Új Szó, 2019. szeptember (72. évfolyam, 203-227. szám)
2019-09-05 / 206. szám
8 KÜLFÖLD 2019. szeptember 5.1 www.ujszo.com RÖVIDEN Prága más uniós posztot szeretne Prága. Csehország továbbra is egy gazdasági portfoliót vagy az Európai Bizottság egyik alelnöki tisztségét szeretné megszerezni - közölte Tomás Petrícek cseh külügyminiszter. A cseh diplomácia vezetője ezzel reagált a Politico értesülésére, miszerint Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság megválasztott elnöke Vera Jourová cseh biztosjelöltnek a jogállamisági portfoliót ajánlotta fel. (MTI) Teherán két hónap haladókot adott Taharán. Haszan Róháni iráni elnök újabb két hónapot adott az európai hatalmaknak arra, hogy megmentsék a 2015-ös nukleáris megállapodást, ugyanis nem valószínű, hogy a napokban meg tudnának állapodni arról, hogy az európaiak hogyan kompenzálják Teheránt az amerikai kilépésből és szankciókból fakadó hátrányokért. Hozzátette, ha nem lesznek sikeresek a tárgyalások az európai hatalmakkal, akkor tovább csökkentik azon kötelezettségeik számát az atomalkuban, amelyeket betartanak. Abbász Aragcsi külügyminiszterhelyettes egyúttal bejelentette, Irán elfogadja az európai hatalmak által felajánlott 15 milliárd dolláros hitelt, és ha értékesíthet napi 700 ezer hordó olajat, illetve szabadon rendelkezhet az ebből befolyó bevétele felett, akkor kész betartani a nukleáris megállapodás minden pontját. (MTI) Irán elenged néhány matrózt Teherán. Irán szabadon engedi a brit lobogó alatt közlekedő Stena Impero tartályhajó 23 fos legénységének hét tagját - jelentette be a hajó svéd tulajdonosa. Abbász Muszavi iráni külügyi szóvivő közölte, hét matróznak - akik között vannak indiai polgárok is - humanitárius megfontolásokból engedélyezik, hogy elhagyják a tankert. A személyzet további 16 tagja egyelőre a fedélzeten marad. A Stena Bulk svéd cég által üzemeltetett, de brit lobogó alatt közlekedő hajót július 19-én foglalták le a Hormuzi-szorosban, két héttel azt követően, hogy a brit haditengerészet Gibraltárnál őrizetbe vette a Grace-1 iráni tartályhajót. (MTI) 3,6 milliárd dollár a fal építósóre Washington. Az amerikai védelmi minisztérium 3,6 milliárd dollárt csoportosít át a déli határokon tervezett fal 280 kilométeres szakaszának építésére - jelentette be Jonathan Rath Hoffman, a védelmi tárca szóvivője. Az amerikai-mexikói határra tervezett fal építésére fordítandó összeget a Pentagon közlése szerint a tárca 127 beruházására szánt költségvetésből vonják el. Az USA déli határain jelenleg 3000 katona és a Nemzeti Gárda kétezer tagja teljesít szolgálatot. (MTI) Brit választás a láthatáron Boris Johnson kormányfő 21 képviselőtársa fellázadt, az ellenzék 2020-ig kitolná a brexitet Vesztésre áll. Boris Johnson kormányfő csatázik az alsóházban. (TASR/AP) ÖSSZEFOGLALÓ London . A lázadó konzervatívok és az ellenzékiek összefogásával a brit parlament kedd éjjel megszavazta azt az ellenzéki javaslatot, ami lehetővé teszi, hogy napirendre vegyék a megállapodás nélküli brexit tilalmát célzó törvénytervezet. Ez alapján akár 2020-ig is el lehetne halasztani a kilépést, ha a parlament nem támogatja a megállapodást. Boris Johnson miniszterelnök kész október közepén parlamenti választást tartani. Boris Johnson brit miniszterelnök tegnap a parlamentben megerősítette, hogy kormánya kész október 15-én előrehozott parlamenti választást tartani, ha az ellenzék törvényt alkot a brit EU-tagság megállapodás nélküli megszűnésének tilalmáról. Ez szokatlan időpont, mert október 15. keddi napra esik, jóllehet Nagy- Britanniában több évtizedes hagyomány, hogy a népképviseleti választásokat csütörtöki napokon tartják. A választások közötti időszakot öt évben rögzítő parlamenti törvény értelmében a következő választás 2022- ben lenne esedékes, és az ennél előbbi parlamenti választás kiírásához a 650 fos alsóház kétharmados többségének támogatására lenne szükség. Ez, tekintettel arra, hogy Johnsonnak még egyszerű többsége sincs, elég nehéz menetnek ígérkezik. Még úgy is, hogy amúgy a legnagyobb ellenzéki párt, a Munkáspárt jelezte, hogy készen áll az előrehozott választásra. Lázadó tory képviselők Megszavazta a londoni parlament azt az ellenzéki javaslatot, amely lehetővé teszi, hogy napirendre vegyék a megállapodás nélküli brexit tilalmát célzó törvénytervezetet. A 328:301 arányban, 21 konzervatív képviselő támogatásával meghozott döntéssel a képviselők gyakorlatilag kivették a konzervatív párti kormány kezéből a parlamenti ügymenet irányítását. A kormánnyal szembeforduló képviselők között volt számos egykori kormánytag, köztük Philip Hammond volt pénzügyminiszter, Greg Clark, az üzleti ügyek volt minisztere és Rory Stewart volt nemzetközi fejlesztési miniszter. Ugyancsak a kormány ellen szavazott Sir Nicholas Soames, Sir Winston Churchill néhai brit miniszterelnök unokája. A brit kormány már korábban kilátásba helyezte, hogy kizárja az alsóházi konzervatív frakcióból azokat a képviselőket, akik szembefordulnak vele az ellenzéki indítványról szóló szavazáson, és megtiltja nekik azt is, hogy a következő parlamenti választáson a Konzervatív Párt színeiben induljanak. A Downing Street szóvivője a kedd esti szavazás után megerősítette a lázadó képviselők kizárásának tervét. A Konzervatív Párt a 21 képviselő kizárása esetén kisebbségbe kerülne az alsóházban. „A hozzám hasonlóan gondolkodó képviselők számára a Downing Street (a kormányfő hivatala) két választást kínált: vagy szabadon beszélünk, vagy megtartjuk az állásunkat” - mondta Johnsonék taktikájáról Sam Gymah, a volt felsőoktatási miniszter, aki 20 társához hasonlóan végül a lelkiismeretét választotta, és fellázadt. Többen közülük egyből azt is világossá tették, hogy ez politikusi karrieijük végét is jelenti. Felpörög az alsóház Az alsóház máris napirendre veszi a Munkáspárt által beterjesztett, a kemény brexitet kizáró tervezetet. Ennek lényege az, hogy ha október 19- ig a parlament nem járul hozzá egy új brexitmegállapodáshoz, és ahhoz sem, hogy a brit EU-tagság megállapodás nélkül szűnjön meg, Johnsonnak kezdeményeznie kell az EU- nál a kilépés elhalasztását 2020. január 31-ig. A brit EU-tagság megszűnésének jelenleg érvényes határnapja október 31. A további 3 hónapi halasztáshoz az EU-ban maradó országok egyhangú jóváhagyása szükséges. Hogy a törvényhozók mennyire szeretnék kontrollálni a kilépés folyamatát, az jelzi, hogy a felsőház már most kitakarította mai napirendjét, hogy a törvényjavaslat esetleges szerdai elfogadása után rögtön ők is tárgyalhassák, így még a parlamenti ülésszak szeptember 15-i berekesztése előtt (Johnson egy hónapra leállította a parlament munkáját) a királynő elé terjeszthessék, és hatályba léptethessék az elfogadott törvényjavaslatot. Johnson hajthatatlan Boris Johnson az elmúlt napokban azonban többször is határozottan leszögezte, hogy semmilyen körülmények között nem hajlandó kezdeményezni az Európai Uniónál a kilépés elhalasztását. Álláspontja az, hogy a brit EU-tagság mindenképpen megszűnik október utolsó napján, akár sikerül újratárgyalni az előző miniszterelnök, Theresa May által az unióval tavaly novemberben elért, a londoni alsóház által azonban háromszor is elvetett megállapodást, akár nem. A kedd éjjeli alsóházi szavazásra reagálva a kormányfő kijelentette: a parlament az ellenzéki indítvány elfogadásával romba döntheti bármiféle új brexitmegállapodás elérésének esélyét. Johnson szerint a törvénytervezet az Európai Unió kezébe adná a további tárgyalások irányítását, és ebben az esetben az EU maga határozhatná meg, hogy meddig tartja az unióban Nagy-Britanniát. A miniszterelnök úgy fogalmazott: ő nem hajlandó részt venni mindebben, így ha az alsóház elfogadja az ellenzéki indítványt, a brit választóknak kell dönteniük arról, hogy Nagy-Britanniát ki képviselje az október 17-én esedékes EU-csúcsértekezleten. Zűrzavaros erőviszonyok Az esetleges októberi választás előtt érdemes megvizsgálni a pártok támogatottságát. Az augusztus végi felmérések szerint a konzervatívok 31-35%-kal vezetnek, a Corbyn vezette Labour 24%-ot érhet el, a brexit körüli huzavona mentén feltámadt liberális demokraták 18-21, a Nigel Farage-féle Brexit Párt pedig 14%-on állt. A pontos erőviszonyokat azért nehéz ebből meghatározni, mert a briteknél egyéni körzetekben dől el a parlamenti választás, ami a kisebb pártok esélyeit jelentősen csökkenti. Közben viszont a brexit körüli vita megtépázta a két fő párt, a konzervatívok és a Labour renoméját. így a felmérésekből következő mandátumelosztás elemzők szerint hozhat biztos tory többséget, de akár egy megint nagyon megosztott új alsóházat is. Johnson javaslatára a királynő a jövő héttől október közepéig felfüggesztette a parlamentet, ezért 75 képviselő bírósághoz fordult. Egy edinburgh-i bíró ezt az indítványt söpörte le az asztalról azzal, hogy az ügy a politikusokra és a választókra tartozik, nem a bíróságokra, a kormány pedig nem szegett törvényt. A képviselők már jelezték, a döntést megfellebbezik. A brit parlamentet politikai viták kimenetelének befolyásolása céljából korábban még sosem függesztették fel. (MTI, index, ú) Carrie Lam hongkongi kormányzó (felvételünkön) tegnap bejelentette, visszavonta a kiadatási törvénytervezetet, amely heves társadalmi ellenállást váltott ki a különleges státusú kínai területen. A törvénytervezetet, amely értelmében a bűnügyi eljárás során a gyanúsítottakat kiadhatták volna Kínának, Lám júniusban felfüggesztette, de ezzel sem tudta elérni, hogy abbamaradjanak a hetek óta tartó tüntetések. Lám korábban kijelentette, „megbocsáthatatlan rombolást" követett el a tervezet benyújtásával. Egy kiszivárogtatott hangfelvétel szerint - ha lesz választása - várhatóan bocsánatot kér és lemond. (TASR/AP) Felállt az olasz kormány Róma. A résztvevők 79,3%-a igent mondott az Öt Csillag Mozgalom (M5S) és a baloldali Demokrata Párt (PD) közös kormányára, a megbízott miniszterelnök Giuseppe Conte vezetésével az M5S internetes portálján rendezett voksolásán kedden. Az eredményhirdetést követően Luigi Di Maio, az M5S vezetője bejelentette, a két párt készen áll a közös kormányzásra. Megalakult a két párt közös kormánya Giuseppe Conte miniszterelnök vezetésével - jelentette be tegnap Ugo Zampetti, Sergio Mattarella olasz államfő főtitkára. Conte vezetésével a teljes kabinet ma délelőtt teszi le az esküt az államfői palotában. Conte az államfővel tartott találkozóját követően elmondta, Luigi Di Maio kapja a külügyminiszteri tárcát, míg a független Luciana Lamorgese magas rangú köztisztviselő lesz az új kormány belügyminisztere. Az Öt Csillag első embere „felelőtlennek” nevezte korábbi szövetségese, a Liga vezetője, Matteo Salvini döntését, aki augusztus 7- én bejelentette, hogy nem tudja folytatni az M5S-szel való kormányzást. „Matteo Salvini mostantól nem panaszkodhat a kormányra, mivel kormányon maradhatott volna, ha nem így dönt” - jelentette ki Di Maio. Az M5S közölte a kormányprogram 26 pontos vázlatát is. Ennek első pontja Olaszország gazdasági-pénzügyi fejlődését szolgáló költségvetést ígér, a családok és fogyatékkal élők támogatásával, közigazgatási egyszerűsítéssel, az oktatás és kutatás forrásemelésével. A második pont a dolgozói jogokat, bérezést és a munka világát érinti. A harmadik a fiatalok felkarolását, a negyedik a társadalmi, nemi egyenlőség megteremtését, az ötödik új környezetvédelmi politikát sürget. (MTI, Portf)
