Új Szó, 2019. szeptember (72. évfolyam, 203-227. szám)
2019-09-10 / 210. szám
8 KÜLFÖLD 2019. szeptember 10. | www.ujszo.com RÖVIDEN Nőtt az urándúsítókapacitás Iránban Bécs. Irán megkettőzte új típusú urándúsító centrifugái számátközölte a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ), amelynek az ellenőrei a múlt héten jártak a közép-keleti országban. Az IR-4 típusú centrifugák száma az elmúlt hónapokban 11 volt, és ez most már 22-re nőtt a natanzi dúsítóüzemben. A 2015-ben hat nagyhatalommal megkötött, de az Egyesült Államok által 2018-ban felmondott nemzetközi szerződés értemében Irán birtokában 5060 urándúsító centrifuga lehet az IR-l-es típusból. (MTI) Beiktatták az új szudáni kormányt Kartúm. Beiktatták hivatalába Szudán első hivatalos kormányát azután, hogy a hadsereg eltávolította az ország éléről a Szudánt évtizedeken át irányító Omar el-Besír államfőt. A 18 tagból álló új kormányban négy nő is miniszteri széket kapott, köztük az ország első női külügyminisztere, Aszmaa Abdalla is. A kormány névsorának ismertetésekor Abdalla Hamdok miniszterelnök azt is bejelentette, hogy a pénzügyminiszteri posztot Ibrahim el-Badavi, a Világbank korábbi közgazdásza tölti be. A Besírt a hatalomból eltávolító hadsereggel kötött megállapodás alapján a katonaságjelölte ki a belügyminisztérium és a védelmi tárca vezetőjét, így mindkét tárca élére egyegy tábornok került. (MTI) Légitámadás árt iráni hadállásokat Damaszkusz. Légitámadások érték vasárnap késő estétől Kelet-Szíriában iráni és más nemzetiségű milíciák hadállásait, e támadásokban meghalt 18 milicista - jelentette egy szíriai aktivistahálózat. A támadó harci gépeket az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja (OSDH) szerint nem tudták azonosítani. A hadállások az iraki határ közelében, Deir-ez-Zór tartományban helyezkednek el. Szíriában a kormányerőkkel szövetségben jelen vannak iráni, iraki és libanoni - konkrétan a síita Hezbollah szervezethez tartozó - milíciák is. (MTI) Újabb menekültek a mentőhajón R6ma. Újabb ötven migránst vett fedélzetére egy gumicsónakból az Ocean Viking hajó Líbiánál. Közülük 37 férfi, 12 gyerek, egy pedig várandós nő. A hajót az Orvosok Határok Nélkül és a francia-német SOS Mediterranee nevű szervezet működteti. Mindannyian a Szaharától délre fekvő országok szülöttei. Az Ocean Viking augusztus végén 356 migránst tett partra Máltán, miután hat európai uniós ország —Franciaország, Írország, Luxemburg, Németország, Portugália és Románia - vállalta, hogy befogadja őket. (MTI) Putyin gyengült Moszkvában Az összes kormányzóválasztást megnyerte a hatalmon lévő Egységes Oroszország párt Ljubov Szóból ellenzéki aktivista Putyin elnök pártja ellen szavaz (íasr/ap) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Moszkva. Mind a 16 megrendezett oroszországi kormányzóválasztást megnyerte a hatalmon lévő Egységes Oroszország párt vagy a támogatásával indult jelölt, egy kivételével az összes regionális parlamentben is megszerezte a többséget, a moszkvai képviselő-testületben azonban a kormányerőnek csak mandátumai harmadát elveszítve sikerült megőriznie többségét. Ella Pamfilova, az orosz Központi Választási Bizottság elnöke tegnap arra intette szentpétervári kollégáit, ne siessék el a helyi kormányzóválasztás eredményének kihirdetését, amíg az összes panaszt ki nem vizsgálták. Felhívta a figyelmet, a városból panaszok érkeztek arról, hogy több választóhelyiségből választási bizottsági tagokat, megfigyelőket és szavazólapokat távolítottak el. Egyelőre a Szentpétervárt eddig kinevezettként kormányzó Alekszandr Beglov áll az élen. Ä politikus függetlenként, de az Egységes Oroszország támogatásával állt rajthoz. A szavazatok 89,61%-ának megszerzésével a Bajkálontúli területet irányító Alekszandr Oszipov aratta a legnagyobb győzelmet, a leggyengébben pedig a távol-keleti Szahalinon Valerij Limarenko szerepelt 56,15%-kal. Az Európai Unió nem ismeri el az Oroszország által Ukrajnától illegálisan elcsatolt területeken vasárnap tartott helyhatósági választás jogosságát és eredményét - jelentette ki Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője. Úgy tűnik, működött az ellenzék által meghirdetett taktikai szavazás a moszkvai helyhatósági választáson. Az ellenzék vezetője, Alekszej Navalnij a választás előtt azt tanácsolta az ellenzékieknek, hogy mindenhol arra a jelöltre szavazzanak, akinek a legnagyobb esélye van a kormánypárt legyőzésére. Erre az Egységes Oroszország párt pedig azzal reagált, hogy igyekezett fiiggetlenként beállítani a moszkvai jelöltjeit. De a jelek szerint ez sem működött, ugyanis Putyin pártja a fővárosban a helyei harmadát veszítette el. A 45 fős moszkvai városi dumában a kormánypárt a 2014-ben megszerzett 3 8 helyhez képest most csak 25 mandátumot tudott begyűjteni. A Kommunista Párt, 5 helyet javítva, 13 képviselői helyet szerzett, ezen kívül a Jabloko Párt és az Igazságos Oroszország is kapott 3-3 mandátumot. Az Egységes Oroszország moszkvai szervezetének vezetője, Andrej Metyelszkij kiesett a moszkvai képviselő-testületből. Vele kapcsolatban a Navalnij által alapított Korrupció Elleni Küzdelem Alapja júliusban azt közölte, hogy Ausztriában szállodalánccal, Oroszországban pedig jelentős értékű luxusingatlanvagyonnal rendelkezik. Az ügyben a Kreml is vizsgálatot indított, Metyelszkij pedig beperelte az alapot. A moszkvai választást a parlamenten kívüli ellenzék a 2021-ben esedékes parlamenti választás taktikai próbájának tekintette. Párizs megunta a brexittel kapcsolatos időhúzást Boris Johnson brit miniszterelnök, aki tegnap Dublinban Leo Varadkor ír kormányfővel tárgyalt, közös sajtóértekezletükön kijelentette: „elsöprő erővel" vágyik arra, hogy sikerüljön megállapodni az EU-val a brexit feltételeiről. London/Dublin/Párizs. Boris Johnson közölte: az Egyesült Királyságnak mindenképpen ki kell lépnie az EU-ból október 31-ig, ellenkező esetben helyrehozhatatlanul károsodna a brit demokratikus rendszerbe vetett választói bizalom. A brit kormányfő szerint akkor is fenntartható az ír-északír határ átjárhatósága és az észak-írországi rendezési folyamatot rögzítő nagypénteki megállapodás, ha az Egyesült Királyság teljes mértékben kivonul az EU-ból. Leo Varadkar úgy fogalmazott: kész meghallgatni bármilyen konstruktív javaslatot a jelenlegi patthelyzet feloldására, Írország azonban nem egyezhet bele és nem is fog beleegyezni abba, hogy „a jogi garanciákat ígéretek váltsák fel”. Ez egyenes utalás volt az ír miniszterelnök részéről arra, hogy Boris Johnson kormányának álláspontja szerint a London által szorgalmazott új brexitmegállapodásban nem szerepelhet az a tartalékmegoldás - backstop -, amely az ír-északír határon hosszú évek óta nem létező fizikai ellenőrzés újbóli bevezetésének elkerülését célozza. E mechanizmus alapján az Egyesült Királyság egésze vámuniós viszonyrendszerben maradna az EU-val. Az ír miniszterelnök szerint a backstopzáradékot Dublin továbbra is a brexitmegállapodás kritikus fontosságú elemének tartja, amíg nem sikerül alternatív megoldásokat találni. Varadkar hangsúlyozta, hogy Dublin mindeddig nem kapott ilyen javaslatokat Londontól. Hozzátette: alternatív megoldások híján, „ha nincs backstop, nincs megállapodás sem”. Johnson mellett mások is gyors válást akarnak. A francia kormány ugyanis azzal fenyegetőzött, hogy megvétózza a brexit határidejének újabb kitolását. Jean-Yves Le Drian francia külügyminiszter közölte: nem hallott realisztikus javaslatokat a britektől arról, hogyan garantálják az ír határ szabad átjárhatóságát. „Nem fogunk háromhavonta határidőt hosszabbítani” - mondta Le Drian, és hozzátette, fogytán az unió türelme. A franciák és más EU-országok diplomatái szerint „vicc”, amit Johnson brüsszeli küldötte felajánlott a backstop helyett. Brüsszelben azt mondják, London nem veszi komolyan az alkudozást, és hasonlóképp fogalmazott a szombaton lemondott brit nyugdíjügyi miniszter, Amber Rudd. A politikus azzal indokolta sokkoló távozását, nem viselheti el, hogy ,jó és mérsékelt” konzervatív képviselőket rúgjanak ki a pártból, mert a kormány ellen szavaztak. Távozása újabb csapás Johnsonnak, akire tegnap este újabb csapás várt, mivel az október 15-re kitűzött előrehozott választásról szóló újabb parlamenti szavazás sem az elképzelése szerint alakult. A tegnapi vitanappal véget ér a brit parlament jelenlegi ülésszaka, és október 14-én, az új kormányprogramot ismertető királynői beszéddel kezdődik a következő törvényhozási évad. (MTI, Infostart) Nyilvánosságra hozták a biztosjelöltek névsorát Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság megválasztott elnöke tegnap bemutatta a biztosjelöltek végleges névsorát, a portfóliák tervezett elosztásának ismertetésére azonban máig várni kell. Brüsszel. A lista nem tartalmaz meglepetéseket, mivel a nevek különböző forrásokból már korábban ismertté váltak, szakértők szerint a tárcák elosztása lesz igazán érdekes. Az előző német védelmi miniszter a nemek egyensúlyára törekedett, amelyet végül majdnem sikerült is elérni, ajelöltek között ugyanis - rajta kívül - 12 nő és 14 férfi van. A jelenlegi bizottság nyolc tagját jelölték újra: a bolgár Marija Gábrielt, az ír Phil Hogant, a lett Valdis Dombrovskist és az osztrák Johannes Hahnt, a holland Frans Timmermanst és a szlovák Maros Sefcovicot, illetve a dán MarUrsula von der Leyen ma ismerteti, ki milyen brüsszeli posztot kap (TASR/AP) grethe Vestagert és a cseh Véra Jourovát. Jelen állás szerint Belgium Didier Reynders-t, Ciprus Sztella Kiriakidészt, Észtország Kadri Simsont, Finnország Jutta Urpilainent, Franciaország Sylvie Goulard-t, Görögország Margarítisz Szkínászt, Horvátország Dubravka Suicát, Lengyelország Janusz Wojciechowskit, Litvánia Virginijus Sinkeviciust, Luxemburg Nicolas Schmittet, Magyarország Trócsányi Lászlót, Málta Helena Dallit, Olaszország Paolo Gentilonit, Portugália Elisa Ferreirát, Románia Rovana Plumbot, Szlovénia Janez Lenarcicot, Svédország pedig Ylva Johanssont jelölte. Németországot maga Ursula von der Leyen, Spanyolországot pedig Josep Borrell képviseli, aki már a magáénak tudhatja az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselői posztját. Az október végi kilépésre készülő Egyesült Királyság bejelentette, hogy nem delegál tagot az Éurópai Bizottságba, és ezért nem is nevez megjelöltet. A meghallgatások szeptember végén kezdődnek az Európai Parlament illetékes szakbizottságaiban, ezen fázisban nem számít szokatlannak egyes jelöltek vagy tárcák elutasítása, a testület végleges összetételét tükröző listáról pedig várhatólag októberben szavaz a képviselő-testület. Nyugati lapértesülések szerint Trócsányi László, a Fidesz EP- képviselője valószínűleg megkapja a „humanitárius segélyezés és katasztrófavédelem” nevű EU-biztosi portfoliót. Bár Orbán Viktor miniszterelnök eredetileg a szomszédságpolitikáért és csatlakozási tárgyalásokért felelős tárca élén látta volna szívesen volt miniszterét, de Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a jelek szerint máshogy képzelte el a fideszes jelölt szerepvállalását. Trócsányi a harmadik és a negyedik Orbán-kormány igazságügyi minisztereként dolgozott 2019-ig, korábban alkotmánybíró is volt. Idén választották a Fidesz jelöltjeként az Európai Parlament képviselőjének. (MTI, Mérce)
