Új Szó, 2019. szeptember (72. évfolyam, 203-227. szám)
2019-09-06 / 207. szám
2 KÖZÉLET 2019. szeptember 6. | www.ujszo.com Kalavská: a kórházreform elkerülhetetlen NAGYROLAND Pozsony Andrea Kalavská (Smer) egészségügyi miniszter szerint a szlovák egészségügy helyzete étalakítás nélkül fenntarthatatlan. Szerinte a tervezett kórhézreform képes lenne változtatni ezen, de politikai akadályok miatt áll a megvalósítás. „Én, mint orvos és mint beteg, továbbra is úgy gondolom, hogy a szlovák fekvőbeteg-ellátás radikális változtatás nélkül hosszú távon fenntarthatatlan. A finanszírozási rendszer és a munkaerő szempontjából Szlovákiában muszáj valamilyen reformnak j önnie” -j elentette ki Kalavská. Az egészségügyi miniszter a tegnapi sajtótájékoztatóján orvosok és szakértők társaságában újra bemutatta a kórházreform részleteit. Elmondása szerint talán ez volt ez utolsó próbálkozása, amikor szakmai síkon próbálta bemutatni a tárca javaslatát, nem pedig politikai szempontból.,,Az utóbbi időben sok szó esett a reformról. Engem, mint az egészségügyi minisztert, igencsak zavar, hogy ez a kifejezetten szakmai téma politikai szóváltások téRÖVIDEN Fico kiállt az elítólt Mazurek mellett Pozsony. Robert Fico exkormányfö (Smer) videóüzenetében kiállt Milan Mazurek (LSNS) mellett, akit a Legfelsőbb Bíróság rasszista kijelentései miatt megfosztott képviselői mandátumától. „Milan Mazurek csak azt mondta ki, amit majdnem az egész nemzet gondol. És ha valakit az igazság miatt végeznek ki, akkor nemzeti hőst csinálnak belőle”-mondta Fico. (nar) Harabin már nem jelölteti magát Pozsony. Stefan Harabin, a Legfelsőbb Bíróság bírója visszavonta jelöltségét a Legfelsőbb Bíróság elnöki pozíciójára. Döntését Zuzana Caputová államfő kijelentésével indokolta, amely szerint az elnök nem garantálja, hogy automatikusan kinevezi a választott jelöltet a Legfelsőbb Bíróság élére. „Caputová a legkisebb szégyenérzet nélkül jelentette ki, hogy ha a Legfelsőbb Bíróság jogszerűen megválasztott elnöke nem fog neki tetszeni, akkor nem nevezi ki őt” - mondta Harabin. (JASR) Jövőre csökkenhet a társasági adó Pozsony. Jövőre 21 %-ról 15%ra csökkenhet Szlovákiában a társasági adó kulcsa, ami azonban csak azokra a cégekre vonatkozna, amelyek éves forgalma nem éri el a 100 ezer eurót - derül ki abból a módosító javaslatból, amelyet Radovan Báláz, az SNS parlamenti képviselője nyújtott be a parlament pénzügyi bizottsága elé, és amelyre ez utóbbi tegnap rá is bólintott. (mi) Andrea Kalavská (Smer) egészségügyi miniszter tegnap közölte, utolsó alkalommal próbálja szakmai síkon bemutatni a kórházreformot (TASR felvétel) májára redukálódott” - mondta a tárca vezetője. Utolsó esély A kórházreform megvalósítási terve az utóbbi 3 hónapban többször változott. Robert Fico, a Smer elnöke ugyanis kijelentette, hogy csakis akkor hajlandóak támogatni Kalavská reformját, ha az alkotmánytörvényként kerül a parlament elé. Az egészségügyi miniszter el is készítette az alkotmánytörvény-javaslatot, amely hatalmas elégedetlenséget váltott ki mind az ellenzéki pártok, mind a szakmai közvélemény körében. Kalavská ezért mégis egyszerű törvényjavaslatként terjesztette be a dokumentumot a kormány elé, amely nem fogadta el. Peter Pellegrini (Smer) miniszterelnök az ülés után támogatásáról biztosította az egészségügyi minisztert, és kijelentette: bízik benne, hogy Kalavskának sikerül elnyernie a pártok támogatását. Erre azonban már nincs sok ideje. A tárca vezetője a következő két hétben szeretne tárgyaim minden politikai párttal. Ha sikerülne egyezségre jutni, akkor a javaslat már szeptember végén a kormány elé kerülhetne. Kalavská szeretné elérni, hogy a javaslat 2020-tól életbe lépjen, vagyis még idén elfogadtatná a parlamentben. Év végéig még két parlamenti ülés van, az egyik október, a másik november végén kezdődik. Ebből adódóan esély még van rá, hogy a képviselők első és második olvasatban is megszavazzák a javaslatot. Pellegrini ezzel kapcsolatban bizakodó, szerinte ez a három hónap elegendő lehet arra, hogy átmenjen a javaslat. Az SNS a Smertől függ Ehhez Kalavskának főként a Smert kellene meggyőznie. Robert Fico azonban többször is leszögezte: ha a reform nem alkotmánytörvényként kerül a parlament elé, a miniszter nem számíthat pártja támogatására. Zuzana Skopcová, az SNS szóvivője lapunknak elmondta: csak akkor támogatják a reformot, ha Kalavská képes meggyőzni a Smert. „Az SNS a kórházak bezárása ellen van. A Smer is állítja, hogy a projekt szakmai szempontból nincs jól előkészítve. Az SNS csak akkor foglalhat állást, ha a Smer már egységes a témával kapcsolatban” - közölte Skopcová. Debnár Klára, a Híd szóvivője megkeresésünkre megismételte a párt korábbi álláspontját, miszerint a Híd támogatni fogja a reformot. „Á párt a kórházreformot elengedhetetlen lépésnek tartja, a miniszter asszony kezdeményezését pozitívan értékeli, a reformot pedig támogatj a” - közölte a szóvivő. Az ellenzéki pártok közül egyelőre csak az SaS erősítette meg, hogy hajlandó lenne megszavazni a reformot, azonban csakis akkor, ha a javaslat végső formájába nem kerül valamiféle váratlan intézkedés. Az OLaNO és a Sme rodina korábban óvatosan fogalmazott a témában, szeretnék megvárni a javaslat végső formáját. A kórházreform a parlamentben a Smer és az SNS szavazatai nélkül is átmehet (a két pártnak összesen 63 képviselője van), Kalavskának azonban meg kellene győznie csaknem az összes ellenzéki pártot, és a független képviselők nagy részét is. AKO: már kormányt alakíthatna az ellenzék Drága mulatság lenne a minimálbér emelése SZALAY HAJNALKA Az AKO ügynökség legfrissebb felmérése szerint az ellenzéki pártoknak Boris Kollár nélkül is többségük lenne a parlamentben. Pozsony. Ha augusztus végén tartották volna a parlamenti választást, akkor a Smer (19,6%-kal) 32 mandátumot szerzett volna, míg a Progresszív Szlovákia 25 (15,5%kal), a Kotleba-féle Mi Szlovákiánk Néppárt pedig 18 (10,9%-kal) képviselőt juttatott volna a parlamentbe. Negyedikként az SaS végzett volna, amely a szavazatok 9 százalékával 15 helyet, az Andrej Kiska vezette Za l’udí mozgalom pedig 8,8%-kal 14 mandátumot szerzett volna. Parlamentbe jutott volna még a Boris Kollár vezette Sme rodina 7,6%-kal, ami 12 képviselőt jelentene a törvényhozásban, az OLaNO pedig 7,3%-kal 12 helyet szerzett volna a parlamentben. Utolsó előtti helyen a jelenlegi kormánykoalíció tagja, az SNS szerzett volna 12 képviselői helyet, a szavazatok 7,1%ával, utolsó bejutást érő helyen pedig a KDH végzett volna 6,3%-kal, ami 10 mandátumot jelentene. Magyarok nélkül Az AKO felmérése, akárcsak az utóbbi hónapok felmérései is, azt mutatják, hogy a jövő év februárjában esedékes parlamenti választáson egy magyar párt sem szerezné meg a bejutáshoz szükséges 5%-ot. A jelenlegi kormánykoalíció tagjaként a Híd csak a szavazatok 3,9%át kapná meg, az MKP pedig 3,5%kal maradna ki a parlamentből. Az AKO eredményei szerint az MKP május eleji 2,2%-os támogatottsága mára 3,5 %-ra növekedett, míg a Hídé ugyanennyi idő alatt 5,1 %-ról 3,9%ra csökkent. Csökkenő PS/Spolu A május elején készült felméréshez képest a Smer támogatottsága minimálisan ugyan, de növekedett. A Progresszív Szlovákia és a Spolu koalíciója azonban a május második felében mért támogatottságához képest jelentősen gyengült: 18%-ról 15,5%-ra. Ugyancsak gyengült az LSNS támogatottsága, négy százalékponttal. A Focus ügynökség közelmúltban közzétett felmérései 5 és 6 százalék között mérték Kiska pártját, ehhez képest az AKO felmérése jelentősen nagyobb támogatottságot mért a pártnak. Ellenzéki kormány Az eredmények alapján a jelenlegi Smer-SNS-Híd kormánykoalíció 44 mandátumot szerezne, így nem tudna kormányt alakítani. Az LSNS és a Sme rodina képviselőivel is csak 74 szék jutna egy ilyen koalíciónak. Az ellenzéknek azonban, Boris Kollárék nélkül, 76 mandátumuk lenne, amellyel kormányt tudnának alakítani. A pártok támogatottsága Smer v 196 18,7 19,2 PS-Spolu IS,5 18 13,6 LSNS 10,9 14,9 13,6 SaS 9 10,8 13,5 Zafudí 8,8 0 0 Sme rodina 7,6 7,3 9,9 OLaNO 7,3 6,3 6,7 SNS 7,1 7,2 8 KDH 6,3 8,6 7,4 Híd 3,9 4,2 5,1 MKP 3,5 2,9 2,2 KSS 0,3 0,9 0,2 Strana zelenych 0,2 0 0,4 Adatok százalékban • Forrás: AKO ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A minimálbér 60 eurós emelése a kis- és középvállalkozók számára évi 101,75 millió eurós kiadást jelentene - derült ki a Jobb Szabályozás Központja (CLR) nevű elemző cég kutatásából. Ján Richter (Smer) munkaügyi miniszter a jelenlegi 520 euróról 580 euróra emelné a minimálbér bruttó összegét a jövő évtől. A munkáltatók azonban tiltakoznak, hiszen elmondásuk szerint ez akkora kiadást jelentene a cégeknek, hogy akár elbocsátásokhoz is vezethet. A Jobb Szabályozás Központja emiatt elkészített egy elemzést, melyből kiderült, hogy a kis- és középvállalkozók összkiadása meghaladná a 101 millió eurót. Ebből az összegből 75,5 millió a bruttó béremelésre menne el, 26 millió pedig járulékokra. Az emelés mintegy 28 ezer kisvállalkozót és 27 ezer céget érint. Ami a dolgozókat illeti, körülbelül 165 ezer ember érzi majd meg a minimálbér emelését, közülük 62 ezren dolgoznak 520 euróért, a többiek bére pedig 520 és 580 euró között mozog. Nagyvállalatokat is árint A nagyvállalatokat tömörítő Klub 500 szervezet elégedetlenségét fejezte ki a minimálbér emelésével kapcsolatban. Elmondták: bár a nagyvállalatokban viszonylag kevés ember dolgozik minimálbérért, ez nem azt jelenti, hogy Richter emelése nem okozna jelentős kiadásokat a számukra is. A minimálbér összegével ugyanis összefügg a hétvégi munkanapok után fizetett minimális órabér is, ami a minimálbér emelésekor értelemszerűen szintén növekszik. A Klub 500 szerint azokban a cégekben, ahol folyamatos a termelés, minden ezer dolgozó után legalább 1,5 millióval többet kellene évente kifizetniük. „A Klub 500 ezért azt javasolja, hogy a minimálbér meghatározásakor vegyék figyelembe a munkavállalókat is, és függetlenítsék tőle az egyéb juttatásokat és béreket” - olvasható a szervezet közleményében. Régiók és szektorok Az elemzés a nagy regionális különbségekre is rámutatott. Míg Pozsony megyében a minimálbér összege az átlagbér mindössze 38 százalékát éri el, addig Eperjes megyében ez az arány 62 százalék. Az összes többi megyében a minimálbér összege körülbelül 50 százaléka az átlagbérnek. Az INESS gazdasági elemzői korábban arra figyelmeztettek, hogy ez a jelenség komoly gondot okozhat a keleti régiók munkapiacán. Ugyanis minél inkább közelít a minimálbér összege az átlagbéréhez, annál kisebb eséllyel talál munkát az alulképzett munkavállaló ezekben a régiókban. Emiatt a minimálbér emelése tovább is mélyítheti a különbségeket a keleti és a nyugati országrész között. Szintén jelentős eltérés figyelhető meg az egyes szektorok között. Például az információskommunikációs szektor fizetéseivel összevetve a minimálbér az átlagbérnek mindössze 28 százalékát éri el. Ugyanakkor a vendéglátóiparban ez az arány igencsak magas, a minimálbér eléri az átlagbér 87 százalékát. „Ez alapján kijelenthetjük, hogy a minimálbér emelése eltérő hatásokat válthat ki az egyes régiókban és szakmákban” - figyelmeztettek sajtónyilatkozatukban a CLR elemzői. (nar, TASR)
