Új Szó, 2019. október (72. évfolyam, 228-254. szám)

2019-10-05 / 232. szám

2019. október 5., szombat, 13. évfolyam, 40. szám

Balról: Kárpáty Ernő, Gál Zsolt, Mózes Szabolcs, Ollós László, Ravasz Ábel és Nagy Dávid (A szerző felvétele)

Szilánkos képviselet

Sok elvi kérdésben egyetértenek, mégsem tudnak megegyezni az együttműködés formájában a pártok — leginkább ez látszik az elmúlt hónapok történéseit figyelve.

A

somorjai Fórum Kisebbségkutató Intézetben október 3-án a szlovákiai magyar politikai érdekképviselet jövőjéről tartottak politikai kerekasztalt. Az egyes pártokat Gál Zsolt (Magyar Fórum), Kárpáty Ernő (Progresszív Szlovákia), Mózes Szabolcs (Összefogás), Nagy Dávid (MKP) és Ravasz Ábel (Híd) képviselte, a moderátor Öllös László politológus, egyetemi oktató, a Fórum Intézet elnöke volt. Az itt olvasható beszélgetés csak a moderátor kérdéseit tartalmazza, a közönségtől érkező kérdéseket nem.

ÖL: A jelenlegi politikai reprezentációnk ágas-bogas erdejének különféle ágai és bogai ülnek az asztal mögött. Arra kérem a vendégeket, röviden foglalják össze, hogyan látják a politikai közeljövőnket. Az ő szempontjukból mi fontos, mit kellene tenni.

KE: A Progresszív Szlovákia egy új párt Szlovákiában. A közvélemény-kutatások szerint a második legerősebb párt az országban. Augusztusban jött létre a magyar platform, amely a felvidéki magyarok érdekeit szeremé képviselni. Alulról építkező kezdeményezés a magyar platform, amelynek tagjai nem csak párttagok Mindenki számára nyitott, aki eredményeket szeretne elérni a felvidéki magyarok számára, ami nem egyzerű feladat, nagyon sok témakör van: a kétnyelvűség, az oktatás, a mezőgazdaság területén sok olyan probléma gyülemlett fel, amelyre a Progresszív Szlovákia megoldást keres. A magyar platform feladata, hogy a paramentben legyen magyar érdekképviselet. A Progresszív Szlovákia programja is felvállalja a magyar témákat országos szinten.

GZS: A Magyar Fórum pártot azért alapítottuk, mert Szlovákiában kialakult a túszul ejtett állam, ami rendszerszinten korrupt, az összes közbeszerzést megdézsmálják a hatalmon lévő pártok A legfelsőbb államvezetés összefonódik a szervezett bűnözéssel. A miniszterelnök egy áfacsaló lakásában él. A szomszédját, Kocnert a Kuciak-gyilkossággal vádolják

meg. A titkárnője és szeretője pedig egy olasz maffiózónak az élettársa. Ebben a helyzetben a legnagyobb kérdés Szlovákiában az, hogy le lehet-e váltani a Smert, a maffiaállam fő megtestesítőjét, és aki finommechanikailag tökéletesen beállította ezt a rendszert. Ügy gondoltuk, hogy a szlovákiai magyaroknak is kell egy olyan párt, amely garanciát jelent, hogy nem lesz Fico szövetségese. A zászlóbontás óta hangsúlyozzuk, hogy kizárjuk az együttmáködést a Smerrel, az SNS- szel és Kodebáékkal. Ez a legfontosabb mondanivalónk.

MSZ: Az is fontos, hogy milyen a szlovák kép, de ha megnézzük az elmúlt harminc évet, akkor a valóság nagyon szomorú. DéJ-Szlovákia lemaradása nem csökkent, hanem nőtt. A felvidéki magyarság arányszáma és tényleges száma is csökkent. Ezen a téren is nagy a

kilátástalanság. A társadalmi verniet után, ha megnézzük a politikai helyzetet, akkor azt látjuk, az elmúlt tíz évben megosztottság volt. Ez pedig ahhoz vezetett, hogy van két nagy párt és két kis párt. Ha őszinték vagyunk, akkor felismerjük, hogy külön-külön senkinek nincs esélye bejutni a parlamentbe. Nyáron megpróbáltunk nyomást gyakorolni a pártokra, hogy egyezzenek meg, a megegyezést kísérje tartalmi és személyi megújulás, ami garantálja, hogy megmaradjon a szlovákiai magyar érdekképviselet 2020 után. Nem született koalíció, nem lett egyezség. Ezért úgy döntöttünk, hogy létrehozunk egy mozgalmat, amelybe megpróbáljuk becsatornázni a többieket. Az aláírásokat már összegyűjtöttük, most a bejegyzésre várunk. A tapasztalat az, hogy a fiatalok közül sokan reagáltak pozitiven, azt mondták, az eddigi kínálat kiábrándító.

RÁ: A kollégákhoz képest viszonylag egyszerű helyzetben vagyok, mert a Hídról mindenki tudja, hogy kicsoda, micsoda és milyen. Mindenkinek van egy jó gondolata a Hídról, és mindenkinek van egy rossz gondolata a Hídról. Ezzel egyébként én is így vagyok. Ennek ellenére azt gondolom, hogy az egyetlen olyan kisebbségi érdekképviselet az országban, amelyik képes eredményeket elérni, az a Híd. Tíz éve ez a párt azzal a gondolattal indult, hogy a tisztán etnikai érdekképviselet nem lesz képes biztosítani azokat a szavazatokat, amelyekre a fontos reformokhoz szükség van. 2016-ban a Híd hozott egy döntést, kormányra lépett a Smerrel, ami sokaknak nem tetszik, másoknak tetszik, ők kevésbé hangosak. Folyamatosan a legfontosabb téma: miért léptünk be a kormányba, és miért nem hagytuk ott a kormányt. Azért léptünk be, hogy el tudjuk

érni azokat eredményeket, amelyeket hosszan tudnék sorolni. A kilépéssel kapcsolatban az én véleményem az volt, hogy meg kellett volna tennünk. 2020-ban is az lesz a helyzet, mint 2016-ban vagy 2012-ben volt, ha lesz kisebbségi érdekképviselet a parlamentben, azt a Híd fogja alkotni. Végezetül megjegyzem, hogy a meghívottak közül hiányzik egy párt, a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség (MKDSZ).

ND: Az egyik szemem sír, a másik nevet. Azért nevet, mert örülök, hogy itt lehetek. Örülök, hogy van egy ilyen fórum, ahol egymással vitázhatunk. Annak oka, amiért viszont sír az egyik szemem, hogy mindannyiunk neve után egy másik párt neve szerepel. A felvidéki magyarság jövője attól ftigg, hogy marad-e az, amit itt most lámnk, vagy össze tudunk-e fogni, ki tudunk-e alakítani valamilyen egységes érdekképviseletet. Az idős, harminc éve politizálókkal szemben van egy előnyünk, nincs közös múltunk, nincsenek tüskék. Nem látom akadályát, miért ne tudnánk együttműködni. Nekünk, a fiataloknak kell példát mutatnunk, hogy össze tudunk fogni. Ha ez nem történik meg, nem jósolok fényes jövőt közösségünknek.

(Folytatás a következő oUalon.)

Czucz Enikő tárcája a Szalonban

17. oldal