Új Szó, 2019. szeptember (72. évfolyam, 203-227. szám)

2019-09-03 / 204. szám

2 I KÖZELET 2019. szeptember 3. | www.ujszo.com Októberig lehetnek vadállatok a cirkuszban SZALAY HAJNALKA Pozsony Mégsem lépett hatályba szeptember elsejétől az a rendelet, melynek értelmében megtiltanák az országban a vadállatok cirkuszi szerepeltetését. A vonatkozó rendelet még nem lépett hatályba, és mini­mum októberig nem is fog. Számos nyugat-európai ország­hoz hasonlóan szeptembertől Szlo­vákia is be akarta tiltani a vadon élő állatok szerepeltetését a cirkuszban, ám a tilalom minden jel szerint csak októberben lép hatályba. A rendelet szerint a tiltólistán szereplő állato­kat, így például a medvéket, nagy­macskákat vagy elefántokat behoz­hatnák az országba a cirkuszok, de azok nem léphetnének fel a műsorban. Az interneten hozzáférhető ada­tok szerint április 29-én fejeződött be a rendelettel kapcsolatos tárcaközi Ennek a folyamatnak a minimális időtartama három hónap, és mivel júliusban kezdődött, októbernél ha­marabb nem érhet véget. A minisz­térium munkatársa hozzátette, a fo­lyamat tovább is húzódhat, és amíg véget nem ér, addig a rendelet nem is léphet érvénybe. A mezőgazdasági és vidékfej­lesztési minisztérium által kidolgo­zott törvényt támogatta a Sloboda zvierat állatvédő szervezet is, a vad­állatok cirkuszi szerepeltetésének betiltását célzó petíciójukat 55 ezren írták alá. A hozzáférhető források szerint kutya, macska vagy vadászgörény szerepelhet a műsorokban, azonban például medvék, pandák és menyét­­félék, hiénák, nagymacskák, fókák nem. A főemlősök rendjébe tartozó állatok, az elefántok, a delfinek és a zsiráfok sem léphetnek a cirkusz po­rondjára. Idén márciusban a bazini polgármester volt az első Európá­ban, aki megtagadta egy cirkusz fel­lépését, méghozzá az abban szerep­lő állatok miatt. Minimum októberig még nem tilos vadállatot szerepeltetni cirkuszokban egyeztetés. Másnap pedig automa­tikusan elkezdődött az agrártárcán az egyeztetés kiértékelési folyamata, ám ez még mindig nem fejeződött be. A mezőgazdasági minisztérium saj­tóosztályától megtudtuk, a tárca csak javasolta, hogy a rendelet szeptem­ber elsejétől lépjen életbe, de a ha­(TASR-felvétel) táridőt nem sikerült betartani. A mi­nisztériumnak ugyanis a rendelet bevezetése előtt egyeztetnie kell az Európai Unió többi tagállamával is. Évről évre nagyobb gond lesz a tanárhiány ÖSSZEFOGLALÓ Az Edujobs.sk hírportól szerint jelenleg 544 betöltetlen pedagógusi pozíció van az országban. A Koalíció a Közös Oktatásért szervezet azonban arra figyelmeztetett, hogy a tanárok munkáját elősegítő asszisztensből is jóval kevesebb van, mint kellene. Pozsony. A portál alapján a leg­nagyobb hiány a matematikataná­rokból van, legalább 84 ilyen peda­gógusra lenne szükség. Őket köve­tik az angoltanárok (57), az infor­matikatanárok (38) és a fizikataná­rok (36). Magyar nyelvet oktató ta­nár csak egy hiányzik, mégpedig a pozsonyi Duna utcai magyar alapis­kolában. Martina Lubyová (SNS) oktatás­ügyi miniszter szerint a helyzet ja­vul, és néhány megyében már olyan magasak a tanári fizetések, hogy az már vonzó is lehet a pályakezdő pe­dagógusok számára. „Annak lehe­tünk szemtanúi, hogy a dolgozók fo­kozatosan visszatérnek a szlovák oktatásba. Azokban a városokban persze még vannak hiányosságok, ahol az átlagfizetés is viszonylag magas” - jelentette ki az oktatásügyi tárca vezetője. Sok az idős tanár Andruskó Imre, a komáromi Se­­lye János Gimnázium igazgatója úgy véli, hogy a tanárhiány csak a kö­vetkező 10 évben fog igazán kicsú­csosodni. „Az utóbbi időben sokat beszélgettem más iskolák igazgató­ival, és mindenhol probléma, hogy a szaktantárgyakat oktató pedagógu­sok átlagéletkora körülbelül 60 év. Többen is állítják, hogy hamarosan össze fog omlani a szaktantárgyak oktatása, hiszen a fiatal mérnökök az iskola befejezése után inkább el­mennek az autóipari cégekhez, ahol a bruttó kezdőfizetés 1000-1500 eu­ró. Sajnos ehhez viszonyítva a ta­nárfizetés egyáltalán nem verseny­­képes” - mondta lapunknak az igaz­gató. Hiányozó asszisztensek Szintén a szakemberek hiányára hívta fel a figyelmet a Koalíció a Közös Oktatásért (KzSV) szerve­zet. A tanárokat, szülőket és szak­embereket tömörítő egyesület a tegnapi sajtótájékoztatóján három fő problémára figyelmeztetett, az egyik a tanárok munkáját elősegítő asszisztensek hiánya. Elsősorban olyan asszisztensekről van szó, akik a hátrányos helyzetű vagy egész­ségügyi szempontból problémás diákok oktatását segítették volna. Az iskoláknak idén több mint 6200 ilyen asszisztensre lett volna szük­sége, az oktatási tárca azonban ed­dig alig több mint 3100 asszisztenst biztosított. „Ez azt jelenti, hogy a segítségre szoruló gyermekek több mint fele nem kapja meg a szüksé­ges támogatást” - olvasható a szer­vezet közleményében. A KzSV arra is rámutatott, hogy nemcsak a pe­dagógusok hiányoznak, hanem az iskolai pszichológusok, a logopé­dusok és az egyéb specialisták is. A minisztérium adatai szerint jelenleg 1173 ilyen szakember dolgozik az oktatásban, azonban ideális hely­zetben legalább 4017-re lenne szükség. Ez azt jelenti, hogy jelen­leg a gyerekek mindössze egyne­gyede kapja meg a szükséges támo­gatást. „Az iskolákban idén 40 268 diák igényel speciális oktatást. A kormány intézkedései sajnos egy­általán nem elégségesek” - jelen­tette ki Viktor Krizo, a szervezet tagja. Rossz a hangulat A KzSV szerint a harmadik prob­léma az iskolákban uralkodó han­gulat. A felmérések ugyan azt mu­tatják, hogy a fiatalok alkoholfo­gyasztása csökken, azonban ezzel párhuzamosan nő a drogfogyasztás, és a felmérések szerint a diákok nem jól használják ki a szabadidejüket. „A diákok negatív érzései nemcsak az iskolai sikertelenségből fakad­hatnak, hanem abból is, hogy nem képesek kapcsolatokat kiépíteni. Ebből is következik, hogy szükség lenne a szakemberekre, akik nem­csak a gyermekekkel foglalkozná­nak, hanem a szülőket és a tanárokat is jó tanácsokkal látnák el” - mond­ta Vladimír Dockal gyermekpszi­chológus. (nar, TASR) RÖVIDEN Bejegyezték Kiska Za l'udí pártját Pozsony. A belügyminisztéri­um tegnap bejegyezte a volt köztársasági elnök, Andrej Kis­ka Za l’udí nevű pártját, amely 16 ezer aláírást gyűjtött össze. Az új párt alakulásához szüksé­ges aláírásokat augusztus elején adták le a belügyminisztérium­ban. (sme, szh) Megbüntették a speciális ügyészt Pozsony. Pénzbírságot kapott Dusán Kovácik speciális ügyész, amiért két évvel ezelőtt 204 ezer eurót tett be számlájára kész­pénzben anélkül, hogy a pénz­mosás elleni törvény értelmében igazolta volna az összeg eredetét. Azt, hogy milyen összegre bün­tették meg, nem árulják el, a ma­ximális pénzbírság ilyenkor 10 ezer euró. (dennikN) A magyar fiatalok rossznak tartják saját helyzetüket CZÍMER GÁBOR A Közéleti Kérdések Intézete (IVÓ) által készített kutatás szerint az utóbbi öt évben a szlovák fiatalok is kritikusabban látják a magyar kisebbség helyzetét. Pozsony. Az IVÓ tanulmánya szerint a többségi nemzethez tarto­zó fiatalok 40%-a gondolja, hogy a magyarok helyzete az országban rosszabb, mint a szlovákoké, 48% szerint a két nemzetiség tagjai azo­nos helyzetben vannak, 12% sze­rint pedig a magyarok több lehető­séggel rendelkeznek, kedvezőbb a helyzetük. A tanulmány idéz egy 2014-ben készült kutatást, amely szerint a 18-24 év közötti szlovák nemzeti­ségűek 18%-a kedvezőtlenebbnek, 58%-a azonosnak, 24%-a pedig jobbnak tartotta a magyar kisebb­ség helyzetét, mint a sajátjáét. Az intézet elemzője, Zora Bútorová az öt évvel ezelőtti helyzettel kapcso­latban arra emlékeztetett, hogy ak­kor a magyar pártok ellenzékben, illetve a parlamenten kívül voltak, és a Smer egyedül irányította az or­szágot. Ebben az időszakban sokkal kevesebb válaszadó gondolta úgy, hogy a magyar kisebbség tagjai hátrányt szenvednek. „A jelenlegi kormány kommunikációjának hangvétele azonban sokkal kevésbé magyarellenes, hiszen a magyar párttal közös koalícióban bizonyos témák a háttérbe szorultak” - mondta Bútorová, de hozzátette, nem lehet egyenes összefüggést ki­mutatni a kormányok összetétele és aközött, hogy a többség miként ér­zékeli a magyarok szituációját. A nők helyzete roeezebb A kutatásban azt is vizsgálták, miként érzékelik a tizenévesek más csoportok, kisebbségek helyzetét. Ebből kiderül, hogy a nők szituá­cióját a férfiakéval összehasonlítva 47% rosszabbnak, 45% azonosnak és 8% jobbnak értékeli. A megkér­dezett tizenéves romák 63%-a mondta, hogy a közösség tagjainak rosszabb, 17% szerint azonos és 20% szerint kedvezőbb a helyzete a nem romákénál. Hátrányben a melegek A nem heteroszexuálisokra, vagyis az LGBTI közösség tagjaira vonatkozóan is hasonló eloszlást mutatnak a megkérdezettek vála­szai. 61% szerint rosszabb, 32% szerint azonos, 7% szerint jobb a „A szlovákokkal összehasonlítva, hogyan értékelj a magyar kisebbség helyzetét és lehetőségeit?" Rosszabb Egyforma Jobb válaszadók 40% 48% 12% ÜL 57% 4356 0% válaszadó 40% 49% 11% # Forrás: Közéleti Kérdések Intézete (IVÓ), június 2019. helyzetük, mint a heteroszexuáli­soké. Ez utóbbi, vagyis az LGBTI kö­zösség szituációjának értékelése, jelentősen eltér a fiú és a lány vá­laszadók között. Míg a fiúk 50%-a szerint az LGBTI közösség tagjai a többséghez képest rosszabb, 39%-a szerint többséggel azonos és 11%-a szerint jobb helyzetben vannak, addig a lányok 73%-a gondolta, hogy a kérdéses csoport tagjainak rosszabb, 24%-a szerint azonos és csak 3%-a szerint jobb a szituáció­ja. A tanulmány megjegyzi, hogy a lányok az összes vizsgált csoport esetében kritikusabban értékelték azok helyzetét, mint a fiúk. A Közéleti Kérdések Intézete (IVÓ) egy, a Focus közvélemény­kutató intézet által készített felmérés reprezentatív adatai alapján vizsgál­ta a 14-19 éves korosztály véleke­déseit. A kutatás júniusban készült és elsősorban a fiataloknak a társadal­mi együttélés kérdéseiben alkotott nézeteit vette górcső alá. Több mint 400 fiatalt kérdeztek meg.

Next

/
Thumbnails
Contents