Új Szó, 2019. szeptember (72. évfolyam, 203-227. szám)

2019-09-18 / 217. szám

www.ujszo.com | 2019. szeptember 18. KÖZÉLET I 3 Válaszadási jogot kaptak a politikusok Ondrej Dostál (TASR-feivétei) CZfMER GÁBOR A parlament elfogadta a sajtótörvény szigorítását, amely újra bevezeti a politikusok válaszadási jogát, és a kiadókat sújtó pénzbírságok kiszabására is lehetőséget ad. Az ellenzék és a szakemberek is bírálják az intézkedést. Pozsony. A közszereplők, első­sorban a politikusok válaszadási jo­ga 2008-ban, Robert Fico (Smer) el­ső kormányzása idején vált a szlo­vákjogrend részévé. Iveta Radicová (akkor SDKÚ-DS) kormányzása alatt, 2011-ben a jogszabályt úgy módosították, hogy a válaszadási jog csak a természetes személyekre korlátozódott, a közsszereplők vá­laszadási joga megszűnt. A mostani változat lényegében az eredeti álla­potot állítja vissza. Kivitelek vannak A módosítás néhány kivételt is felsorol, amely esetekben nem kö­telező közzétenni a reakciót. Ilyen például, ha olyan ténymegállapítás­ról van szó, amely a válasz közzété­telét igénylő személy előzetes jóvá­hagyásával jelent meg, vagy ha a vá­lasz közzétételével bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésére ke­rülne sor, illetve ha annak publiká­lása erkölcsi szempontból kifogá­solható. A törvény mostani módosítását nem szavazta meg az eredeti, 2008- as változat kidolgozója, az akkor smeres kulturális miniszterként dolgozó Marek Mad’aric. A már független képviselő Mad’aric sze­rint a politikusok válaszadási joga csak két évig volt hatályban, de ak­kor is csak nagyon kevés alkalom­mal éltek vele. „Egyrészt nem iga­zolódott be a média attól való fé­lelme, hogy a törvénynek szörnyű hatása lesz, másrészt az is megmu­tatkozott, lehet nincs is szükség er­re az intézményre” - mondta Mad’aric a politikusok válaszadási jogáról. A pénzbírság maradt Ondrej Dostál, az ellenzéki OKS képviselője még tovább enyhítette volna a jogszabályt, a pénzbírságo­kat is ki szerette volna hagyni a tör­vényből. Ezt azonban a koalíciós képviselők nem szavazták meg. Dostál a rendelkezés elfogadott változatáról elmondta, egy nagyon rossz törvényről van szó. „Ez a Meciar-féle politikusoknak egy olyan törekvése, amely a sajtóra szeretne egy fegyelmező korbá­csot” -mondta Dostál. A képviselő szerint a most elfogadott törvény­­módosítás nem tesz különbséget a vélemény és a ténycikk között, va­lamint csak a tényszerű állításokra vonatkozik, az ún. értékelő állítá­sokra nem. Napilapok: csökkenő áfa Ugyancsak a sajtó szabályo­zásával kapcsolatos hír, hogy a parlament tegnap jóvá­hagyta azt a törvényt, amely értelmében a napilapok áfá­ját 2096-ról 10%-ra csökken­tik. Karol FarkaSovsky (SNS) képviselő szerint ez a költ­ségvetésnek évi 6 millió euró kiesést okoz majd. Politikusok becsülete A képviselő szerint például Ma­rián Kocnemek a Denník N által so­rozatokban közölt titkosított kom­munikációjára vonatkozhat a politi­kusok válaszadási joga. A kódolt üzenetváltás ugyanis politikusokról szóló tényszerű állításokat is tartal­maz. Ha pedig ők úgy ítélik meg, hogy a közölt információ hamis és sérti a becsületüket, bírósághoz for­dulhatnak. Ekkor a törvényszék dönt arról, hogy a nyilvánosságra hozott állítások igazak-e, vagy hamisak. őaputová mérlegel A köztársasági elnök Zuzana Caputová irodája megkeresésünkre a jogszabályról úgy nyilatkozott, az államfő elegendőnek tartja a jelen­legi szabályozást, és mérlegelni fogja az elfogadott intézkedés hatá­sát. Megfélemlítésre szolgál Balog Beáta, a Sme napilap fő­­szerkesztője és az International Press Institute (IPI) nemzetközi újságíró­szervezet alelnöke kérdésünkre el­mondta, szerinte a most elfogadott jogszabály nem szolgálja a médiatér minőségi javulását. Rámutatott, Robert Fico, a Smer elnöke és a ház­elnök Andrej Danko (SNS) a közös­ségi médiában terjeszti a nézeteit, ahol nem kell az újságírók kérdése­ire válaszolniuk. A sajtótörvény módosítása Balog szerint is csak az újságírók megfélemlítésére szolgál. Csorbított jogok Haraszti Miklós, aki korábban az EBESZ sajtószabadságot felügyelő képviselője volt, lapunknak el­mondta, a most elfogadott jogsza­bály a politikusok sajtó feletti ha­talmának a biztosítását szolgálja. Szerinte az eddig rendelkezésre álló jogi lehetőségek, mint amilyen pél­dául a helyreigazítás, elegendő esz­közt adtak a politikusok kezébe arra, hogy érvényesítsék jogaikat. Sze­rinte a jogszabály korlátozza a sajtó jogait. „A sajtószabadság védelme szempontjából ez a törvény a szer­kesztőnek azt a jogát csorbítja, hogy meghatározza, mivel tölti meg az újságot” - mondta Haraszti, és hoz­zátette, hogy a jogszabály azt a célt szolgálja, hogy a politikus akkor is meg tudjon jelentetni valamit, ha azt a szerkesztő nem akarja. „Ez a sajtó elleni büntetőhadjárat része”- fo­galmazott Haraszti Miklós. A válaszadás joga A sajtótörvényt a következő szövegrósszel bővítik ki: „Ha egy folyóirat vagy hírügynökség olyan hamis, hiányos vagy félrevezető ténymegállapítást közöl, amely egy természetes személy becsületét, méltóságát vagy magánszféráját, illetve egy jogi személy jó hírnevét érinti, és az érintett személyt pontosan be lehet azonosítani, ennek a személynek joga van igényelni a reakciója közzétételét. A folyóirat kiadója és a hírügynökség kö­telesek ingyenesen közzétenni a választ." A jogszabály megsértése esetén akár 5000 eurós büntetés is ki­szabható. Egyre nagyobb luxus egy nyaraló ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A kedvező kamatozá­sú hiteleknek köszönhetően Szlovákiában az elmúlt idő­szakban nem csupán a lakások és családi házak iránt nőtt a kereslet, egyre többen vásárolnak nyaralót is, ami az árakon is meglátszik. „A szlovákiai jelzáloghitel-piac szereplői továbbra is rendkívül vonzó ajánlatokkal bombázzák a lakosságot, az ingatlanok iránti ke­reslet így várhatóan az elkövetkező időszakban sem csökken majd lát­ványosabb mértékben” .— vallja Martin Lazík, a Szlovákiai Ingat­lanügynökségek Nemzeti Szövet­ségének (NARKS) az elemzője. Állítását a Nehnutel’nosti.sk ingat­lanportál legfrissebb felmérése is alátámasztja, amely ezúttal a nya­ralókat vette górcső alá. A most közzétett elemzés szerint az elmúlt időszakban Szlovákia összes megyéjében nőtt a nyaralók, hétvégi házak átlagos ára, ami épp a növekvő kereslettel magyarázható. ANehnutefnosti.sk elemzői szerint a legtöbben az öregebb nyaralók iránt érdeklődnek, bőven van ke­reslet azonban az új építésű luxus­villákra is. A vásárlók között a fia­talabb, gyermekes családok domi­nálnak, egyre többen vannak azon­ban a nyugdíjasok is, akik a nyara­lót gyakran egész éves használatra vásárolják. Az idősebb házaspárok körében így az átlagosnál jóval na­gyobb az érdeklődés az öregebb, falusi családi házak iránt is. Szlovákiában ugyan alig van olyan régió, ahol ne kínálnának megvételre kisebb-nagyobb nyara­lót, az ország egyes régiói között azonban látványos különbségek vannak. Idén a nyaralópiacon a Nehnutefnosti.sk toplistája szerint Turócszentmárton, Szene, Bazin (Pezinok), Nagymihály, a Zsolnai járásban található Terhely (Terc­­hová), a Besztercebányai járásban található Dóval (Donovaly), Liptó­­szentmiklós és Selmecbánya szá­mítanak a legvonzóbb régióknak. Az árak között is jelentős eltéré­sek vannak. Pozsony megyében például a nyaralók átlagára 63 ezer euró körül mozog. Míg azonban például Malacka környékén ennél olcsóbban is hozzájuthatunk a ki­sebb, kertes hétvégi házakhoz, a legdrágább régiónak Szene számít, ahol a Napfényes tavak körül épült, nagyobb luxusnyaralók ára meg­haladja az 500 ezer eurót is. Hasonló árszinten, vagyis bőven félmillió euró felett mozognak azonban a Magas-Tátra régiójában kínált luxusvillák is. Kicsit kele­tebbre, Eperjes megye kevésbé fel­kapott régióiban ugyanakkor már 13-15 ezer euróért is kínálnak nya­ralókat. Mivel ezekből jóval több van, mint a tátrai luxusnyaralókból, Eperjes megye számít a legol­csóbbnak a nyaralók piacán. A Po­zsony megyei 63 ezer eurós átla­gárral ellentétben itt átlagosan 35 ezer euró körüli összegért vásárol­hatunk nyaralókat. (mi, tasr) Kilenc év Hossúnak Pozsony. Kilenc év letöltendő börtönbüntetésre ítélték a Fülöp­­szigeteki Henry Acorda meg­gyilkolásával vádolt Juraj Hos­­sút. Az ítéletet jogerős. A fel­­lebbviteli bíróság helyt adott a pozsonyi kerületi ügyész és részben a hozzátartozók felleb­bezésének is. A bíróság az elítélt alkoholproblémáival összefüg­gésben elrendelte a rehabilitáci­ós kezelést. A kerületi bíróság keddi döntésével eltörölte a Po­zsonyi Járásbiróság májusi Íté­letét. Utóbbi Hossút hat év le­töltendő börtönbüntetésre ítélte, pedig az ilyen típusú bűncselek­mények esetében a kiszabható büntetés alsó határa hét év. A já­rási bíróság azért enyhítette rendkívüli mértékben a bünte­tést, mert egy szakértői véle­mény szerint a vádlott nem volt beszámítható állapotban. A ke­rületi bíróság szerint az első fo­kú bíróság helytelenül járt el, hi­szen a vádlott önszántából, szándékosan vált beszámítha­­tatlanná. (TASR) Egyre nagyobb a kereslet a nyaralók iránt (TASR-feivétei)

Next

/
Thumbnails
Contents