Új Szó, 2019. szeptember (72. évfolyam, 203-227. szám)
2019-09-18 / 217. szám
www.ujszo.com | 2019. szeptember 18. KÖZÉLET I 3 Válaszadási jogot kaptak a politikusok Ondrej Dostál (TASR-feivétei) CZfMER GÁBOR A parlament elfogadta a sajtótörvény szigorítását, amely újra bevezeti a politikusok válaszadási jogát, és a kiadókat sújtó pénzbírságok kiszabására is lehetőséget ad. Az ellenzék és a szakemberek is bírálják az intézkedést. Pozsony. A közszereplők, elsősorban a politikusok válaszadási joga 2008-ban, Robert Fico (Smer) első kormányzása idején vált a szlovákjogrend részévé. Iveta Radicová (akkor SDKÚ-DS) kormányzása alatt, 2011-ben a jogszabályt úgy módosították, hogy a válaszadási jog csak a természetes személyekre korlátozódott, a közsszereplők válaszadási joga megszűnt. A mostani változat lényegében az eredeti állapotot állítja vissza. Kivitelek vannak A módosítás néhány kivételt is felsorol, amely esetekben nem kötelező közzétenni a reakciót. Ilyen például, ha olyan ténymegállapításról van szó, amely a válasz közzétételét igénylő személy előzetes jóváhagyásával jelent meg, vagy ha a válasz közzétételével bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésére kerülne sor, illetve ha annak publikálása erkölcsi szempontból kifogásolható. A törvény mostani módosítását nem szavazta meg az eredeti, 2008- as változat kidolgozója, az akkor smeres kulturális miniszterként dolgozó Marek Mad’aric. A már független képviselő Mad’aric szerint a politikusok válaszadási joga csak két évig volt hatályban, de akkor is csak nagyon kevés alkalommal éltek vele. „Egyrészt nem igazolódott be a média attól való félelme, hogy a törvénynek szörnyű hatása lesz, másrészt az is megmutatkozott, lehet nincs is szükség erre az intézményre” - mondta Mad’aric a politikusok válaszadási jogáról. A pénzbírság maradt Ondrej Dostál, az ellenzéki OKS képviselője még tovább enyhítette volna a jogszabályt, a pénzbírságokat is ki szerette volna hagyni a törvényből. Ezt azonban a koalíciós képviselők nem szavazták meg. Dostál a rendelkezés elfogadott változatáról elmondta, egy nagyon rossz törvényről van szó. „Ez a Meciar-féle politikusoknak egy olyan törekvése, amely a sajtóra szeretne egy fegyelmező korbácsot” -mondta Dostál. A képviselő szerint a most elfogadott törvénymódosítás nem tesz különbséget a vélemény és a ténycikk között, valamint csak a tényszerű állításokra vonatkozik, az ún. értékelő állításokra nem. Napilapok: csökkenő áfa Ugyancsak a sajtó szabályozásával kapcsolatos hír, hogy a parlament tegnap jóváhagyta azt a törvényt, amely értelmében a napilapok áfáját 2096-ról 10%-ra csökkentik. Karol FarkaSovsky (SNS) képviselő szerint ez a költségvetésnek évi 6 millió euró kiesést okoz majd. Politikusok becsülete A képviselő szerint például Marián Kocnemek a Denník N által sorozatokban közölt titkosított kommunikációjára vonatkozhat a politikusok válaszadási joga. A kódolt üzenetváltás ugyanis politikusokról szóló tényszerű állításokat is tartalmaz. Ha pedig ők úgy ítélik meg, hogy a közölt információ hamis és sérti a becsületüket, bírósághoz fordulhatnak. Ekkor a törvényszék dönt arról, hogy a nyilvánosságra hozott állítások igazak-e, vagy hamisak. őaputová mérlegel A köztársasági elnök Zuzana Caputová irodája megkeresésünkre a jogszabályról úgy nyilatkozott, az államfő elegendőnek tartja a jelenlegi szabályozást, és mérlegelni fogja az elfogadott intézkedés hatását. Megfélemlítésre szolgál Balog Beáta, a Sme napilap főszerkesztője és az International Press Institute (IPI) nemzetközi újságírószervezet alelnöke kérdésünkre elmondta, szerinte a most elfogadott jogszabály nem szolgálja a médiatér minőségi javulását. Rámutatott, Robert Fico, a Smer elnöke és a házelnök Andrej Danko (SNS) a közösségi médiában terjeszti a nézeteit, ahol nem kell az újságírók kérdéseire válaszolniuk. A sajtótörvény módosítása Balog szerint is csak az újságírók megfélemlítésére szolgál. Csorbított jogok Haraszti Miklós, aki korábban az EBESZ sajtószabadságot felügyelő képviselője volt, lapunknak elmondta, a most elfogadott jogszabály a politikusok sajtó feletti hatalmának a biztosítását szolgálja. Szerinte az eddig rendelkezésre álló jogi lehetőségek, mint amilyen például a helyreigazítás, elegendő eszközt adtak a politikusok kezébe arra, hogy érvényesítsék jogaikat. Szerinte a jogszabály korlátozza a sajtó jogait. „A sajtószabadság védelme szempontjából ez a törvény a szerkesztőnek azt a jogát csorbítja, hogy meghatározza, mivel tölti meg az újságot” - mondta Haraszti, és hozzátette, hogy a jogszabály azt a célt szolgálja, hogy a politikus akkor is meg tudjon jelentetni valamit, ha azt a szerkesztő nem akarja. „Ez a sajtó elleni büntetőhadjárat része”- fogalmazott Haraszti Miklós. A válaszadás joga A sajtótörvényt a következő szövegrósszel bővítik ki: „Ha egy folyóirat vagy hírügynökség olyan hamis, hiányos vagy félrevezető ténymegállapítást közöl, amely egy természetes személy becsületét, méltóságát vagy magánszféráját, illetve egy jogi személy jó hírnevét érinti, és az érintett személyt pontosan be lehet azonosítani, ennek a személynek joga van igényelni a reakciója közzétételét. A folyóirat kiadója és a hírügynökség kötelesek ingyenesen közzétenni a választ." A jogszabály megsértése esetén akár 5000 eurós büntetés is kiszabható. Egyre nagyobb luxus egy nyaraló ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A kedvező kamatozású hiteleknek köszönhetően Szlovákiában az elmúlt időszakban nem csupán a lakások és családi házak iránt nőtt a kereslet, egyre többen vásárolnak nyaralót is, ami az árakon is meglátszik. „A szlovákiai jelzáloghitel-piac szereplői továbbra is rendkívül vonzó ajánlatokkal bombázzák a lakosságot, az ingatlanok iránti kereslet így várhatóan az elkövetkező időszakban sem csökken majd látványosabb mértékben” .— vallja Martin Lazík, a Szlovákiai Ingatlanügynökségek Nemzeti Szövetségének (NARKS) az elemzője. Állítását a Nehnutel’nosti.sk ingatlanportál legfrissebb felmérése is alátámasztja, amely ezúttal a nyaralókat vette górcső alá. A most közzétett elemzés szerint az elmúlt időszakban Szlovákia összes megyéjében nőtt a nyaralók, hétvégi házak átlagos ára, ami épp a növekvő kereslettel magyarázható. ANehnutefnosti.sk elemzői szerint a legtöbben az öregebb nyaralók iránt érdeklődnek, bőven van kereslet azonban az új építésű luxusvillákra is. A vásárlók között a fiatalabb, gyermekes családok dominálnak, egyre többen vannak azonban a nyugdíjasok is, akik a nyaralót gyakran egész éves használatra vásárolják. Az idősebb házaspárok körében így az átlagosnál jóval nagyobb az érdeklődés az öregebb, falusi családi házak iránt is. Szlovákiában ugyan alig van olyan régió, ahol ne kínálnának megvételre kisebb-nagyobb nyaralót, az ország egyes régiói között azonban látványos különbségek vannak. Idén a nyaralópiacon a Nehnutefnosti.sk toplistája szerint Turócszentmárton, Szene, Bazin (Pezinok), Nagymihály, a Zsolnai járásban található Terhely (Terchová), a Besztercebányai járásban található Dóval (Donovaly), Liptószentmiklós és Selmecbánya számítanak a legvonzóbb régióknak. Az árak között is jelentős eltérések vannak. Pozsony megyében például a nyaralók átlagára 63 ezer euró körül mozog. Míg azonban például Malacka környékén ennél olcsóbban is hozzájuthatunk a kisebb, kertes hétvégi házakhoz, a legdrágább régiónak Szene számít, ahol a Napfényes tavak körül épült, nagyobb luxusnyaralók ára meghaladja az 500 ezer eurót is. Hasonló árszinten, vagyis bőven félmillió euró felett mozognak azonban a Magas-Tátra régiójában kínált luxusvillák is. Kicsit keletebbre, Eperjes megye kevésbé felkapott régióiban ugyanakkor már 13-15 ezer euróért is kínálnak nyaralókat. Mivel ezekből jóval több van, mint a tátrai luxusnyaralókból, Eperjes megye számít a legolcsóbbnak a nyaralók piacán. A Pozsony megyei 63 ezer eurós átlagárral ellentétben itt átlagosan 35 ezer euró körüli összegért vásárolhatunk nyaralókat. (mi, tasr) Kilenc év Hossúnak Pozsony. Kilenc év letöltendő börtönbüntetésre ítélték a Fülöpszigeteki Henry Acorda meggyilkolásával vádolt Juraj Hossút. Az ítéletet jogerős. A fellebbviteli bíróság helyt adott a pozsonyi kerületi ügyész és részben a hozzátartozók fellebbezésének is. A bíróság az elítélt alkoholproblémáival összefüggésben elrendelte a rehabilitációs kezelést. A kerületi bíróság keddi döntésével eltörölte a Pozsonyi Járásbiróság májusi Ítéletét. Utóbbi Hossút hat év letöltendő börtönbüntetésre ítélte, pedig az ilyen típusú bűncselekmények esetében a kiszabható büntetés alsó határa hét év. A járási bíróság azért enyhítette rendkívüli mértékben a büntetést, mert egy szakértői vélemény szerint a vádlott nem volt beszámítható állapotban. A kerületi bíróság szerint az első fokú bíróság helytelenül járt el, hiszen a vádlott önszántából, szándékosan vált beszámíthatatlanná. (TASR) Egyre nagyobb a kereslet a nyaralók iránt (TASR-feivétei)