Új Szó, 2019. szeptember (72. évfolyam, 203-227. szám)
2019-09-10 / 210. szám
www.ujszo.com | 2019. szeptember 10. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Kulturális veszteségeink 53. Örökös kérdés: a jogutódok és a művészi szabadság Bonyolultabb az ügy, mint amilyennek első hallásra tűnhet. A múlt hét színházi bombahíre úgy szólt, hogy egy kész előadást órákkal a premier előtt tiltottak le a szerző jogutódai, mert nem tetszettek nekik az átalakítások, amelyeket a magyar színház két fenegyereke, a Mohácsi testvérek eszközöltek a darabon. Molnár Ferenc Delilájáról van szó, amelyet a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház tűzött volna műsorra. A teátrum vezetése a bemutató délutánján döntött úgy, hogy inkább nem húz ujjat a Molnár-örökösökkel - állítólag üres nézőtér előtt, csak a maguk örömére játszották végig az előadást, aztán kiadtak egy drámai hangú közleményt, ilyen mondatokkal: „Meggyőződésünk, hogy minőségi, mély emberismerettel és bölcsességgel, a Mohácsi testvérek szellemével és új inspirációival átjárt előadást készítettünk. Változatunk nemhogy tiszteletlen, ellenkezőleg: főhajtással felérő mai válasz Molnár Ferenc géniuszára. Azonban a jog nem hagy eszközöket a kezünkben. Kompromisszumkereső fáradozásaink nem vezettek eredményre, a magyarországi színházi gyakorlatban példátlanul merev elutasítással találkoztunk.” Nem tudni, mi nem tetszett az örökösöknek, ám aki ismeri Mohácsi János rendező és Mohácsi István író munkásságát, el tudja képzelni, hogy ezúttal is bátran beleírtak az anyagba, húztak, megcsavartak, kicsipkéztek, abszurditást vittek bele, formabontó módon kezelték, miközben nyilván tiszteletben tartották a magyar polgári színműírás legnagyobb alakjának művészetét. Hogyan fordulhat elő ilyesmi a 21. században? Hol itt a művészi szabadság? Miért működhet cenzúra még napjainkban is? Ezek a kérdések öntötték el a Facebookot, és a felháborodott kommentelőknek nyilván igazuk van. Viszont az is igaz, hogy a színház vezetése óriási hibát vétett. Úgy kezdtek el próbálni egy előadást, hogy nem volt a kezükben az a bizonyos aláírt papír. Márpedig a jogutódokat komolyan kell venni, ezt mondja a törvény, még akkor is, ha ízlésük meglehetősen konzervatív, ha nem értik a tréfát, ha szóról szóra ragaszkodnak az eredeti szöveghez és a szerző örökül hagyott instrukcióihoz. Az is megtörténhet, hogy egyáltalán nem értenek a színházhoz, egyszerű halandók, és jelentéktelen kis életük értelmét abban látják, hogy éberen vigyázzák híres felmenőjük szellemi örökségét. Ilyenkor végtelen türelemmel kell tárgyalni velük, jó tanár, jó pszichológus módjára, nem pedig abban bízni, amiben a nyíregyházi színház is, hogy a kilátásba helyezett magas jogdíj és a művészi színvonal okán időközben úgyis megkapják a beleegyezést. Legalábbis ezt nyilatkozták a sajtónak. Szóval tizenkilencre húztak lapot, és nem jött be. Ez nyilán komoly anyagi veszteség egy színház számára, nem beszélve a kulturális veszteségről, vagyis arról, hogy a közönség sosem láthatja a produkciót. Illetve egyszer azért mégiscsak láthatta, egy nyári szabadtéri előadáson, június 14-én. Azt szerették volna beköltöztetni a kőszínházba. A Delila egyébként habkönnyű, humoros darab, felesleges bármiféle létösszegző üzenetet keresni benne. De persze a Csárdáskirálynőről is elmondható ez, és nyilván sokan emlékeznek rá, milyen sötét, dekadens társadalmi tablót csinált belőle Mohácsi János 1993-ban Kaposváron. Szerencsére Kálmán Imre jogutódaival anno mindent előre tisztáztak, így megszülethetett a legendás előadás. Nem kétlem, hogy a nyíregyházi Delila is jól sikerült. És mivel az ember hajlamos abban is hinni, amit nem láthat, ez most már így marad nálam. (Carton nizer) Ki a politikai dzsungelból SZILVÁSSY JÓZSEF Már csupán alig fél év van hátra hátra a hazai parlamenti választásig, de a közéletünk iránt érdeklődő polgár előtt csak nem tisztul a szlovákiai magyar politikai paletta. Mi több: sokkal inkább bonyolódni látszik. Ugyebár a Híd nem jutott egyezségre a Magyar Közösség Pártjával, ugyanakkor hajlandó felvenni választási listájára az MKDSZ, a romák és más kisebbségiek, esetleg szlovák párt képviselőit is. A Magyar Fórum a széthúzás csökkentése érdekében tovább tárgyalna az MKP vezetőivel, hiszen értékrendjük közel áll egymáshoz. Zászlót bontott az Összefogás, amely nem ötödik pártként, hanem választási mozgalomként toborozna, elsősorban politikai árkok, személyeskedések megszüntetésével. Megjelent a színtéren Samu István Új Egysége is, és létrejött a PS/Spolu magyar platformja. Nyilván abból a meggondolásból is, hogy jórészt a hazai magyar politikai tömörülések viszálya miatt egyre többen voksolnak szlovák pártokra. Politikai verseny a javából—csettinthetnénk, a demokráciát magasztalva. Ha lennének biztos tájékozódási pontjaink. Ezekből azonban egyelőre nem találnak elegendőt azok, akik nem elvakult párthívők. Ugyanis a voksainkért bejelentkezett szereplők kivétel nélkül Dél-Szlovákia felkarolását, szellemi és anyagi gyarapodását, a jogállamiság megerősítését tűzték ki célul. Ahhoz azonban, hogy ezek a valóban létfontosságú elhatározások ne silányuljanak közhelyekké, politikai lózungokká, életképes hívószavakat is tartalmazó programok, szakmai és morális szempontból egyaránt hiteles jelöltek kellenek. Egyelőre viszont kevés kivételtől eltekintve, többnyire sárdobálás, a csörtető egyéni ambíciókat, a generációs előítéleteket alig palástoló pengeváltások tömkelegé zajlik. Főleg a közösségi oldalakon és más nyilvános fórumokon, amivel aligha lehet meggyőzni, ráadásul mozgósítani ajelenlegi kisebbségi politizálásból kiábrándult, sorskérdéseink iránt immár közönyös tízezreket. Talán ezt tudatosította Menyhárt József, aki Csáky Pállal ellentétben, várakozó álláspontra helyezkedve, megértőén fogadta az Összefogás létrejöttét. Mások szerint azért szólt ilyen szelíd hangnemben, mert reményei szerint ez a kezdeményezés majd az MKP táborába terelheti a tétovázókat. Olyasmiket is olvasni, miszerint ez a mozgalom oligarchák és más szűk érdekcsoportok szüleménye lenne. Ebben a hangzavarban és tülekedésben azért akadnak bizonyos szempontok. Lényeges a Híd elfogultság nélküli koalíciós tevékenységének megítélése, miként az MKP törvényhozáson kívüli, különösen a megyei és a helyi önkormányzatokban kifejtett munkásságának tárgyilagos értékelése. Ilyen alapállásból érdemes a folytatást ígérő megnyilvánulásaikat mérlegre tenni. Az MKDSZ idáig alig hallatott magáról, támogatottsága hazai nagyar viszonylatban nem jelentős. Samu István pedig máris közölte: nyolc alapelvükből jottányit sem engednek. Az egyik iránytű ajelenlegi politikai dzsungelünkben sokak számára inkább Bauer Edit álláspontja lehet, aki leszögezte: azért vállal szerepet az Összefogásban, mert egyetért törekvéseivel. Egyetlen célja szakmai felkészültségével helyzetbe hozni az új hazai magyar politikusi nemzedéket. Világos, őszinte beszéd. A választás előtti határidőket jelző óra vészesen ketyeg. A fentebb említett pártok, s még inkább a bejegyzésükre készülő mozgalmak számára. Mielőbb életképes programmal, megfelelő képzettségű és jellemvonású jelöltekkel kell előállni. Nem valakik ellen, hanem meggyőző tettekkel parlamenti érdekképviseletünk megőrzésének érdekében munkálkodni. FIGYELŐ Ta rlós-Ka rácsony 49:45 Lőtávolon belülre került Tarlós Istvánhoz az ellenzéki összefogás főpolgármester-jelöltje, Karácsony Gergely. Pillanatnyilag 49:45 az állás Tarlós István javára. A Závecz Research által szeptember 2-5. között felvett felmérése szerint ajelöltek között választani tudó válaszadók 94%-a vagy ajelenlegi polgármestert, vagy összellenzéki kihívóját támogatja. A felmérésben még három jelölt támogatottságára kérdeztek rá. Puzsér Róbertét 4%-a támogatja, Berki Krisztiánt és Thürmer Gyulát 1-1%. 800 budapesti polgárt kérdeztek telefonon, a felmérés hibahatára +/- 3,5%. (444 hu) Több amerikai tagállam pert indított a Facebook ellen Több amerikai tagállam pert Indította Facebook közössógimódia-óriás ellen, a felhasználók érdekeinek vódelmében. A hírt bejelentő Letitia James, New York állam igazságügyi minisztere leszögezte: a vizsgálatot kétpárti egyetértéssel indítják meg, hogy feltárják, a Facebook csökkentette-e felhasználóinak választási lehetőségeit a verseny elfojtásával, és veszélybe sodorta-e felhasználóinak adatait. A Facebook elleni vizsgálathoz New York mellett eddig csatlakozott Colorado, Észak-Karolina, Florida, Iowa, Nebraska, Ohio, Tennessee és a szövetségi főváros, Washington is. Valamennyi államban azt feltételezik, hogy a Facebook a közösségi média területén meglévő monopol helyzetét felhasználhatta a verseny elfojtására. Ettől függetlenül mintegy tucatnyi amerikai tagállam várhatóan trösztellenes vizsgálatot indít a Google ellen is. A pert indítók azt gyanítják, hogy a Google visszaélt helyzetével a digitális reklámozás piacán. A The Wall Street Journal értesülései szerint a vizsgálatot Ken Paxton texasi államügyész jelenti be a héten egy médiakonferencián. A Facebook nemrég egyezett meg a Szövetségi Kereskedelmi Bizottsággal a hanyag adatkezelés miatt kirótt 5 milliárd dolláros kártérítésben, az új tagállami vizsgálatra egyelőre nem reagált. A Google együttműködést ígért. Az amerikai közvéleménykutatások azt jelzik, hogy az emberek egyre inkább kiábrándulnak a nagy tech-óriásokból és különösen a médiaplatformjaikból, jóllehet a felhasználásukról nem mondanak le. A törvényhozók és a szabályzók ugyanakkor amiatt aggódnak, hogy néhány óriásvállalat uralkodó szerepre tett szert a kereskedelemben és a kommunikációban egyaránt. „A technológiai ipar szélsőséges koncentrációja rossz a fogyasztó számára, és szerintünk rosszat tesz Amerikának is” - fogalmazott egy korábbi kongresszusi meghallgatáson Herbert Slatery, Tennessee föállamügyésze. Hozzátette: ez eltorzítja a piacot, és visszafogja a kutatásfejlesztést és az innovációt. (MTI)
