Új Szó, 2019. szeptember (72. évfolyam, 203-227. szám)
2019-09-09 / 209. szám
www.ujszo.com EGESZSEG ■ 2019. SZEPTEMBER 9. GYÓGYHÍREK-HIRDETÉS H Mindenkivel előfordulhat, hogy elfelejti annak az ismerősének a nevét, akivel néhány perccel korábban beszélt életében először. Ugyanakkor például kisiskolás szerelme nevére évtizedek múlva is emlékezik. Miért? A Pasadenában lévő Kaliforniai Műszaki Egyetem (Caltech) friss kutatása során - amelyről az egyetem honlapján is hírt adtak - kiderült, hogy az erős, gondosan tárolt emlékeket az idegsejtcsoportok kódolják, azaz szükség esetén felszínre hozzák. Az egyetem kutatói egerek számára olyan úthálózatot áhítottak össze, amelyen különféle jeleket helyeztek el (például + jelt), egyébként pedig az út mindkét végén cukros vizet találtak. Ez segítette idegi aktivitásuk megismerését. Amikor útjára engedtek egy egeret, bizonyos idegsejtek aktivitását figyelték az agy hippokampusz részében (itt képződnek az emlékek). Hogyan őrizhetjük meg sokáig emlékeinket? Ha valamilyen különös egészségügyi ok nem gátolja, minden embernek vannak emlékei. Mindenki más dolgokra emlékezik, amelyek fontosak mindennapi boldogulásunkhoz. Ahogy idősödik az ember, egyre gyakrabban kihagyhat az emlékezete, ami igencsak megnehezíti az életet. Kérdés, hogyan vezérli agyunk ama folyamatokat, amelyek révén éle-Először az állat bizonytalan volt, nem tudta, merre menjen, jobbra és balra is elindult, míg végül eljutott a cukros vízhez. Eközben egyegy neuronja aktivizálódott, ha valamely jelzés mellett elhaladt. Minél többször indítottak útnak egy egeret, az egyre jobban kiismerte magát, és idővel már emlékezett a cukros víz helyére. Eközben az egyes jelképek megpillantásakor egyre több idegsejtje lépett működésbe. A kísérletek során húsznapos szüneteket iktattak be. Azoknak a példányoknak, amelyeknek erős emlékeik kelettünk bizonyos pillanataiból emlékek lesznek? keztek, a szünet után is gyorsan „eszükbe jutott” a helyes út. Tehát bizonyos neuroncsoportok aktivizálódása megkönnyíti az emlékezést, és még akkor is megjelenik az emlék, amikor az emléket rögzítő idegsejtek némelyike nem működik, vagy ha sérült abban a pillanatban, amikor az egér a korábban már bejárt útvonalon halad. Walter Gonzales kutatásvezető szerint az idegsejtek az emlékek felidézésében segítik egymást. Mindez arra utal, hogy erős és stabil emlékek akkor keletkeznek, ha bizonyos idegsejtek párhuzamosan működnek. Ez teszi lehetővé, hogy sokáig rögződjön az emlék. Azt bárki megtapasztalhatja, hogy ha például egy bizonyos mondatot sokszor elismétel, akkor nagyobb az esélye annak, hogy később is hamar eszébe fog jutni. Ez mostantól már tudományosan is bizonyítottnak látszik. Az amerikai kutatás bizonyította, hogy minél többet gyakorolunk valamit, az ismétlések során annál több idegsejt lép működésbe. Korábban az volt az általános nézet, hogy az emlékek stabilabbá, azaz könnyen felidézhetővé tételéhez az kell, hogy egy-két idegsejt között legyen igazán erős a kapcsolat. Ezzel szemben az új ismeretek szerint minél több idegsejt kapcsolódik be egy-egy emlék tárolásának folyamatába, annál hosszabb ideig hívható elő, idézhető fel. A kutatás eredményei, amelyek a Science folyóiratban 2019 augusztusában jelentek meg, segíthetnek megérteni, hogy a memóriát hogyan befolyásolhatja az agykárosodással járó betegség, például az agyi érkatasztrófa vagy az Alzheimer-kór. Feldolgozta Csibrányi Zoltán A KÖLTÖZÉS ES VELEJÁRÓI A költözés óriási változás az ember életében, és nem egyszerű rászánni magukat. Mégis van, hogy rákényszerül az ember: gyarapodik a család, vagy kirepülnek a gyerekek a fészekből, a falut városra, a várost falura cserélnénk, kertes házra vágyunk, vagy balkonosra, nagyobb vagy kisebb, modernebb vagy szellősebb lakásba költözünk - ehhez pedig alaposan neki kell készülnünk, józanul át kell gondolnunk a tennivalókat. Először is jó, ha ráhangolódunk az előttünk álló feladatokra. Ha ez sikerül, félig már nyert ügyünk is van! Ki kell tűznünk a költözés időpontját, s meg kell hoznunk egy sor döntést: milyen módon akarunk költözni, hogyan, mibe csomagoljuk be a sok holmit, lesznek-e segítőink, ki mindenkire számíthatunk a csomagolásban és cipekedésben, bírunk-e magunk is a munkával, vagy hívjunk költöztetőt, elfémek-e a bútorok a lépcsőházban, mi fér be a liftbe, és mi nem, kell-e konténer a kiselejtezett holminak, szükség lesz-e parkolóhelyre a szállítóautó részére... Az új lakást is elő kell készíteni, esetleg felújítani, ha nem felel meg az igényeinknek, átirányítani a postát, a számlákat, átíratni a lakcímünket okmányainkon stb. A Vasárnap e heti Háztartás melléklete megpróbálja összefoglalni a költözéssel kapcsolatos tennivalókat, tanácsokkal látja el önöket az előkészületekkel, szervezéssel és ügyintézéssel kapcsolatban, sőt az új lakás felújításához is ad pár ötletet. Érdemes elolvasni! Ferenczy Éva, a melléklet szerkesztője Tudta? ADHD felnőttkorban? A figyelemhiányos hiperaktivitást (ADHD) 1848-ban írta le egy német orvos, és egészen a közelmúltig a gyermekek betegségének tartották, de kiderült, az ADHD egyeseket elkísér a felnőttkorba is, és jelentős hatással lehet a munkavégzésre. Holland kutatók megállapították, hogy a koncentrálóképesség, figyelemösszpontosítás hiánya a felnőtteknél évi 22,1 nap nem teljes értékű munkavégzést jelent, s további 87 nap betegállományt. A kutatók azt javasolják, hogy a munkaadók végeztessenek szűréseket ADHD szempontjából, és biztosítsák az érintettek kezelését. Dr. Ronald Kessler, a Harvard Egyetem kutatója szerint nem sokan ismerik fel a betegséget, a legtöbb esetben rejtve marad. A depressziósok esetében a kezelésre fordított 1000 dollárral 4000 dollár termelésből kiesés miatti veszteségnek lehet elejét venni, az ADHD-vel ugyanez lenne a helyzet, mondja a kutató. A kieső termelést ebben az esetben nem annyira a tényleges hiányzás jelenti, inkább a munka minőségének és menynyiségének csökkenése. A holland kutatók 10 országban 7075 alkalmazottat kérdeztek ki (életkoruk 18—44 év volt), és megállapították, hogy 3,5 százalékuk szenved ADHD-ben. Az Egyesült Államok esetében ez a szám 4,5 százalék, Franciaországban 6,3 százalék. (WebMD) Ne menjünk el a bajba jutott ember mellett A Szlovák Vöröskereszt idén ünnepelte megalakulásának 100. évfordulóját. Az ebből az alkalomból közölt sorozatunk egyik részében az elsősegélynyújtás fontosságáról írtunk. Hangsúlyoztuk, hogy még a szakszerűtlen segítségség is jobb, mintha tétlenül néznénk a bajba jutott ember szenvedését. A segítségnyújtás néhány évtizeddel ezelőtt történt szép példájáról számolt be egyik olvasónk. Áprilisban megszülettem, s utána szeptemberben édesapám súlyos motorkerékpár-balesetet szenvedett, amit csodával határos módon túlélt. Ügy nőttünk fel a testvéremmel, hogy mankós, sérült ember az apukánk, aki októberben lenne 90 éves. A Doprastav vállalatnál dolgozott. Munkába menet a mellékútról kihajtott elé egy részeg traktoros, nyílt végtagtörést szenvedett. Akkor még telefon sem volt, és olyan sok gépkocsi sem közlekedett az utakon, mint ma, mégis segítettek neki. Egy sofőr azonnal megállt, és elsősegélyt nyújtott: elszorította a kettétört végtagot, hívta a mentőt, hogy édesapám minél előbb kórházba kerüljön. A pozsonyi Mickiewicz utcai egyetemi kórházba szállították. Akkor 31 éves volt. Hónapokon át volt a kórház betege, sok műtéten esett át. Az orvostanhallgatók rendszeresen ellenőrizték és jegyezték állapotának alakulását, hiszen roncsolódtak az inak, az erek, a csontok, a sa-100 ÉVES A SZLOVÁK VÖRÖSKERESZT rok. Neves professzorok, baleseti sebészek csapata áldozatos munkájának köszönhető, hogy megmentették a lábát, s ezután hosszú rehabilitáció következett. A pöstyéni és a trencsénteplici gyógyfürdőben segítőkész terpaeuták várták, új barátságok születtek. Hálából élete végéig el-ellátogatott a kórházba. Sokszor mondogatta nekünk, hogy legdrágább kincsünk az egészség, az élet. Öt sikerült megmenteni, és mindig arra tanított, hogy ha baleset történik, azonnal segítsünk, ne menjünk el a bajba jutott ember mellett. Több évtized után is köszönet és hála a segítséget nyújtónak. Sajnos élete végéig teljes rokkantságban élt szerető családja körében. Lelkes Darina, Dunaszerdahely
