Új Szó, 2019. augusztus (72. évfolyam, 177-202. szám)
2019-08-01 / 177. szám
www.ujszo.com I 2019. augusztus 1. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 Nyári hack A macska-egér játék nagyban zajlik a kibertérben FELEDY BOTOND V igyázat, a címben nem a nyári strandmenüből a hekk, hanem az informatikából ismert haCk(er) szerepel. Míg Európa nyaral, addig a kibertérben rendületlenül zajlik tovább a háború. Az egymilliós Johannesburg negyede áram nélkül maradt. Egy sikeres zsarolóvírus-támadás elegendő volt, hogy a város áramellátásáért felelős City Power gépei felmondják a szolgálatot, számos helyen ezzel tartós áramkimaradást okozva. A gépek merevlemezén lévő összes adatot olvashatatlanná tevő vírust azóta eltávolították és a legtöbb helyen ugyan újraindult a szolgáltatás, mégis intő jel: a legfejlettebb országokban is könnyen előfordulhat, hogy egy „mezei” vírus egy felkészületlen - vagy csak balszerencsés- céget megtalál, aki százezreket szolgál ki. Mennyire felkészültek vajon a hazai cégek...? A kibertér biztonsága mára elsődleges nemzetbiztonsági érdek. Az USA híres ügynöksége, a National Security Agency, amelyet a Snowden-ügy kapcsán ismerhetett meg legutóbb a világ, arra készül, hogy önálló kiberbiztonsági parancsnokságot indítson a szervezetén belül idén októbertől. Ez persze nem jelent óriási újdonságot, a briteknél ennek a szervnek a megfelelője, azNCSC már régóta fut. Az NS A-n belül is megvoltak a kapacitások, lényegében rangban emelnek rajta, és ezáltal alighanem a forrásokban is. Meg üzennek az ellenfeleknek is ezzel a lépéssel. Eközben pedig a banki szektor egyik szereplője ellen sikeres támadást bonyolított le egy magányos hacker. Az informatikusként dolgozó nő kihasznált egy komolyabb tűzfal-sérülékenységet a Capital One nevű pénzügyi vállalatnál. Nem is a technika a lényeges, hanem a folyamat maga. Mindez március végén történt, idén tavasszal. A cég ezt azonban csak júliusban vette észre, miután egy etikus hacker program keretében felfedezték a sérülékeny pontot. Addig azonban a hackemő 100 millió (!) banki felhasználó különböző szintű adatait szerezte meg, társadalombiztosítási számokat és bankkártya adatokat is, egyes esetekben. Ha ezt az adatbázist értékesítette - ezt egyelőre nem tudjuk - akkor idén rengeteg elektronikus identitás-lopás elé nézhet az USA és Kanada, ahol az áldozatok vannak. Nincs tökéletes biztonság, nem is lesz. A macska-egér játék nagyban zajlik a kibertérben. A rétegzett védelem, a titkosított adatbázisok, a körültekintő adattárolás mind egyegy várfalat jelentenek. A leggyengébb védelmű helyeket pedig meg fogják enni a hackerek reggelire. Hol tart Szlovákia és Magyarország ennek a tudatosításában? Ki védi meg a polgárokat, ki segít a polgárok önvédelmi reflexének kialakításában...? Peter Tóth nemrégen még sajtótájékoztatókat tartott, most az életét félti... (Matej Kalina/NMH-fotó) Ismét Trump célkeresztjében az EU DUDÁSTAMÁS mikor tavaly nyáron Donald Trump és Jean Claude Juncker tűzszünetet hirdetett az USA és az EU között kibontakozó kereskedelmi háborúban, és a Fehér Ház Rózsakertjében bejelentették a szabadkereskedelmi tárgyalások kezdetét, valahol sejteni lehetett, hogy a szabadkereskedelmi happy end nem fog olyan hamar eljönni. A transzatlanti kereskedelmi tárgyalások ugyanis már akkor is lassan haladtak előre, amikor a Fehér Ház lakóját még Barack Obamának hívták. Ennek megfelelően a tárgyalások érdemben szinte még el sem kezdődtek, és ma ott tartunk, hogy Donald Trump újfent védővámokkal fenyegeti az Európai Uniót. A helyzet a tavalyinál talán még rosszabb is, hiszen az amerikai kormány több fronton is támadást tervez. A jövő évi elnökválasztásra készülve Donald Trump egyre jobban kampányüzemmódba lendül, ami nem igazán kedvez a szabadkereskedelemnek. Az amerikai elnök demonstrálni szeretné, hogy keményen el tud bánni azokkal, akik szerinte kihasználják az amerikai gazdaságot, és erre az EU ma éppen megfelelő alany. Az EU-ból tömegesen érkező autók már különösen régóta szúrják Trump szemét, ezért a rájuk kivetett védővámok ismét a napirendre kerültek. Az amerikai kormánynak novemberig van ideje arra, hogy döntsön ezekről a védővámokról, és Donald Trump már többször jelezte, hogy a szerinte sportszerűtlen európai partner ellen a védővámok akár a 25 százalékot is elérhetik. Valószínű, hogy az amerikai kormány döntése azért ennyire nem lesz kemény, de a gyengélkedő német gazdaság számára bármilyen amerikai védővámok komoly gondot jelentenek. A veszélyt jól érzékeli a német kormány is, ezért Peter Altmeier gazdasági miniszterjelezte, hogy az EU jó szándéka jeléül el tudja képzelni az EU- ba tartó amerikai autók teljes vámmentességét is. Hogy ez Donald Trumpnak elég lesz-e majd, azt nehéz megjósolni. Mindenesetre, az EU világosan jelezte azt is, hogy bárminemű amerikai védővámokra saját védővámokkal fog azonnal válaszolni. Az amerikai kormány feszülten várja a Kereskedelmi Világszervezet döntőbíráinak szeptemberi döntését a régóta húzódó Boeing-Airbus vitában. Az USA azzal vádolja az EU-t, hogy az Airbusnak nyújtott pénzügyi támogatás jogosulatlan versenyelőnyhöz juttatja az európai repülőgépgyártót, és kártérítést követel. Az amerikai kormány meg van győződve arról, hogy a döntőbírák az USA javára döntenek majd, és már ki is dolgozta az EU-ból származó azon termékek listáját, melyekre büntetővámot vetne ki. Külön szálka Donald Trump szemében Franciaország, mely a nemrég bevezetett digitális különadóval bőszítette fel az amerikai elnököt. A digitális szolgáltatásokra kivetett adó elsősorban az amerikai digitális gigászokat érinti, ezért Donald Trump visszavágásként kilátásba helyezte a francia borok megvámolását. Jól látható, hogy a világgazdaság két kulcsfontosságú szereplője közti kapcsolatok komoly kockázatokat rejtenek magukban az elkövetkező hónapokban. Figyelembe kell venni azt is, hogy mindez egy folyamatosan gyengülő világgazdaságban történik, melynek kilátásait a Nemzetközi Valutaalap elemzői negyedévről negyedévre csökkentik. Egy ilyen helyzetben az lenne a racionális, ha az USA és az EU elsimítaná ellentéteit, és nem bonyolódna egy felesleges kereskedelmi háborúba. De ahogy azt egy elemző megfogalmazta, előfordul, hogy a racionalitás a tweetek áldozatává válik. Bízzunk benne, hogy úgy, ahogy tavaly, Donald Trump most sem a Twitter diplomáciát választja, és hagyja, hogy a józan érvek győzedelmeskedjenek. Ellenkező esetben nehéz hónapok következhetnek a világgazdaságban. John Bolton: az USA kilép a közepes és rövid hatótávolságú nukleáris eszközök felszámolásáról szóló szerződésből Az Egyesült Államok holnap hivatalosan kilép a közepes és rövid hatótávolságú nukleáris eszközök felszámolásáról szóló, Oroszországgal kötött szerződősből (INF)erősítette meg kedden John Bolton amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó. Washington. Bolton egy washingtoni diákkonferencián közölte ezt, és ismét Oroszországot vádolta az INF-egyezmény megsértésével. „Az USA túl régóta tartotta be a szerződést, miközben Oroszország folytatta a korszerű ballisztikus és hiperszonikus rendszerek fejlesztését a hadsereg korszerűsítése céljából, megszegve az egyezményt” -mondta Bolton. Hozzátette, hogy az : egyezmény megkötötte Washington ; kezét, miközben Kína fejlesztette közepes hatótávolságú rakétáit, mert ; nem volt rá érvényes semmilyen egyezmény. „A nemzetbiztonságunk érdekében úgy döntöttünk, kiszabadítjuk a kezünket, hogy hatékonyán védjük az Egyesült Államokat a 21 -ik században” - hangoztatta Bolton. Az Egyesült Államok február 1 -jén jelentette be, hogy felfüggeszti részvételét az INF-szerződésben, és ki is lép, ha azt Oroszország továbbra sem tartja tiszteletben. Donald Trump elnök azt mondta: a kivonulás hat hónapon belül befejeződik, hacsak Oroszország nem tér vissza a szerződés teljesítéséhez, „megsemmisítve az egyezményt sértő minden rakétáját, rakétaindítóját és a hozzájuk tartozó berendezést”. Vlagyimir Putyin orosz elnök másnap, február 2-án közölte, hogy Moszkva hasonló intézkedésekkel válaszol, szintén felfüggeszti részvételét, és tudományos kutatásokat indít új rakétatípusok kifejlesztésére. Putyin július elején írta alá az INF- szerződés hatályának felfüggesztéséről rendelkező törvényt. Augusztus 2-án, vagyis holnap telik le a hat hónap a washingtoni bejelentés óta. Az INF-szerződés, amelyet 1987. december 8-án Washingtonban írt alá Ronald Reagan amerikai elnök és Mihail Gorbacsov szovjet államfő, a kommunista párt főtitkára, 1988. június 1-jén lépett hatályba. A paktum a szárazföldi indítású, hagyományos és nukleáris robbanótöltetekkel felszerelt közepes (500-5500 kilométeres) hatótávolságú ballisztikus ra„Az USA túl régóta tartotta be a szerződést, miközben Oroszország folytatta a korszerű ballisztikus rendszerek fejlesztését." John Bolton, biztonsági tanácsadó kéták és manőverező robotrepülőgépek megsemmisítéséről rendelkezett. Az egyezmény, amely mérföldkő volt a hidegháború lezárásá; ban, megtiltotta az ilyen eszközök gyártását, birtoklását és tesztelését. ; Az Egyesült Államok viszont évek ; óta azt állítja, hogy Oroszország megsérti az INF-szerződést. Washington 2018-ban közölte, hogy Moszkva ezt a 9M729 típusú manőverező robotrepülőgép tesztelésével követi el, mert a fegyver hatótávolsága szerinte meghaladja az 500 kilométert. Oroszország tagadja ezt, és azzal vádolja Washingtont, hogy a Lengyelországba és Romániába, valamint a Távol-Keletre telepített vagy telepítendő ballisztikusrakétaelhárító rendszerének kilövőállásai Tomahawk típusú manőverező robotrepülőgépek indítására is alkalmasak, ami ellentétes a megállapodással.
