Új Szó, 2019. szeptember (72. évfolyam, 203-227. szám)
2019-09-18 / 217. szám
www.ujszo.com KÖNYVESPOLC ■ 2019. SZEPTEMBER 18. Egy kis élet - nagy megrázkódtatás Megrázóbb, felkavaróbb és felemelőbb könyvet még nem olvastam, mint Hanya Yanagihara Egy kis élet című regénye. Többször is le akartam tenni, mert azt gondoltam, ez már túl sok, ennyit nemhogy a főszereplő, az olvasó sem bír el, de aztán végigolvastam a közel 800 oldalt. És ajánlom mindenkinek, akiben van érző szív, nyitott lélek, értő elme arra, milyen fájdalmasan bonyolult az élet. A könyvajánló szerint a hawaii származású írónő regénye a barátságról szól. Arról, hogy négy fiatalember, a szuperintelligens, de felettébb zárkózott Jude, a a színészi ambíciókat dédelgető Willem, a tehetséges építész Malcolm és a szélsőségek között sodródó képzőművész, JB, akik egyetemi szobatársak, tanulmányaik befejezése után New Yorkba költöznek új életet kezdeni, karriert építeni. Kinek-kinek különbözően alakul a sorsa, sikerek-bukások, magány és társasági zsongás, múló öröm és maradandó fájdalom szövi át, és mindezt egyetlen dolog tartja öszsze - négyük barátsága. így olvasva a regény leheme a barátság himnusza, mert arról is szól, mi tarthat össze négy ennyire más személyiséget, mi az a varázslatos erő, ami ambícióik és életútjuk különbözősége ellenére örök szövetségbe kovácsolja őket. A könyv egyik olvasata a közös egyetemi évek és élmények fontossága. A másik erő az a mindent felülíró, megmagyarázhatadan kapcsolat, amely a többi hármat Jude-hoz fűzi. Aki ugyan egy közülük, mégis kívülálló, a legokosabb, de legkevésbé megközelíthető, akiről sokáig még azt sem lehet tudni, miért sántít, de azt nagyon is sejteni lehet, hogy ennek súlyos oka van. A sebzett lélek Az Egy kis élet nehezen adja meg magát. Vagy száz oldalon keresztül csak a New York-i művészvilág bugyraiba vezet be, itt-ott felvillant valamit a főszereplők életéből, de az egymáshoz fűződő kapcsolatukat is alig tisztázza. Ám épp amikor az olvasó feladná, megragad, és többé nem enged. Mesterien adagolja a feszültséget, mindig pont annyit árul el Jude rettenetes múltjából és barátai életéből, hogy az olvasó kíváncsi legyen a folytatásra. A cselekményben múlt és jelen olyan mesteri adagolásban váltakozik, hogy az olvasó mindig pontosan azt tudja meg, amit meg kell tudnia, és csak annyit, amenynyit el bír viselni. Mert az Egy kis élet nem könnyű olvasmány. Jude, a talált gyerek sorozatosan pedofil hajlamú felnőttek áldozata volt, Hanya Yanagihara Amerikai prózaíró, publicista, szerkesztő. 1974-ben született, édesapja részben japán származású, édesanyja dél-koreai. Yanagihara Hawaiin nőtt fel. Az 1990-es évek közepétől New Yorkban él, különböző lapokban, női magazinokban publikál. Már első regénye élénk figyelmet keltett: a 2013-as The People in the Trees valós történeten alapult, Dániel Carleton Gajdusek Nobel-díjas amerikai orvoskutató életét dolgozta fel, akit 1996-ban gyermekmolesztálásért jogerősen 12 hónapra ítéltek. Második regénye, a 2015-ben megjelent Egy kis élet (A Little Life) az év egyik könyvszenzációja lett, egyebek mellett a Man Booker-díj rövidlistájára is felkerült. Főszerepben: a Mátyás-templom Renard felügyelő párizsi irodájában fontos hírt kap: régi ellenfele, Hiéna, Európa múzeumainak és magángyűjteményeinek hétpróbás fosztogatója a magyar fővárosban készül új akcióra. Ezzel egy időben egy gimnazista lány újságíró édesanyja nyomtalanul eltűnik Budapesten. Bora arra gyanakszik, hogy az anyukáját elrabolták, mert olyan információ birtokába jutott, aminek nem lett volna szabad kiszivárognia. A francia felügyelő Budapestre érkezik, hogy tetten érje Hiénát, s ehhez a magyar rendőrség segítségét kéri. Bora elszántan nyomoz az édesanyja után, miközben egy történelemprojekt keretében osztályával együtt a budavári Mátyás-templom történetét kellene kutatnia. Berg Judit József Attila-díjas írónak, a Hisztimesék szerzőjének, Rumini, Alma és Drifter megteremtőjének izgalmas tinikrimijében a szereplők lépten-nyomon a történelem és a művészettörténet érdekfeszítő tényeibe, eseményeibe botlanak, miközben két nyomozó, néhány bűnöző és egy csapat elszánt magyar középiskolás élete tíz Az Egy kis élet legfőképp arról szól, hogy a sebzett lélek soha nem hiszi el hogy neki kijár mások szeretete. Hiába a szakmai siker, a barátok támogatása, később a szerelem, Jude nem képes elhinni hogy mindezt megérdemli. napra összefonódik, hogy a néhol vicces, máshol félelmetes, váratlan fordulatokban gazdag történet végén minden mozaikdarab a helyére kerüljön. A szerző immár másodjára tér vissza a Mátyás-templomba, hogy összekapcsolja az ismeretterjesztést a szórakozással, és egy izgalmas történetbe ágyazva meséljen erről a nagy múltú, titkokat rejtő műemlékről, ezúttal egy másik korcsoportnak. Tavaly A holló gyűrűje című (és angolul is hozzáférhető) meseregényben a kisebb olvasókkal osztotta meg, egész gyermekkorában azok bántalmazták, akikben a leginkább megbízott, és hiába lett belőle sikeres ügyvéd, soha nem tanult meg élni. Az Egy kis élet ugyanis legfőképp arról szól, hogy a sebzett lélek soha nem hiszi el, hogy neki kijár mások szeretete. Hiába a szakmai siker, a barátok támogatása, később a szerelem, Jude nem képes elhinni, hogy mindezt megérdemli. Kétségeit, önmaga iránt érzett megvetését, sőt, gyűlöletét azzal vezeti le, hogy magát vagdossa, falcolja, a karján ejtett minden vágás arról szól, hogy ilyen múlttal nem lehet élni. A szenvedés határai Pont ez az érzés az, ami az olvasóval is elhiteti, hogy nincs az a szélsőség, az a brutalitás, ami az életben nem történhetne meg - vagy fordítva, amit nem tehet hitelessé a személyes történet. Mert ez nemcsak Jude története, hanem sok száz, sok ezer megalázott, megerőszakolt emberé. Aki ebbe a könyvbe a századik oldalon túl is belemerül, az vesse el az emberi kapcsolatokról, a szexualitásról és a szenvedés határairól vallott előfeltevéseit. Fogadja el, hogy csak az ember van, a maga egyéni történetével, amelyet egyedül ő tud elmesélni, mert ő élte és ő szenvedte meg. Az Egy kis élet legfőbb erénye épp ez a személyesség. Pontosan adagolja a történéseket, tartja a feszültséget, szereplői annyira élethűek, hogy az olvasó képes együtt érezni velük. Fél, haragszik, kételkedik, örül, aztán csalódik és végül is érti, miért képes valaki önmagán sebeket ejteni. Mint az elején írtam, soha nem olvastam megrázóbb könyvet. Olyat, amelyben több lett volna a fájdalom és a veszteség, a semmivel nem pótolható, elveszett idő bizonyossága, ugyanakkor a feltétel nélküli, szerető odaadás. Soha nem olvastam olyan könyvet sem, amely mindezt pátosz és giccs nélkül tudta volna megfogalmazni, úgy, hogy az olvasó ne csak érezze, de értse is. És a végén elfogadja, hogy nincs menekvés önmagunk elől, az egyeden, ami megmenthet, a szeretet. De csak akkor, ha elfogadjuk. Vrabec Mária (a szerző a Vasárnap munkatársa) Hanya Yanagihara: Egy kis élet Maxim Könyvkiadó, 2017 784 oldal AJANLO 1962 júliusában egy fiatal szerelmespár az esküvője napján megérkezik egy tengerparti hotelbe. Minden tökéletesnek látszik, ám mindketten félnek a közelgő nászéjszakával kapcsolatos érzéseikről beszélni, és egyikük sem tudja még, hogy e néhány óra történései egész életükben kísérteni fogják őket. lan McEwan kisregénye egyszerre korrajz és pszichológiai látlelet, félelmetes tanúságtétele annak, hogyan hatja át a társadalom prüdériája és konzervativizmusa az egyes ember életét. lan McEwan: A Chesil-parton Scolar Kiadó, 2019,147oldal Írország, az 1990-es évek eleje. Három nő - Dora Devereux, a lánya, Lily és az unokája, Helen - sokéves viszálykodás után törékeny békét köt. Helen imádott öccse, Declan ugyanis haldoklik, és a három nő a nagymama roskatag tengerparti házában találkozik vele meg két barátjával. Ez a különböző korú és különböző gondolkodású hat ember kénytelen meghallgatni és elviselni egymást. És kezdeni valamit azzal a bonyolult viszonyrendszerrel, amit általánosan csak családnak nevezünk. Colm Tóihín: A blackwateri világítóhajó Park Kiadó, 2019,280 oldal ahogy éjszakánként szó szerint életre kelnek a templomot díszítő állatok, görgők, sárkányok meg Bodza, a III. Béla király síremlékét őrző kőkutya - s többé vissza sem változhatnak, hacsak időben meg nem találják a templom hollójának eltűnt gyűrűjét. Nem titok, hogy mindkét könyv a Mátyás-templom plébánosának a felkérésére született. Az új kaland, Az őrzők 12 év felett ajánlott. Berg Judit: Az őrzők Ecovit Kiadó, 2019 272 oldal
