Új Szó, 2019. szeptember (72. évfolyam, 203-227. szám)

2019-09-06 / 207. szám

www.ujszo.com | 2019. szeptember6. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Ki a mocsárból A tanév kezdete arra is jó, hogy megvizsgáljuk, mi az igazán fontos Véget ért ez a nyár is, és ismét bebizonyosodott, hogy az uborkaszezon mifelénk teljesen ide­jétmúlt kifejezés. Szlovákiában talán még nem is fordult elő, hogy a nyár szegényes lett volna politikai ese­ményekben: Kocner toxikus SMS- cunamija, Truban régi drogos élmé­nyei, összefogás a szlovák ellenzéki oldalon és belharc a Smerben. Ősszel beindul a választási kam­pány, kezdődik a ki kivel és vajon a hányadik helyen a listán. Aztán ami­kor végeznek ezzel a pártok, terítékre kerülhetnének végre az igazán húsba vágó társadalmi kérdések. Ha való­ban az ország jövője a legfontosabb a nép reményteljes képviselői számá­ra, mint ahogy azt oly gyakran és nagy előszeretettel hangoztatják, akkor végre minden energiájukat mozgósítva bele kellene verniük magukat az oktatásügy valódi re­formjába. Ugyanis egyetlen más te­rületnek sincs akkora közvetlen ha­tása a társadalom jövőjére, mint az oktatásügynek, mert egy tudásalapú társadalomban, ahol színvonalas és ösztönző az oktatás, nincs szükség szociális csomagokra, ingyenvona­tozásra, ingyenebédre és a minimál­bér görcsös emelésére. Az emberek sokkal jobban tudnak gondoskodni a saját jövőjükről, munkát találni, má­sokat foglalkoztatni. Mindezt szám­talan tanulmány, kutatás és nemzet­közijelentés támasztja alá, mint ahogy azt is, hogy milyen siralmas a hazai oktatásügy állapota és mekkora Szlovákia lemaradása ezen a téren. Szinte hihetetlen, hogy amikor re­kordnagyságú összegek folynak be az államkasszába, az iskolaigazgatók majdnem fele azt mondja, hiányoz­nak a színvonalas tankönyvek az is­kolákból ahhoz, hogy megfelelő ok­tatást kapjanak a gyereket. Az OECD legújabb jelentése is ezt tá­masztja alá. Megcsontosodott okta­tási rendszer, ahol a tanároknak nincs lehetőségük a fejlődésre és értelmes továbbképzésekre. A Smer és a nemzetiek kormányzásának öröksé­ge ez, tíz évet elpazaroltak, pedig ezalatt lefektethették volna egy tel­jesen új oktatási rendszer alapjait. Csakhogy a közoktatás mély re­formja roppant hosszú és fáradtságos folyamat, az eredmények csak az új generációknál mutatkoznak meg, ezért aztán nem is töri magát senki, hogy istenigazából belevágjon. Szlovákiajelenleg nagyon jó mu­tatókkal rendelkezik a gazdasági fejlődés, a munkanélküliség, a mélyszegénység elleni küzdelem te­rén. Riasztó helyezéseket ér el vi­szont az oktatás színvonalát tükröző listákon. Ezzel saját magát ítéli arra, hogy középszerű, közepes bérezésű ország maradjon. Van út felfelé, de ahhoz tudás, megfelelően képzett emberek, szellemi tőke szükséges. A bökkenő az, hogy az új politi­kusgeneráció és a változást óhajtó választók sem koncentrálhatnak csakis a valóban fontos problémák­ra. Lehúz minket a mocsár, a min­dent átszövő korrupció, a kocnerek világa. Tanévkezdéskor, ahelyett, hogy az oktatásüggyel foglalkoz­nánk, reformokról beszélnénk, az igazságügyi minisztérium előtt kell tüntetni, hogy mondjon le végre az államtitkár. Szeptember eleje, a tanév kezdete arra is jó alkalom, hogy a lényegi dolgok felől is megvizsgáljuk a pár­tok ígéreteit és teljesítményét. A szerző a Trend hetilap kom­mentátora Svätopluk pálcái LAMPL ZSUZSANNA A napokban egy szlovák politológus nekem szegezte a kérdést, hogy megőrültünk-e mi, szlovákiai magyarok. Csak forgácsolódnak, mondta, mit akartok, politikai öngyil­kosságot? Ismeritek a Svátopluk-mondát? Ismeijük, hogyne, magyar iskolában is tanultuk. Svätopluk fejedelem a halálos ágyán három pálcából álló köteget ad a három fia kezébe, és fel­szólítja őket, hogy töijék el. Nem tudják eltömi. Aztán szétszedi a köteget és egyesével adja nekik a pálcákat, amiket aztán játszi könnyedséggel ket­­téroppantanak. A szimbólum egyértelmű, de a fejedelem, ismerve az em­beri természetben rejlő mohóságot és hatalomvágyat, a biztonság kedvéért meg is magyarázza: „ha összefogtok, senki sem tud majd legyőzni benne­teket, de ha versengés alakul ki közöttetek, akkor önmagatokat fogjátok elpusztítani”. Ez a fajta „egységben az erő” történet persze nemcsak a szláv mitológi­ában létezik, de egyrészt teljesen mindegy, hogy honnan származtatjuk, másrészt épp azért elteijedt, mert egyetemes igazságot fejez ki. Az egység kritikus helyzetekben jól bevált recept, még akkor is, ha ez nem egy külső, hanem egy belső ellenség legyőzésére irányul. Mint például egy betegség esetében, amikor az egyik családtag gyógyulása érdekében összefog az egész család. Vagy mint a mi szlovákiai magyar politikánk esetében is, mert nekünk sem külső ellenséget, hanem elsősorban önmagunkat, a saját megosztottságunkat kell legyőznünk. Persze abból kellene kiindulni, hogy miből, honnan és kiktől ered ez a megosztottság, mert hisz az iskolában is azt tanultuk, hogy a múltból érted meg a jelent. S ezzel a mi politikai meg­osztottságunkkal kapcsolatban annyi, de annyi mítosz kering. Akik vi­szont tényleg tudják, hogyan történt, egyelőre nem tartják helyesnek(?), fontosnak(?), megengedhetőnek(?), hogy nyíltan beszéljenek. Talán majd egyszer, mindenesetre nem most. Marad tehát a közelmúlt és a jelen. Amelyről elmondható, hogy 2010 után folyamatosan csökkent a szlo­vákiai magyarok választási kedve, és a választási részvételük is. Tehát egyre kevesebben érzik fontosnak, hogy szavazni menjenek, és egyre ke­vesebben is mennek. Ezt a Fórum intézet felmérésein kívül, - amelyek nem 40 vagy legfeljebb 100 magyar megkérdezésén, hanem 800-tól 3000- ig terjedő reprezentatív magyar mintán alapulnak -, a hivatalos választási statisztikák is alátámasztják. Mi az oka ennek a növekvő választópolgári passzivitásnak? Júniusi felmérésünk szerint elsősorban a következők: a politikusok nem tartják be az ígéreteiket (89 százalék), a Híd és az MKP között nincs összetartás (84 százalék), a politikusok nem a választók érdekeit képvise­lik (78 százalék). Miközben a megkérdezettek 88 százalékának egyik alapvető érdeke az, hogy legyen saját magyar parlamenti képviseletünk. FIGYELŐ Rágalmazás miatt pariik Salvinit Rágalmazás miatt indított vizsgá­latot az ügyészség Matteo Salvini, a bevándorlásellenes Liga vezetője ellen a Carola Racketére, a Sea- Watch 3 civil hajó kapitányára tett kijelentései miatt - közölte az olasz sajtó. A vizsgálat a hajó német ka­pitányának feljelentése alapján in­dult. „Rackete megsérti a törvé­nyeket, olasz rendőrségi hajókat támad, és engem perel. Nem félek a maífiózóktól, egy gazdag és elké­nyeztetett német kommunistától meg végképp nem” - írta Salvini a Twitteren. A Sea-Watch 3 két hétig vesztegelt júniusban Lampedusá­­nál. Salvini belügyminiszterként megtiltotta a kikötését, ám a hajó kapitánya szükségállapotra hivat­kozva úgy döntött, hogy kiköt, s a manőverezés közben majdnem nekihajtott a pénzügyőrség hajójá­nak. Racketét őrizetbe vették, vizsgálat indult ellene illegális be­vándorlás elősegítése és katonai hajóval szemben tanúsított ellen­állás miatt. Az utóbbi vád alól a vizsgálóbíróság felmentette őt. Salvini akkor a sajtóban és a Face­­bookon többször sértő szavakkal illette, bűnözőnek és kalóznak ne­vezte Racketét. (MTI) Kilépett a brit kormányból Boris Johnson miniszterelnök öccse Jo Johnson. Le se tagadhatná a bátyját, de a nézeteik ellentétesek. (TASR/AP-fotó) Távozott bátyja, Boris Johnson miniszterelnök kormányából Jo Johnson, és lemond alsóházi képviselői mandátumáról is. A 47 éves Jo Johnson 55 esztendős bátyjával ellentétben brexitellenes. Jo Johnson a bennmaradás mellett kampányolt a 2016-os népszavazá­son is, Boris Johnson viszont a ke­ményvonalas brexitpárti tábor front­embere volt, most pedig az irányí­tatlan brexitet is vállalná. Jo Johnson az üzleti ügyek mi­nisztériumának államtitkára volt bátyja kormányában, távozását azzal indokolta, hogy feloldhatatlan fe­szültséget jelent számára a családi lojalitás és a nemzeti érdekek össze­egyeztetése. Másodszor távozik Jo Johnson már az előző minisz­terelnök, Theresa May kormányá­nak is tagja volt közlekedési állam­titkárként, de tavaly novemberben arról a tisztségéről is lemondott. Ak­kori távozását azzal indokolta, hogy a May-kormány által kidolgozott ki­lépési tervnek semmi köze a brexit népszavazási kampányában tett ígé­retekhez. „Olyan brexitet ígértek, amely lehetővé teszi, hogy világszer­te mindenkivel kereskedelmi megál­lapodásokat köthessünk, de Theresa May tervével ettől messze leszünk“ - fogalmazott akkor a volt államtitkár. Theresa May kormánya és az Euró­pai Bizottság tavaly novemberben végül megállapodott a brexit feltétel­rendszeréről, de azt a londoni alsóház azóta háromszor is elutasította. Meztelen igezság Boris Johnson 54 éves húga, Ra­chel Johnson publicista és közéleti személyiség, és ő is a brexit vehe­mens ellenzője. A SkyNews televí­zió egyik műsorában le is vetkőzött, élő adásban ledobta a felsőjét, hogy felhívja a figyelmet a brexit veszé­lyeire. Rachel a 2017-es választások előtt csatlakozott a kilépés ellen kampá­­nyoló legnagyobb párthoz, a Libe­rális Demokratákhoz, idén belépett a szintén brexitellenes Change UK pártba. (úsz, mti)

Next

/
Thumbnails
Contents