Új Szó, 2019. szeptember (72. évfolyam, 203-227. szám)

2019-09-12 / 212. szám

HIRDETÉS ■ DP190056 mar A HÓNAP TE MAJA MONDJUNK NEMET a stresszre! Stresszeltek-e az ókor, a középkor vagy a 19. század emberei? Az éle­tüket nehezítő gondoktól, konflik­tusoktól valószínűleg inkább zak­­latottak, ingerültek, nyugtalanok, feszültek, feldúltak voltak, vagy tü­relmetlenek, ingerlékenyek, felpap­­rikázottak, indulatosak, bosszúsak - a stresszt azonban nem ismerték. Legalábbis magát a szót nem. emberek hisznek a karmá­ban is, tudják, hogy amit az ember ad, azt kapja vissza. Érdekes, hogy ezt mi itt Eu­rópában sokszor figyelmen kívül hagyjuk, pedig a népi bölcsesség, ha nem emlege­ti is a karma szót, több ilyen megfontolandó tapasztala­tot hagyott ránk tömör szó­lás formájában, mint példá­ul: Ki mint vet, úgy arat. Aki szelet vet, vihart arat. Ki mint veti ágyát, úgy alussza álmát. Az ideális az lenne, ha nem stresszelnénk, problé­­máznánk, vitáznánk, vesze­kednénk feleslegesen olyan dolgokon, amelyeket nem lehet megoldani. Ha pedig van megoldása egy prob­lémának, akkor meg kell ol­dani, és nincs ok a stresszre. Legalábbis eszerint élnek a thaiföldiek. Addig is persze, amíg eny­­nyire felülemelkedünk a gondokon, életünk stressz­helyzetein, többféle stressz­oldó módszert kipróbálha­tunk, bevethetünk. Van, aki­nek a mozgás segít, másnak a pihenés, a semmittevés, megint másvalakinek a ze­nehallgatás, az olvasás vagy egy kellemes hobbi. Találjuk meg azt a tevé­kenységet, elfoglaltságot, amellyel sikeresen felvehet­jük a harcot a stressz ellen! Mislay Edit A stressz a 20. szá­zadban jelent meg az életünk­ben, mégpedig a híres magyar tudósnak, Selye Jánosnak köszönhető­en. Ő fedezte fel a stresszt, s ezzel világhírű lett. Fel­fedezését egyáltalán nem mellékesen az utóbbi idők biológiai kutatásának leg­jelentősebb vívmányaként tartják számon. Kutatásai­nak az eredményét 1956- ban adta közre The Stress of Life címmel, számos nyelvre lefordí­tott kötete ma­gyarul Életünk és a stressz címen ju­tott el az olvasókhoz. Selye professzor­nak köszönhetően ma már tudjuk, hogy van jó és rossz stressz, de a hétköznapi nyelv­­használatunkban a stressz főként ne­gatív kicsengésű stresszelhetünk a magány­tól, egy problémás kapcso­lattól, munkahelyi gondoktól vagy a munkanélküliségtől. A rossz stressz a testi és a lelki egészségünkre egyaránt negatívan hat. Mindenkép­pen jót teszünk tehát ma­gunknak, ha megpróbáljuk kizárni az életünkből, vagy legalábbis a minimálisra csökkenteni. Nem egyszerű feladat ez, hiszen a nyugati civilizáció, a mai életstílus szinte melegágya a stressz­nek. Mi amolyan stresszelős típusok vagyunk. Saját magunk érdekében példát vehetnénk akár a thai fogalommá vált. Felgyorsult világunk nagyban hozzájá­rult ahhoz, hogy tele van az életünk stresszhelyzetekkel, hogy „stresszesek vagyunk" vagy „stresszelünk" valami miatt. Ok mindig adódik: események, amelyek trau­­matikusan hatnak ránk, kü­lönféle próbatételek, A THAI EMBEREK TUDNAK VALAMIT, AMIT AZ EURÓPAI, A NYUGATI EMBER MÉG NEM IGAZÁN TUDATOSÍTOTT, VAGY HA TUDATOSÍTOTTA IS, A MINDEN­NAPI ÉLETBEN NEM MINDIG KÉPES PRAKTIZÁLNI. emberekről. Nem véletlenül nevezik Thaiföldet a mosoly országának. A thai embe­rek tudnak valamit, amit az európai, a nyugati ember még nem igazán tudatosí­tott, vagy ha tudatosította is, a mindennapi életben nem mindig képes prakti­zálni. Hogy mi ez a valami? A türelem. Thaiföld lakói számára a türelem az egyik legfontosabb erény, mert a türelem számukra nem csu­pán rózsát, hanem boldog­ságot és harmóniát is terem. Ennek fényében talán nem meglepő, hogy a thai embe­rek egyik mondása szerint aki elveszti a fejét, az nem normális. Ezért aztán kerü­lik is a veszekedő, haragos embereket, s ha ilyenekbe botlanak, csak elnézően mo­solyognak. Hiszen nem nor­málisak szegények... A thai Harmónia egy pohár pí vízben! ■ Pí fi VODA PRAMENITÁ VODA Igya az eredetit a BC5 Slovakia s.r.o-tól! .pivoda.sk, e-mail: info@pivoda.sk , tel.: +421 905 668 834 WWW PÍQVO 18 NŐI SZEMMEL 2019. Szeptember

Next

/
Thumbnails
Contents