Új Szó, 2019. szeptember (72. évfolyam, 203-227. szám)
2019-09-03 / 204. szám
www.ujszo.com I 2019. szeptember 3. KÖZÉLET 3 Pozsonyi közlekedés: dugóból dugóba A Ketelec kereszteződés építése ütemterv szerint zajlik (TASR-feivétei) DEMECS PÉTER Pozsony. Ismét igazolta a tegnapi tanévkezdés, hogy a fővárosi úthálézat képtelen elnyelni a naponta beérkező gépkocsik tízezreit. További nehézségeket okoznak az aktuális közlekedési projektek, melyeket hatalmas f o rga I o m korlátozások kísérnek. A helyzet a legoptimistább forgatókönyvek szerint csak 7-8 hónap múlva javulhat. 28 ezer autó - ennyi gépjármű érkezik naponta Dénesd irányából a fővárosba. Az, hogy mit okoz ilyen forgalom az I/63-as főúton, nap mint nap megtapasztalják az ebből az irányából ingázó sofőrök. Tegnap, iskolakezdés napján reggel 45 perces várakozást jelentettek a szakaszon. Nemegyszer előfordul, hogy a Dénesd és Rovinka közti öt kilométeres szakasz egy teljes órát vesz igénybe. Az R7-re várva A helyzeten segíthet az R7-es gyorsforgalmi út megnyitása. A kivitelező már jelezte, hogy minden jel szerint sikerül a tervezettnél korábban, tehát jövő tavasszal átadni a forgalomnak ezt az útszakaszt. Ha viszont nem sikerül addig befejezni két fontos kereszteződést, amely rávezetné a forgalmat a fővárosi úthálózatra, akkor előfordulhat, hogy a dugók áttolódnak a Pozsonyhoz közeli községekből a fővárosba. Tény ugyan, hogy az I/63-as út fővárosba vezető szakaszát már kiszélesítették, bizonyos pontokon viszont, például az épülő Nivy buszpályaudvar miatt, ismét egy sávba torlódik a forgalom, a másikat ugyanis az építkezés befejezéséig, egy vagy két évig csak a tömegközlekedés és a teherautók használhatják. Érsek Árpád (Híd) közlekedési miniszter szerint a legfontosabb, hogy sikerüljön megépíteni a Ketelec kereszteződést, ahol az R7-es keresztezi az ugyancsak épülő D4-es körgyűrűt. „A Slovnafthoz vezető régi úton pedig meg kell építeni a főrévi körforgalmat. Ha ez nem sikerülne, akkor a forgalmat ismét egy nagy dugóba vezetnénk bele. Ráadásul ha sikerülne megnyitni az R7-est, az már a fővárosba vezető második útvonal lenne. Az egyik az 1/63-as út, a másik a gyorsforgalmi lenne, s ez már sokat segítene, elosztódna a forgalom” - állítja a miniszter. További komplikációk Jó hír, hogy a Kikötői híd és a Bajkáli utca kereszteződésén, amelyet teljesen átépítenek, jól haladnak a munkálatok. Paradox módon viszont épp ezért újabb korlátozásokra lehet számítani. Nyár végén ugyan megnyitották a Kikötői híd és a Slovnafti út összeköttetését mindkét irányban, rövidesen viszont lezárják a Slovnafti útról való felhajtót a Kikötői hídra, minek következtében további megterhelés nehezedik a Bajkáli utcára. Azt, hogy az újabb útzárra pontosan mikor kerül sor, a kivitelező még nem pontosította, néhány napon belül kapja meg az összes szükséges engedélyt. Ezeket a munkálatokat a tervek szerint jövő tavasszal tudják befejezni. Jövőre kellene elkezdődnie az egyik legbonyolultabb közlekedési projektnek. Az épülő D4-es körgyűrű miatt ugyanis meg fogják emelni a Nagyszombatba vezető Dl-es sztrádát, a D4-es ugyanis a már meglevő sztráda alatt fog húzódni. Az építők a munkálatokat megpróbálják úgy igazítani, hogy az építkezés alatt szűkített sávokba vezessék a forgalmat, az esetleges elkerülő utak egyike lehet majd a régi szenei út. Sokaknak jelentett volna segítséget, ha szeptembertől sikerül megnyitni legalább a tömegközlekedés számára a teljes átépítés alatt álló Mlynské nivy utcát, ám a kivitelező néhány napja jelezte, hogy az utcát csak a projekt teljes befejezésekor, tehát 2020 végén fogják megnyitni. „Felelőtlen lépés a minimálnyugdíj emelése 55 ÖSSZEFOGLALÓ Az SNS megváltoztatná a minimálnyugdíj összegének meghatározását. Az új módszer következtében az összeg 2021-ben legalább 65 euróval nőne. A szakértők azonban arra figyelmeztetnek, hogy a gazdasági lassulás időszakában egy ilyen törvény elfogadása komoly problémákat okozhat az államkasszában. Pozsony. A minimálnyugdíjat még 2015-ben vezették be Szlovákiában. Azzal a céllal hozták létre, hogy a nehéz anyagi helyzetben lévő idősek ne szoruljanak szociális segélyekre, hanem a nyugdíjukból tudják bebiztosítani alapvető életszükségleteiket. A minimálnyugdíjra azonban nem mindenki jogosult: a Szociális Biztosító ügyfelének legalább 30 évnyi minősített társadalombiztosítási időszakkal kell rendelkeznie. Ez azt jelenti, hogy az ügyfélnek legalább 30 évet le kellett dolgoznia, és ez alatt bizonyos minimális jövedelemmel kellett rendelkeznie. Azoknak az ügyfeleknek, akik teljesítik ezeket a feltételeket, és a nyugdíjuk így sem éri el a minimálnyugdíj nagyságát, a Szociális Biztosító kiegészíti a havi járandóságukat. A minimálnyugdíj összegét a létminimumhoz igazítva határozzák meg. A 30 évet ledolgozó személyek esetében a minimálnyugdíj nem lehet alacsonyabb, mint a létminimum 136 százaléka, idén ez az összeg 278,9 euró. A ledolgozott évek számával egyesen arányosan nő a szorzó is, 51 ledolgozott évért legalább a létminimum 190 százaléka jár, vagyis 389,7 euró. 65 eurós emelés Az SNS nemrégiben beteijesztette a parlament elé a javaslatát, melynek következtében megváltozna a minimálnyugdíj összegének meghatározása. A módosítás értelmében már nem a létminimum összege lenne a befolyásoló tényező, hanem a két évvel korábbi átlagbér. „Azt javasoltuk, hogy a minimális nyugdíjat az átlagkereset 33 százalékának megfelelő összegben állapítsuk meg” - jelentette ki nemrég Tibor Bemat’ák, az SNS képviselője. A javaslat 2021- ben lépne életbe. A pénzügyminisztériumhoz tartozó Pénzpolitikai Intézet (IFP) becslése szerint az idei évi átlagbér 1081 euró lesz, ebből kiindulva a minimálnyugdíj összege 2021-ben 30 ledolgozott év után 357 euróra nőne. Bemat’ák kijelentette: csak akkor hajlandóak támogatni Robert Fico minimálbérről szóló javaslatát, ha a Smer is megszavazza a minimálnyugdíj emelését. Ján Richter (Smer) munkaügyi miniszter a tervezet jövőjével kapcsolatban ködösen fogalmazott. „Teljesen érthető, hogy a parlamenti választás közeledtével a pártok egyre több pozitívjavaslatot szeretnének elfogadni a parlamentben, főleg a koalíciós pártokról beszélek. Ez természetes dolog, meg kell majd próbálnunk kedvező egyezséget találni” - mondta a tárca vezetője. A koalíció hezitál Michal Stuska, a minisztérium szóvivője hozzátette: az SNS emelése 2021-ben körülbelül 221 milliós kiadást jelentene a Szociális Biztosítónak, 2022-ben pedig már csaknem 300 milliót. Az emelés miatt ráadásul jóval több embernek kellene kiegészítenie a nyugdíját. Jelenleg körülbelül 51 ezer ember szed minimálnyugdíjat, az emelés miatt ez a szám két év múlva 251 ezerre nőhet. „A munkaügyi tárca szívesen fogadná, ha egy ilyen összetett problematikáról további szakmai tárgyalásokat folytatna az SNS” - fogalmazott a szóvivő. Debnár Klára, a Híd szóvivője elmondta, hogy a javaslatról még ők is szeretnének tárgyalni a párton belül. Felelőtlen lépés Az ellenzék és a gazdasági szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben felelőtlen lépés lenne egy olyan törvény elfogadása, amely ekkora megterhelést jelent az államkasszának. Peter Golias, az INEKO gazdaságkutató intézet elemzője elmondta, hogy a nyugdíjkorhatár-plafon bebetonozása már így is negatívan érintette az államháztartást, a jövőbeni gazdasági deficit további elmélyítése pedig rendkívül felelőtlen lépés lenne. Eduard Heger, az OEaNO képviselője szerint Robert Fico és Andrej Danko már megint mások zsebéből osztogatná a pénzt. „A minimálbérrel és a minimálnyugdíjjal kapcsolatos javaslataik csak azt bizonyítják, hogy már nem tudják, mivel vásárolják meg a szavazókat, valamint azt, hogy elveszítették a gazdasággal kapcsolatos józan ítélőképességüket. A gazdasági lassulás időszakában az ilyen javaslatok a költségvetés meghatározásakor szinte taposóaknának számítanak a következő kormánynak” - reagált a képviselő. (nar, TA3, Pravda) Jelenleg körülbelül 51 ezer ember szed minimálnyugdíjat, ám az emelés miatt ez a szám két év múlva 251 ezerre nőhet, s ez gazdasági elemzők szerint túl nagy anyagi megterhelést jelentene az államháztartásnak (TASR-feivétei)
