak, amikor szintén a béremelésekről kezdett beszélni. Éger utólag úgy kommentálta a : nagygyűlést, hogy „a kormány képviselői üres kézzel jöttek”, az esemény eredménytelen volt. Két nappal később ugyanakkor már azt : mondta a Népszavának, hogy meg: keresték őket a kormány részéről és : megindultak a tárgyalások. Kérdés, mi lesz a helyhatósági választás után, Éger korábban azt mondta, ha nem érnek el záros határidőn belül konkrét eredményeket, akkor to; vábbi lépésekre készülnek máj d. KÖZÉLET _____l_3 A magyar diplomás átlagbérnél is 38 százalékkal alacsonyabb a pedagógusok fizetése (TASR-feivétei)
