Új Szó, 2019. augusztus (72. évfolyam, 177-202. szám)
2019-08-31 / 202. szám
www.ujszo.com SZALON ■ 2019. AUGUSZTUS 31. 19 Selmecbányán a Bank of the Future Limited F arkas Roland Bank of the Future Limited kiállítása a Selmecbányái Schemnitz Galériában augusztus 23-án nyílt meg és szeptember 22-ig tekinthető meg. A kiállítás kurátora, Juraj íarny a megnyitón üdvözölt mindenkit a multinacionális bank Selmecbányái fiókjában. A Bank of the Future Limited a világ számos pontján nyitott már fiókot, és a helyiek most igazán büszkék lehetnek, hogy a gazdag múltú városba is megérkezett ez az egészen különleges intézmény. Selmecbánya egy csapásra a pénzügyi világ egyik meghatározó szereplője lett, emelte ki a kurátor. A bank művészeti vezetője és stratégája Farkas Roland, aki a Schemnitz Galériába több mindent is hozott: az első videón (Refugees Welcome) a menekülteket köszönti. Bemutatja a Change projektjét, amely a pénzváltó tevékenységgel kísérletezett, és a pénz értékvesztését követte nyomon. A New World Exchange projekt lehetőséget nyújt, hogy mindenki a saját bankóiról eredeti műalkotást készítsen, úgy, hogy közben nem veszíti el értékét. A teljes értékvesztést a Whitewash videóban mutatja be Farkas: a tökéletes pénzmosást (tisztából tiszta). Farkas Roland játékos multimediális művész, aki site-specifikus és kontextus szenzitív stratégiával dolgozik. 1975-ben született Komáromban, jelenleg Budapesten él. Több országban is bemutatta projektjeit, például Finnországban, Dél-Koreában, Hollandiában, Argentínában, (ssz) A Bank of the Future Limited ünnepélyes megnyitója a Selmecbányái Schemnitz Galériában, középen Ivan Ladziansky galériavezető Farkas Roland performansza a megnyitón (Fotók: Peter Kovác, Sipos Anna) Farkas Roland a közönség bankjegyeit bélyegzi, balra Juraj Carny, a kiállítás kurátora Részlet a kiállításon látható Fehérmosás című munkából SOROZATDARÁLÓ menthetne meg róla, és ez rosszat tenne a makuládan imázsának, a helyi Flash, azaz A-Train pedig szétkábítószerezett aggyal száguld át egy fiatal lányon az úttesten, úgy, hogy a lányból csak húscafatok maradnak. Itt jönnek képbe a címbéli fiúk, akik a szuperhősök túlkapásait akarják megtorolni, és megpróbálnak betenni a mögöttük álló óriáscégnek A The Boys kétségtelenül legizgalmasabb része az, ahogy igyekszik valószerűen bemutatni, hogy milyen lenne a világunk, ha tényleg szuperképességű emberek élnének köztünk, és ez hogyan hatna az emberiségre. Érdekes látni, ahogy az egyre hívőbb Amerikában gyakorlatilag az Isten földi helytartóiként és kiválasztottjaiként tekintenek rájuk Csodás, ahogy a multicégek taktikázásai beszűrődnek egy ilyen univerzumba, de aki nemcsak ezekre kíváncsi, azoknak is van egy jó hírem: az Amazon szériája piszok jól néz ki, és bár nem az akciójelenetekre van kihegyezve, azokban sem vall szégyent. A nyolc rész gyorsan tovaszáll, és olyan érzésem volt utána, mintha egy hosszúra nyúlt pilot epizódot láttam volna, ugyanis a történet java még biztosan hátra van. A második évadot már gőzerővel forgatják Tóth Csaba A szuperhős vajon mi? társadalomkritikája és mondanivalója is pórul járhat. Azonban az Odaát showrunnere, Eric Kripke, valamint a leginkább vígjátékairól ismert Seth Rogen és Evan Goldberg ügyes és bátor munkát tett le az asztalra. Ebben a világban a legmenőbb szuperhősök egy óriásvállalatnak dolgoznak, akik gyakorlatilag a menedzsereikként működnek, akik az ügyfeleiket a földgolyó legmenőbb influenszereiként adják el. Egy emberélet megmentése náluk nem jócselekedet, hanem egy PR- stábbal előre leegyeztetett, szponzorált esemény. A szuperhősök a csodás menedzsmentjüknek hála eszméletlenül népszerűek, pedig egyáltalán nem makuládanok a helyi Superman, Homelander például inkább hagyja, hogy lezuhanjon egy utasokkal teli repülőgép, mert tudja, hogy mindenkit nem Az Amazon a fennállása legnagyobb sikerét érte el a The Boysszal, és ehhez csak az kellett, hogy merjen egyet csavarni a már ezerszer látott szuperhősös formulán. A szuperhősös történetek radikális újraértelmezésében a képregényolvasók számára nincs semmi újdonság, de a filmek/sorozatok mostanáig inkább maradtak a hagyományos világmegmentős meséknél, és nem igazán akartak mélyebbre ásni a témában. A Watchmen film ugyan a kivételt jelentette, de mivel a nagy szuperhősbumm előtt érkezett, túlságosan megelőzte a korát, ráadásul a képregény adaptálása sem sikerült épp a legjobban. A Boys képregényváltozata annak idején a DC berkeiben jelent meg először, de annyira radikálisnak bizonyult, hogy a kiadó néhány rész után dobta a szériát. Szerencsére nélkülük is folytami tudták. Amikor kiderült, hogy az Amazon sorozatot készít az anyagból, félő volt, hogy sokat puhítanak rajta, és nemcsak a masszívan véres és brutális jeleneteken, hanem a történet erős
