Új Szó, 2019. szeptember (72. évfolyam, 203-227. szám)
2019-09-18 / 217. szám
KÖNYVESPOLC ■ 2019. SZEPTEMBER 18. VI www.ujszo.com Decemberben jön a Testamentumok December elejére jelenik meg a Jelenkor Kiadónál Margaret Atwood Testamentumok című regénye magyarul. A Szolgálólány meséjének folytatásában az ünnepelt kanadai író választ ad azokra a kérdésekre, amelyek évtizedek óta gyötrik az olvasókat. Mikor a teherautó ajtaja rácsapódott Fredé jövőjére A Szolgálólány meséjében, az olvasók nem tudhatták, mi vár rá - szabadság, börtön vagy halál. Margaret Atwood új műve - három gileadi nő elbeszélésére alapozva - tizenöt évvel azután veszi fel a történet fonalát, hogy Fredé belépett az ismeretlenbe... A regény még megjelenése előtt felkerült a Booker-díj rövidlistájára, ahol a szerző már hatodszorra szerepel, és 2000- ben el is nyerte a díjat A vak bérgyilkossal. A zsűri elnöke, Peter Florence azt nyilatkozta a műről: „A spoilerezés elkerülése és a kegyetlen titoktartási egyezmény miatt nem árulhatom el, ki, hogyan, miért, sőt azt sem, hol. Csak annyit mondhatok: rémisztő és lélegzetelállító könyv.” A Testamentumokat szeptember 10-én vehették kezükbe angolul az olvasók. Film készülhet a Metró 2033-ból Végre elkészülhet a régóta ígért adaptáció Dmitrij Glukhovsky kultregényéből, a Metró 2033- ból (amely már egy sikeres videojáték alapjául szolgált). A projektet egy orosz cég, a Gazprom Media vállalta el, a tervek szerint a filmet 2022 januárjában fogják bemutatni. A rendezőről és a stábról egyelőre nem árultak el részleteket. Glukhovsy a hír kapcsán azt nyilatkozta, hogy évek óta nem tudott rábólintani arra, hogy a három regényből álló Metró-trilógiából adaptációk készüljenek, mert nem látott senkit, aki képes lett volna hűen feldolgozni, de most végre találkozott egy olyan csapattal, amelyre szívesen rábízza a Metrót. Az író maga kreatív tanácsadóként fog közreműködni a feldolgozás elkészítésében. A Metró 2033 egy disztópia a világégés utáni Moszkváról, amely azokról az emberekről szól, akik a nukleáris háborút túlélve és a moszkvai metróhálózat atombunkerként is használható állomásain kezdtek új életet. Ophelia, Zsanett, Hedvig A patakba esett lányt egy ideig még szoknyájánál fogva fenntartja a víz. Szétterült ruha, énekszó, virágkoszorú: akár sellőnek, vízi nimfának is nézhetné valaki. Aztán átázik a vászon, egyre nehezebb lesz, s lehúzza Opheliát a víz alá, a sárba. Halála szégyen, titokban kell eltemetni, mintha nem is ő lenne az áldozat, hanem ő maga okozta volna a bajt. Magánügy, közügy Ophelia sorsában összefonódik, megőrülése az országban dúló áldatlan állapotok következménye. A baj közvetlen okozója a királyfi, Ophelia szerelme, aki megöli a lány apját, a hallgatózó, túlbuzgó főkamarást. Igaz, a karddöfést nem neki, hanem a zsarnoknak szánja, aki az „uralkodás zsebtolvaja”, „polcról lopta el a koronát”. Minden szenvedés végső oka az, hogy „kizökkent az idő”, más mércével mérik a dolgokat, s még a becsületes embernek kell kínosan éreznie magát. Hemzsegnek a besúgók, a királyfi mindkét füle mellett egyegy hallgatózó. A bűnös király „aranyos kezű gonoszság” révén került a trónra, „s a vétek árán gyakran megveszi magát a törvényt”. Hát igen, Hamlet Dániája nem egy jogállam — de hagyjuk-e ott a történelem vagy az irodalmi fikció keretei között? Vagy nézzünk inkább körül, látunk-e ma is egyegy meghurcolt, megalázott, lesajnált Opheliát? Varga Rita festőművész Ophelia témájához két aktuális esetet kapcsolt: E. Zsanett és Maiina Hedvig ügyét. A Valamit hoz a víz című kiállítás, mely tíz évvel ezelőtt volt látható a budapesti Vikin Galériában, egy friss verskötet révén kapott ismét aktualitást. A kritikusként, irodalomtörténészként, dalszövegíróként, ödetes és bravúros verselésű gyerekkönyvek szerzőjeként is ismert Keresztesi József új verskötetének a borítóján Varga Rita egyik festménye látható. Keresztesi a kiállítás témáit a kötet kulcsszövegében, egy háromtételes versben dolgozta fel. A vershez csatolt kommentárból megtudjuk, hogy a szolgálatban lévő rendőrök által megerőszakolt E. Zsanett és a Nyitrán etnikai okokból megvert Maiina Hedvig ügye nem konkrét elemei kapcsán került összefüggésbe az Ophelia-történettel, hanem hatalmi vonatkozásai révén. Keresztesi hangsúlyozza, hogy a kiállítás idején jogilag még mindkét ügy lezáradan volt, s „a sajtóban mindkét esetet súlyos eljárásjogi kétségek övezték”: A shakespeare-i és a mai esetek közös jegye nemcsak a női kiszolgáltatottság, az áldozat-vádlott szerepének szándékolt megfordítása, hanem az ügyeket kivizsgálni jogosult közhatalom elfogultsága is. Máthé Andrea a Valamit hoz a víz című, a festményeket videó* installációval és Keresztesi versszövegeivel ötvöző kiállítás kapcsán a befogadás nehézségeit emelte ki: közönyünk abból fakad, hogy Főszerepben: a Megváltó Jó reklám-e egy pszichológusnak, ha úgy hívják, „Megváltó”? Sauveur Saint-Yves klinikai szakpszichológust mintha már a neve is erre a hivatásra predesztinálná, hiszen azt jelenti, megváltó. Magánrendelőjében egymásnak adják az emberek a kilincset, jóllehet, aki először jön, bizony meghökken, amikor a 190 cm magas, csupa izom, sokkal inkább NBA-kosarasnak, mint a pszichológia doktorának tűnő fekete férfi ajtót nyit nekik. A sok depressziós, fóbiás, anorexiás, álmatlanságban vagy másban szenvedő, szóval megváltásra váró páciens között azonban Sauveumek nemigen ezeket a tragikus dolgokat inkább megpróbáljuk eltávolítani magunktól. Nem véledenül szerepel a kiállítás címében a megszokottabb „valamit visz a víz” idióma helyett a „valamit hoz a víz”: az ige megcserélése „a közelséget, a szemünk előtt lévőségét, be(le)vontságunkat hangsúlyozza”. Keresztesi kötetének az alcíme mégis eltávolítógyakorlatokat ígér. A kötet egészét uraló ironikus Keresztesi József Költő, író, kritikus, szerkesztő. Egerben született 1970-ben. Pécsett él. A kétezres évek elejétől folyamatosan publikált kritikákat, elsősorban a Jelenkor, a Holmi, az Elet és Irodalom, valamint a Magyar Narancs lapjain. Első kötete 2007-ben Hamisopera címen jelent meg a Kalligramnál, és irodalmi kritikákat tartalmazott. Második könyve, A Karácsondi út (JAK - PRAE.HU, 2009) az általa alapított Szőranya Emlékzenekar és az Új Párduc dalszövegeit gyűjti egybe. 2012-ben látott napvilágot a Rubin Szilárd - pályarajz című monográfiája. 2015- ben jelent meg a Magvetőnél gyerekversgyűjteménye, a Mit eszik a micsoda?, Adonyi Gábor rajzaival, azóta folyamatosan ír gyerekeknek, egyebek mellett mesejátékokat is. Csücsök, avagy a nagy pudinghajsza című verses meseregényét tavaly vehették kezükbe az olvasók. gíteni igyekszik. De még ennek az oly népszerű „megváltónak" is vannak ellenségei? Ki ólálkodik a házuk körül, ki küldözget fenyegető, névtelen leveleket? És miért nem beszél soha Sauveur a fiának az autóbalesetben meghalt édesanyjáról? Marie-Aude Murail regénye nagyon mai történet, benne olyan fontos, sokszor tabusított témákkal, mint a rasszizmus, a transzneműség, az egyedülálló apák élete, vagy maga a kamaszkori pszichoterápia. De mindez mégsem nehéz vagy sok jut ideje a saját életére, sokszor még a nyolcéves kisfiára sem, akit egyedül nevel. A gyakran magányos Lazare ezért délutánonként a rendelő ajtaja mögött kucorogva hallgatózik, és izgalmas szappanoperaként kíséri figyelemmel a páciensek életének alakulását: az önvagdosó Margaux-ét, az iskolafóbiás Elláét, a kilencévesen is még bepisilő Cyrille-ét, a hiperaktív Blandine-ét és a többiekét, akiken az apja sehang valóban az eltávolítás retorikai eszköze, s a klasszikus versformák, a nagy irodalomtörténeti hagyománnyal rendelkező műfajok, az intertextusok, az idézetek, a mitikus és egyéb műveltségi elemek is látszólag messzire visznek a mából A távolítás és a közelítés azonban valahol összeérnek: Keresztesinek a régi és mai síkok egymásra vetítése bravúrosan sikerült. A kiállításon különös hangsúlyt kaptak a meggyalázást jelképező, beszennyezett, megtépett, összefirkált ruhák, cipők, táskák, női kiegészítők. Keresztesi poémája is főleg az ezekkel rokonítható jegyeket és a vízmotívumot emeli ki a Shakespeare-darabból, a klasszikus Arany János-fordítás egy-egy elemét is beleszőve szövegébe. így lesz az államvizsgára induló Hedvig ünneplős blúza a ráfirkált Madari za Dunaj felirattal a sápadt, remegő térdű dán királyfi szennyes, bekötözeden harisnyájának párja, melyet döbbenten lát meg a szobájában varrogató Ophelia. Az Ophelia-projekt a négy ciklusra osztott kötet Elburjánzó történetek című második részének kulcsszövege. A Reggeli, ebéd, vacsora című első rész derűs felütés a későbbi tragikus témák előtt. A Nagy Brém reggelije, avagy rövid dialógus az emberi állapotról című nyitó vers egy merev szabályokhoz igazodó, felszolgáló személyzet által tálalt reggeli példázata, melyben kicsi és nagy, gyerek és felnőtt, örökmozgó és merev ellentéte elevenedik meg. A csend, a zaj, a zene és a dübörgés motívumai a vers szabályos ritmusa révén is kiemelődnek. Az alkalmi elemek klaszszikus keretekbe helyezése a kötet több versének kiindulási alapja, az étkezés metaforikussá válik, s minden testi jellege ellenére szellemi tevékenységgé. A Wroclaw - Egy napló árnyéka című, a jegyzet alapján egy ösztöndíjas wroclawi tartózkodás ihlette ciklusba sorolt az Eltávolítógyakorlat kezdőknek és haladóknak című költemény színészi játékként írja le az étkezést. Ahogy az étel hozzávalóira bontható, úgy szedhető szét elemeire minden megnyilatkozás. Ez a lebontás az eltávolítógyakorlatok alapeleme: szétszálazzuk az elhangzottakat, hogy el tudjunk szakadni tőlük, hogy átlássunk hamisságukon. A kötet címébe emelt „inverz” jelző több síkon is érvényesül. Az Argonauták útján a vízi nimfák által elragadott Hülasz a nemi viszonyok megcserélése révén válik inverz Opheliává. Az Ophelia-projekt a mitikus költészet és politikai költészet sajátos ötvözete, s végső soron az elioti költészeteszménnyel rokon, ahogy ezt a mottóként kiemelt angol idézet is sugallja. Az „inverz Ophelia” a kötet több más versében is felbukkan, például A beglerbég ma éjjel rosszul alszik címűben: az álmát visszaidézni próbáló beglerbég úgy szedegeti elő tudata mélyéről az elmerülő képeket, mintha azok a vízbefülladt lány ruhájának és koszorújának nehezen felszínre hozható tartozékai lennének A Megérkezés című versben Atlantisz, az elsüllyedt sziget lesz a víz alól többé elő nem hozható, örökké ott rekedt Opheliává. A hordalék által beszennyezett Titkos Tudás, a sárba tiport aranykor egy-egy eleme még előpiszkálható, s talán élni tanítja a mai embereket is. Ophelia tisztességét persze egy merev rendszerű, régi világban nem lehet többé visszaállítani. Na de mi lesz a többiekkel? Polgár Anikó Keresztesi József. Inverz Ophelia - eltávolítógyakorlatok kezdőknek és haladóknak Jelenkor, 2019 96 oldal- ellenkezőleg: természetes. Már csak azért is, mert ez a könyv tele élettel, humorral, gyengédséggel... és hörcsöggel. Az eredetiben Sauveur & Fils címmel futó, népszerű ifjúsági sorozatnak Franciaországban a napokban jelent meg az ötödik része, valószínűleg magyarul is várható a folytatás. 14 éves kortól ajánlott. Marie-Aude Murail: A lélekdoki - A megváltó 1. évad Könyvmolyképző Kiadó, 2019 288 oldal
