Új Szó, 2019. szeptember (72. évfolyam, 203-227. szám)
2019-09-06 / 207. szám
www.ujszo.com | 2019. szeptember 6. KÖZÉLET I 3 Felmérés: toleránsak a fiatalok A fiatalok több mint fele toleráns, s előrelépésnek tekintik azt is, hogy a gazdasági és politikai vezető pozíciókban egyre több a nő (TASR-feivétei) ÖSSZEFOGLALÓ A tizenévesek négy része kedvezően értékeli a nők társadalmi helyzetének a magánéletben és a közszférában valé erősödését, derül ki az IVÓ kutatásából. A Közéleti Kérdések Intézete (IVÓ) által készített elemzés többek közt azt vizsgálta, miként látják a 15-19 év közötti fiatalok a nemek közötti egyenlőség, az azonos nemű párokkal kapcsolatos tolerancia és az etnikai, vallási sokszínűség növekedését. A kutatásból kiderült, hogy a megkérdezettek több mint fele előrelépésnek értékeli, hogy a gazdasági és politikai vezető pozíciókban egyre több nő dolgozik. A többségük ugyancsak kedvező fejleménynek látja, hogy egyre több férfi veszi ki a részét a családdal és a háztartással kapcsolatos munkából. Ez utóbbi a kutatók szerint azt is jelentheti, hogy a tizenévesek azt gondolják, a nők helyzete csak akkor javulhat, ha a ebben a férfiak is közreműködnek. A válaszadóknak mindössze alig tizede mondta, hogy a nemek közötti egyenlőség kedvezőtlen fejlemény lenne. Ahol hiányzik a tolerancia Az azonos neműek pártkapcsolatával szemben már nem ilyen elfogadóak a fiatalok. Több mint kétötödük vélekedik úgy, hogy a jelenséggel szembeni tolerancia növekedése kedvező folyamat, harmaduk semlegesen állt a kérdéshez, negyedük azonban negatívan értékelte azt. A legtöbben (55%) mégis az etnikai és vallási sokszínűség európai növekedésével kapcsolatban mutattak tartózkodó álláspontot. Ennél a tényezőnél csak valamivel többen (26%) adtak pozitív választ, mint negatívat (19%). Érdekes egybeesések A kutatók az elemzés során azt találták, hogy a vizsgált mutatók között statisztikai korreláció tapasztalható. Ez azt jelenti, hogy például azok a válaszadók, akik kedvezően értékelték az azonos nemű párokkal kapcsolatos tolerancia növekedését, nagy valószínűséggel ugyancsak pozitívan értékelik a nőknek a politikai és gazdasági életben való növekvő szerepvállalását. Azok a tizenévesek, akik így gondolkodnak, nagy valószínűséggel helyesnek tartják azt is, hogy a nők szabadabban dönthetnek arról, mikor vállalnak gyereket. Azok a megkérdezettek, akik pozitívan értékelték az etnikai és vallási sokszínűség európai növekedését, a legtöbbször az azonos nemű párokkal kapcsolatos tolerancia növekedését is kedvező folyamatnak tartották, illetve azt is, hogy a férfiak egyre több szerepet vállalnak a gyermeknevelésben és a háztartásban. Az IVÓ kutatói mindez alapján arra következtetnek, hogy a tolerancia egy általánosan meghatározó érték, amely mentén a fiatalok egy jelentős része nemcsak a többségi magatartásformákat, hanem a hagyományostól eltérő viselkedésmintákat is elfogadja. Fiúk, lányok és vallások A tanulmány szerint az etnikai és vallási sokszínűség európai növekedését elutasító fiatalok aránya az egyes szociodemográfiai csoportokban azonos. Eszerint a kortól, a nemtől, a nemzetiségtől, régiótól és a látogatott iskolatípustól sem függ, hogy miként értékelik ezt a jelenséget. Az etnikai és vallási sokszínűség európai növekedésével kapcsolatban tanúsított tartózkodó magatartás inkább azokra jellemző, akik az egyes kisebbségekkel szemben is elutasítóbbak. A nemek közti egyenlőség témakörében azonban jól látható, hogy a jelenség előretörését a lányok kedvezőbben értékelik, mint a fiúk. Az erre vonatkozó kérdésre adott válaszoknál fontos tényezőnek mutatkozott, hogy az adott fiatal milyen településtípuson él. A nagyvárosi környezetben, Pozsony megyében élő tizenévesek a legnyitottabbak a nemek közti egyenlőségre, míg ebben a kérdésben a Besztercebánya megye fiataljai a legtartózkodóbbak. Az azonos nemű párokkal kapcsolatos tolerancia szintje pedig az Epeijes megyei fiatalok körében a legalacsonyabb. Ebben a kérdésben az iskolatípusok szerint is megoszlanak a válaszok. Az azonos nemű párokkál kapcsolatos tolerancia növekedését például a gimnáziumok tanulói fogadják el a legnagyobb mértékben. A Közéleti Kérdések Intézete (IVÓ) egy, a Focus közvéleménykutató intézet által készített felmérés reprezentatív adatai alapján vizsgálta a 15-19 éves korosztály vélekedéseit. A kutatás júniusban készült és elsősorban a fiataloknak a társadalmi együttélés kérdéseiben alkotott nézeteit vette górcső alá. Több mint 400 fiatalt kérdeztek meg. (czg) „Az Európai Unió az elmúlt évtizedekben több téren is változáson ment keresztül. Hogyan értékeli a változásokat?" A nők szabadabban dönthetnek a gyerekvállalásról Nőtt a nők aránya a gazdasági és politikai vezetők között Egyre több férfi vállal egyre nagyobb szerepet a családban és a háztartási munkában A társadalom toleránsabb lett az azonos nemű párokkal szemben Nőtt az etnikai és a vallási sokszínűség 58% 53% 51% 43% 26% 33% 42% 41% 34% 55% 9% 5% 8% 23% 19% • Forrás: Közéleti Kérdések Intézete (IVÓ), 2019. június Üzletláncok: kell a flakonok betétdíjas rendszere Pozsony. A Modem Kereskedelem Szlovákiai Szövetségének (SAMO) üzleteiben minden évben több mint 500 millió műanyag palack kerül forgalomba, ezért a szervezet elnöke, Martin Krajcovic szerint szükség van a PET- palackok visszaváltására. Részletekről azonban még nem tájékoztatott. Egyelőre nem tudni, hol lennének a visszaváltó automaták, és azt sem, hogy ez milyen költségekkel járna. Egy műanyag flakon betétdíja 12 cent lenne, a fémdobozoké pedig 10 cent. Sólymos László (Híd) környezetvédelmi miniszter kilátásba helyezte, hogy a Környezetvédelmi Alapon keresztül a minisztérium hajlandó támogatást biztosítani a visszaváltó rendszer bevezetésével járó költségek térítésére. A Szlovák Kiskereskedelmi Szövetség (ZOSR) viszont nem lelkes a tárca tervezetétől, s élesen bírálja azt, mondván: a rendszer felesleges és költséges. Sólymos szerint azonban a alacsony hatékonyságú szelektív hulladékgyűjtés miatt az ország nem tudja teljesíteni az európai uniós normát, azaz nem fogja tudni újrahasznosítani a PET-palackok 90%-át. Szlovákiában majdnem egymilliárd PET-palack kerül forgalomba, ennek 60%-a kerül a szelektív hulladékgyűjtőkbe. Európában eddig tíz országban működik a PET-palackok visszaváltós rendszere, ezen országok felében a műanyag üvegek újrahasznosítása legalább 90%, a többi pedig 80% feletti. A törvénymódosítást első olvasatban 120 képviselő szavazta meg, második olvasatban várhatóan a hónap közepén vitatják meg. A javaslat 2020 januárjától lépne érvénybe, a gyakorlatban azonban csak 2022-ben, addig lenne idejük az üzletláncoknak kiépíteni a rendszert és üzembe helyezni az automatákat. (szh) ^törö^et^10V»3 €, .3 400 C A ! jelzálog Prima B DP 190531 T
