Új Szó, 2019. szeptember (72. évfolyam, 203-227. szám)

2019-09-05 / 206. szám

www.ujszo.com | 2019. szeptember 5. KULTÚRA 9 Sztálint temetik Velencében Szergej Loznyica Állami temetés című dokumentumfilmjével futja újabb nagy koréit Loznyica, aki alkotásaival óriási viharokat kavar, hat éve készül következő filmjére... (Képarchívum) SZABÓ G. LÁSZLÓ Európa rangos fesztiváljainak díjazott alkotója Szergej Loznyica, a Németországban élő, 54 éves ukrán rendező. Cannes-ban több játékfilmjé­vel versenyzett, tavaly a Donyeci történetekkel (Donbass) nyert, Velencében elsősorban dokumentumfil­mesként jegyzik, Karlovy Varyban idén zsűritag volt. Velence idei mustráján a holland, litván és cseh koprodukcióban for­gatott Állami temetéssel van jelen, s bár versenyen kívül vetítik a filmet, óriási nemzetközi érdeklődés övezi. Loznyica dolgozata ugyanis „a bru­tális grúz”, „a kaukázusi sátán”, „a privát szörny”, Joszif Visszariono­­vics Sztálin temetését idézi meg. „Nagyszabású, rettenetes, groteszk színház” - így jellemzi a rendező azt a négynapos gyászszertartást, amely az esemény kapcsán Berlinben, Varsóban, Prágában és az akkori Szovjetunió nagyvárosaiban zajlott. A film Sztálin halálának hírül adá­sától a Vörös téren zajló temetésig követi nyomon a történéseket. Dá­tum szerint: az 1953. március 5-e és 8-a között megörökített képsorokat veszi alapul, amelyek a szovjet kor­mány elrendelésére A nagy búcsú­zás című híradófilmhez készültek, de a kilencvenes évekig hét lakat alatt őrizték őket. Sztálinról és haláláról több film született az elmúlt évtizedekben. A legbelső körök című olasz-amerika­­i-orosz történelmi dráma Andrej Mi­­halkov Koncsalovszkij neve alatt ugyan Ivan Szansinról, Sztálin mo­zigépészéről szól, aki folyamatosan vetítette a diktátornak a betiltott szovjet, német és hollywoodi filme­ket, de a vezér alakját is közel hozza. A sztálini tisztogatások szele aztán, mint később kiderült, a mozigépész családját is elsöpörte. Szansin éveket töltött Joszif Visszarionovics híres börtönrendszerében, a Gulágon. Ivan Passer, az Amerikában élő cseh rendező 1992-ben amerika­i-magyar összefogással, Sztálin címmel, Robert Duvall főszereplé-Szeptember 13-14. között valósul meg Fámádon az önerőből szerveződő első Szlo­vákiai Magyar Könnyűzenei Találkozó, amely a Fraktál nevet kapta. Fámád. ,,A találkozó ötlete egy­részt belső igényből született. Mindig vágytam arra, hogy szlovákiai ma­gyar viszonylatban is legyen egy olyan fóruma a zenészeknek, ahol szakmailag fejlődhetnek, tapasztala­tot cserélhetnek, kapcsolatokat ala­kíthatnak ki, inspirálódhatnak” - tud­tuk meg az ötletgazdától, Kaszmán- Saróka Liliánától, akit a megzenésí­tett versek és a popzene kedvelői egy­aránt jól ismerhetnek, hiszen több­ször szerepelt sikerrel a Tompa Mi­hály Országos Versenyen, néhány éve pedig Estendon néven alapított izgal­mas zenekart. „Az elmúlt hónapok során több ze­nésszel is beszélgettem a hazai ma­sével rendezett kiváló játékfilmet, amelyben a vezér unokája, Anna Allilujeva szemszögéből elevene­dik meg a 20. század egyik rettegett alakja, a Szovjet Kommunista Párt főtitkára, aki emberek millióit küld­te a halálba. A felvételek jelentős ré­sze Moszkvában, a Kreml termei­ben, Lenin dolgozószobájában és a Vörös téren készült, de Budapesten is forgatott a stáb. Armando Iannucci angol rendező 2017-ben angol, francia, belga, ka­nadai és amerikai pénzből forgatta le a Sztálin halála című játékfilmjét, amelynek elején már haldoklik a ve­zér, és kitör a pánik, a fejetlenség az országban. Hruscsovnak és a veze­tés többi tagjának ki kell találnia, ho­gyan tovább. Ki szerzi meg a hatal­mat a kommunista birodalom felett? Kitől kell rettegni ezek után? Nem lesz Gulág? És kötél általi halál? Hruscsov szerepét Steve Buscemi játssza, Molotovot Michael Palin. Sztálin temetéséről a mai napig a legértékesebb felvételeket egy ame­rikai őrnagy, Martin Manhoff készí­tette, aki az amerikai katonai attasé asszisztenseként dolgozott Moszk­vában, és a nagykövetség erkélyéről örökítette meg az 1953. március 9-ei gyár zenészek helyzetéről, s ezen be­szélgetések hatására jutottam arra, hogy megszervezzem a megálmodott zenei találkozót. A tapasztalataim azt mutatják, hogy a személyes találko­zások, vélemény- és tapasztalatcse­rék ereje még mindig nagyobb, mint a virtuális térben történteké. Ezért is tartottam fontosnak, hogy legyen egy olyan hely, ahol összegyűlhetünk, megbeszélhetjük a minket érintő kér­désköröket, zenélhetünk, ismerked­hetünk”. A program összeállítása előtt az öt­letgazda egy kérdőív segítségével faggatta ki a zenészeket arról, milyen területeken szeretnének fejlődni, mi­lyen nehézségekkel találkoznak pá­lyájuk során. Ezt igyekezett figye­lembe venni a program összeállítása során mindamellett, amit a találkozó céljaként megfogalmazott. Az események szeptember 13-án 18.15-kor kezdődnek egy formabon­tó megnyitóval, 20 órától pedig Ze­temetést. Ez az egyetlen (16 mm-es, színes) film a diktátor temetéséről, amelyet nem koboztak el a szovjet hatóságok. A nyugati médiumok csak Moszkvától kapott felvételeket kö­zölhettek az eseményről. Borús ég alatt menetelnek a katonák, repülők húznak át a Vörös tér felett, vörös le­pel fedi a koporsót, de van rajta egy kis ablak, hogy látni lehessen a halott arcát. A politbüro tagjai lépdelnek a koporsó mögött, a téren már hatal­mas a tömeg, mindenki hallani akarja a búcsúbeszédeket, és látni akarják, ahogy Sztálin bebalzsamozott testét elhelyezik a Lenin-mauzóleumban. Manhoff több mint két évet töltött Moszkvában, 1954-ben kémkedéssel gyanúsították, ezért el kellett hagynia az országot. Tízperces filmjét egy történész találta meg az Egyesült Ál­lamok északnyugati partján, egy régi autószervizben, leragasztott dobo­zokban. Loznyica az Orosz Állami Archi­­vumban találta meg a szovjet kor­mány által betiltott A nagy búcsúzás teljes anyagát. „Filmemmel, az Állami temetéssel lehetőséget akartam teremteni a né­zőknek, hogy a történések sűrűjében érezhessék magukat. Az én nemze­nekari menedzsment és brandépítés címmel tart előadást Czendrey Csen­ge, a magyarországi Hangfoglaló program szakmai koordinátora. A program szerint ezután „hangszersi­mogató” következik, illetve tapasz­talatcsere zeneszerzésről, stúdió­munkálatokról. Úgy tűnik, alaposan ki szeretnék használni ezt a két napot, mert éjfél előtt Hangok az éjszakában címmel kreatív dalszövegíró work­shop kezdődik Kaszmán-Saróka Li­liána vezetésével. A szombati nap korán kezdődik, reggel nyolckor, örömzenéléssel. Ezután a médiában való megjelenés­ről cserélnek tapasztalatot a résztve­vők, majd rendkívül hasznosnak ígérkező pénzügyi tanácsadás követ­kezik Hogyan spóroljak felszerelés­re? címmel, az előadó Bohák Bálint, a penzugy.sk szerkesztője. A szerzői jogokról is szó esik, Ponikfor-Gazda Gergő, az Artisjus jogtanácsosa jóvoltából. Azt is meg­dékem már- nyíltan beszélhet min­denről - nyilatkozta Loznyica Kar­lovy Varyban -, de az előttem járó generáció, beleértve a szüléimét is, még fájdalmas emlékekkel küzd, amikor a sztálini éra kerül szóba.” Loznyicát kemény fából faragták. Játék- és dokumentumfilmjeivel óriási viharokat kavar Ukrajnában és Oroszországban, de a nagyvilágban is. Legutóbbi játékfilmje, A per (Kafkához ugyan nincs köze, de nem véletlen a címválasztás) a harmincas évek Moszkváját, ahogy ő fogal­maz: „a gyilkosok paradicsomát” mutatja be, ahol a gazdasági élet ve­zetői ellen indítottak kirakatpert. Az ellenük felhozott vád az volt, hogy szabotázsokat követtek el, és meg akarták alapozni a kapitalista rend­szert. Eddig sosem látott archív fel­vételek szólnak erről is. Következő filmje a Babi Jár lesz, amelyre hat éve gyűjti a pénzt. Ez is a huszadik század egyik gyalázatos fejezetét eleveníti fel. Azt a két na­pot, amikor 1941 szeptemberében 33 ezer kijevi zsidót végeztek ki. Az ukránok számára mind a mai napig ez is feldolgozhatatlan trauma. A szerző a Vasárnap munkatársa tudhatják a résztvevők, hogyan szü­letik egy jó dal. Az előadó Hegyi György, számos Emil.RuleZI-sláger szerzője, a zenekar alapító tagja, aki jelenleg a Kőbányai Zenei Stúdió ta­nára. Terítékre kerülnek a szlovákiai magyar zenei klubok is, Hushegyi Já­nos szervező és zenész (a The But­chers tagja) a kapcsolatfelvételtől a koncertszervezésig sok mindenről beszél majd. Az élő zene jelentőségének hang­­súlyozása és a playback-fellépések elleni harc a célja a SZMAZE Élve zenélő Felvidék című kezdeménye­zésének, amelyet Lacza Gergely, a szervezet elnöke ismertet. A Fraktálra hivatalosan holnapig, szeptember 6-ig lehet jelentkezni az interneten elérhető űrlap kitöltésével: https://forms.gle/8tkAZKpDQdK2- Ho 1S 7. F acebook-esemény: htt­­ps://www.facebook.com/events/24- 89165081143344 Quk) Megosztotta a közönséget A festett madár Velence. Václav Marhoul cseh-szlovák-ukrán koproduk­cióban készült A festett madár című filmjének keddi bemutatója a velencei filmfesztivál verseny­programjában megosztotta a né­zőket: sokan tapsoltak, de több­­tucatnyian elhagyták a vetítést a brutális jelenetek miatt. Marhoul filmje a lengyel származású Jerzy Kosinski 1965-ös, azonos című regénye nyomán született. A re­gény főhőse egy kiszolgáltatott, „talán zsidó, talán cigány” fiú. A csaknem háromórás film iránt nagy volt az érdeklődés a feszti­válon, az 1500 férőhelyes terem szinte teljesen megtelt. Az alko­tásban nem szólal meg zene, csu­pán a vége focim alatt, és mind­össze kilencpercnyi párbeszéd hallható benne. „A festett madár nem háborús film, és nem is a holokausztról szól. Szerintem időtlen, egyete­mes történet - a sötétség és a fény, a jó és a gonosz, a valódi hit és a szervezett vallás és egyéb ellen­tétek közötti harcról” - mondta el Velencében a rendező. (MTI, k) Itt a Booker-díj jelöltjeinek szűkített listája London. Margaret Atwood és Salman Rushdie is szerepel az 50 ezer fonttal járó Booker-díjra je­lölt hat szerző között. Korábban már mindketten elnyerték a ran­gos brit irodalmi díjat. Atwood A szolgálólány meséje jövő héten megjelenő folytatásával, a The Testaments című regénnyel ke­rült a szűkített listára. A 79 éves kanadai írónő A vak bérgyilkos­sal nyerte el a díjat 2000-ben. Salman Rushdie augusztusban megjelent Quichotte című Cer­­vantes-parafrázisával szerepel a díjesélyesek között, ő Az éjfél gyermekeiért kapott Booker-díj at 1981-ben, a díj alapításának 40. évfordulóján, 2008-ban pedig az addigi Booker-díjasok legjobb­jának választották. A szűkített listán az amerikai Lucy Ellmann, az amerikai-nigériai Chigozie Obioma, a brit-nigériai Bemar­­dine Evaristo és a brit-török Elif Shafak szerepel még. Győztest október 14-én hirdetnek. (MTI) Fraktál - zenésztalálkozó valós igények alapján A rendező és a főhőst alakító Petr Kotlár (Fotó: TASR/AP)

Next

/
Thumbnails
Contents