Új Szó, 2019. szeptember (72. évfolyam, 203-227. szám)
2019-09-18 / 217. szám
4| GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK 2019. szeptember 18. | www.ujszo.com Jövőre biztosan drágul az áramszolgáltatás Pozsony. A lakossági fogyasztók a jövő év elejétől látványos villanyár-növekedésre számíthatnak. Az Árszabályozási Hivatal elsőként a Magna Energia alternatív energiaszolgáltató áremelési javaslatára bólintott rá. Eszerint ez a társaság 24 százalékkal növeli majd az általa árult villanyenergia árát. Martin Semric, a Magna Energia áramszolgáltató portfóliómenedzsere már korábban figyelmeztetett arra, hogy a tőzsdei árak idei látványos megugrása miatt elkerülhetetlen lesz az áremelés. Az e.dennikn.sk információi szerint a most hozott döntés alapján a Magna Energia a jövő év elejétől 48-ról 60 euróra emeli majd a villanyáram megawattóránkéti árát. A fogyasztói villanyárnak azonban nem egész a felét teszi ki az áram piaci díja, a társaság ügyfeleinek így nem kell számítania arra, hogy jövőre az említett 24 százalékkal többet kellene (TASR-felvétel) fizetnie az áramszolgáltatónak. A társaság számításai szerint a lakosság számára a jövő év elejétől nagyjából 10 százalékkal nőhet az áramszolgáltatás díja. Az előzetes jelzések szerint a Magna Energia példáját hamarosan követik a nagy regionális áramszolgáltatók is. Hogy az áramszolgáltatásra rakódó egyéb díjakkal együtt jövőre pontosan mennyivel fizetnek majd többet az ügyfelek a szolgáltatóknak, arról az Árszabályozási Hivatal az idei év vége felé dönt. (mi, TASR) GAZDASÁGI HÍRMORZSA Támogatja az EP La garde elnökségót Strasbourg. Az Európai Parlament (EP) kedden nagy többséggel, 394:206 arányban támogatta Christine Lagarde kinevezését az Európai Központi Bank (ECB) élére. A voksolás inkább formalitásnak számít, az ügyben csupán konzultációs jogkörrel bíró képviselőtestület ugyanis nem blokkolhatta volna a kinevezést, amelyről a tagországok állam-, illetve kormányfőinek októberi csúcstalálkozóján lesz majd hivatalos döntés. Lagarde tényleges őszi kinevezése borítékolható. A jogász végzettségű volt francia pénzügyminiszter az utóbbi nyolc évben a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatói tisztségét töltötte be. Mario Draghi jelenlegi ECB-elnök megbízatása október 31-én jár le. Lagarde a Draghi elnöksége alatt bejáratott politika folytatását ígérte, így várhatóan továbbra is laza feltételeket teremt az ECB, hogy ezzel is élénkítse a lassulóban levő eurózónás gazdasági növekedést. (Tasr, MTI) aktuális középárfolyamok Már a szlovákiai pékek is megemelnék az áraikat A pékeknek az üzletláncok agresszív árpolitikája okozza a legtöbb gondot - állítja Gabriela Mateőná földművelésügyi miniszter, aki a kassai Vamexben e héten a pékek munkájába is belekóstolt (TASR-felvétel) Pozsony/Kassa. A pékségek növekvő bérköltségei miatt várhatóan már a jövő év elejétől Szlovákia-szerte drágábban juthatunk majd hozzá a kenyérhez és az egyéb péksüteményekhez. Hogy pontosan mennyivel is nőhetnének az árak, azt egyelőre az érintett cégek sem tudják. „A kormány szociális csomagjai miatt megugrottak a pékségek bérköltségei, amit kénytelenek lesznek beépíteni az áraikba. A kormánytól így elsősorban azt várnánk, hogy valamilyen formában csökkentse a járulékfizetési kötelezettségeinket, vagy egyéb módon próbáljon meg segíteni az ágazaton” - nyilatkozta Tatiana Lopúchová, a Szlovákiai Pékek, Cukrászok és Tésztagyártók Szövetségének az elnöke, aki már korábban elismerte, hogy a szociális intézkedések második hulláma csak idén májustól átlagosan 12 százalékkal növelte a pékségek bérköltségeit. Gabriela Matecná földművelésügyi miniszter szerint a fennálló helyzetért leginkább az üzletláncok a felelősek, amelyek arra kötelezik a pékségeket, hogy olyan áron adják el nekik a péksüteményeket, ami a gyártási költségeiket sem fedezi. „Emiatt több pékség is csődbe ment, ráadásul a dömpingárak a minőségre is rányomták a bélyegüket. Májustól azonban már életbe lépett az az új jogszabály, amelynek köszönhetően hatékonyabban léphetünk fel a tisztességtelen üzleti gyakorlat ellen” - mondta Matecná, aki hétfőn a legnagyobb szlovákiai pékségbe, a kassai Vamexbe látogatott el. A nagyjából 300 embernek munkát adó, naponta több mint 200 ezer kiflit és 20 ezer kenyeret előállító Vamex vezérigazgatója, Viktor Gumán szerint csak az elmúlt egy évben nagyjából 20 százalékkal nőttek a bérköltségeik, ami várhatóan az áraikra is hatással lesz. Hogy pontosan mennyivel is nőhetnek majd az árak, azt egyelőre az ágazat képviselői sem tudják, hiszen sok függ majd a kereskedőktől is, a végső árról ugyanis ők döntenek. „A pékségeket korábban a kereskedők arra kényszerítették, hogy az egész évre garantálják ugyanazt az árat. Mára azonban ez már a múlté. Ha a kereskedő azt követelné, hogy a pékség 60 napnál hosszabb időre garantálja az árat, az már a hatályos jogszabályok megsértésének számít, amiért akár 300 ezer eurós büntetés is kiszabható” - nyilatkozta Milan Lapsansky, a földművelésügyi tárca élelmiszeripari szekciójának a vezetője. (mi, TASR) r Újabb mélypontra zuhant a forint Kedden újabb mélypontra zuhant a magyar valuta árfolyama az euróval szemben. A pénzpiacon 1 euróért már 334,3 forintot is adtak. Budapest. Tegnap újabb mélyrepülést produkált a magyar fizetőeszköz. Á forint árfolyama egészen 334,3-ig gyengült az euróval szemben, ami új történelmi csúcsot jelent az árfolyamban. A forint elmúlt hetekben látott gyengülése mögött az elemzők szerint több tényező is meghúzódik. Egy olyan kis és nyitott, azaz az exportpiaci folyamatoknak fokozottan kitett gazdaságnak, mint amilyen a magyar, már régóta rossz hír volt, hogy a két világhatalom, az Egyesült Államok és Kína egymásnak esett, és adokkapok alapon emelték az importvámokat. Egy ilyen helyzet jelentősen rontja a globális befektetői hangulatot, hiszen azzal fenyeget, hogy a világgazdaság jelentős részét képes lehet recesszióba taszítani. Ráadásul egyelőre semmi jele annak, hogy a magyar jegybank aggódna a gyenge forint miatt, az árfolyamesésnek így egyelőre semmi sem állja útját. Az Equilor elemzői a hírlevelükben arról írnak, hogy a technikai elemzésük alapján akár 337 forintig is emelkedhet az euró/forint árfolyam. (MTI) Olajpiac: enyhült a feszültség, mégis többe kerül majd a benzin Kezdenek megnyugodni a piacok a szaúdi olajlétesítmények ellen szombaton végrehajtott támadás után. Ennek ellenére Magyarországon már péntektől drágulhat az üzemanyag, és a szlovák kutakat sem kerüli el az áremelés. Pozsony/London. Hétfőn a kőolaj világpiaci ára meredeken nőtt, miután a szaúdi olajlétesítményeket ért szombati támadás miatt a világ vezető olajexportálójának olajtermelése kevesebb, mint felére esett vissza. Tegnap délutánra azonban a Szlovákia számára is mérvadó északi-tengeri Brent olajfajta hordónkénti (159 liter) ára nagyjából 6 százalékos csökkenéssel, 64,7 dolláron mozgott. A Bloomberg elemzői szerint, bár a helyzet lényegesen romolhat, ha az USA és szövetségese, Szaúd-Arábia, valamint Irán egyre feszültebb viszonya további eszkalációhoz vezet - akadnak megfigyelők, akik 70-80, sőt 100 dolláros árat emlegetnek -, a kilátások nem olyan rosszak, mint például 1990-ben voltak. Szaúd- Arábia bejelentette, hogy néhány napon belül újraindíthatja a termelést, az is igaz azonban, hogy hetekre lesz szüksége ahhoz, hogy a teljes kapacitást helyreállítsa. Hangsúlyozta azonban azt is, hogy stratégiai készleteinek - amelyek júniusban hivatalos adatok szerint mintegy 187,9 millió hordót, 26 napi teljes exportnak megfelelő mennyiséget képeztek - felhasználásával pótolni tudja a kiesett szállítmányokat. Az európai ellátást ráadásul szinte alig veszélyezteti a szaúdi olaj hirtelen kiesése. Az Eurostat adatai szerint 2016-ban az EU 28 országa olajimportjának legnagyobb részét, 39,9 százalékát Oroszország adta, mindössze 7,8 százalék származik Szaúd- Arábiából. A szaúdi olaj legnagyobb vásárlói Japán, Dél-Korea, India és Kína. A világpiaci árak változásától persze ennek ellenére Európa sem függetlenítheti magát. Lapunkban már tegnap beszámoltunk arról, hogy pár centtel hamarosan Szlovákiában is drágulhat az üzemanyag, a holtankoljak.hu portál előrejelzése szerint a megugró világpiaci kőolajárak hatására Magyarországon már péntektől emelkedhetnek az üzemanyagárak. (TASR-felvétel) Eszerint péntektől a most átlagban 408 forintba kerülő gázolaj literje 4—6, míg a 379 forint átlagárú benziné 5-7 forinttal mehet feljebb. A PKN Orlen lengyel olajtársaság ezzel szemben jelezte, hogy a szaúdi olajipari létesítményeket ért támadás ellenére nem tervez benzináremelést, mivel olajfinomítóiba nem csak Szaúd-Arábiából érkezik a kőolaj. A PKN kedden közölte, hogy szeptember végén nagyobb szállítmány érkezik plocki olajfinomítójába Nigériából. Az állami PKN Orlen olajvállalat Plockban levő olajfinomítója, amely korábban kizárólag orosz kőolajat dolgozott fel, mára a havi 1,4 millió tonnából 700 ezer tonnát Oroszországon kívülről szerez be. (TASR, MTI, ml)
