Új Szó, 2019. augusztus (72. évfolyam, 177-202. szám)
2019-08-01 / 177. szám
8 I KULTÚRA 2019. augusztus 1.1 www.ujszo.'com A festett madár oroszlánért küzd Václav Marhoul filmjét, mely Jerzy Kosinski regénye alapján készült, beválogatták a velencei mustra versenyébe TALLÓSI BÉLA Jerzy Kosinski A festett msdár című, világhírű regényének szlovák, cseh és ukrán koprodukcióban, Václav Marhoul rendezésében mostanra elkészült filmváltozatét beválogatták az augusztus 28-án kezdődő 76. Velencei Nemzetközi Filmfesztivál hivatalos versenyprogramjába. A film elkészüléséhez hozzájáruló cseh és hazai alkotók óriási sikernek és eredménynek könyvelik el már azt, hogy A festett madár (Pomal’ované vtáca) világpremieijét Velencében tartják, még inkább azt, hogy az alkotást beválogatták a versenybe. Ez azért is kiemelkedő eredmény, mert az Aranyoroszlánért több mint harminc éve nem küzdött szlovák alkotás, cseh film pedig utoljára huszonöt évvel ezelőtt szállt ringbe a világ legidősebb mozgóképes mustrájának versenyében - informálta a hírről a sajtót Lubica Orechovská, a film szlovákiai producere. Václav Marhoul cseh rendező és producer bevallotta, hogy ilyen jelentős sikerre nem számított. , Játszi reménynek tűnt, hogy ez bejöhet, vagyis hogy A festett madár eljuthat Velencébe. Ugyanakkor nagy örömmel tölt el, hogy ott van a versenyben, és a legjobbakat kívánom a filmnek, producertársaimnak, a film támogatóinak, a színészeknek és a teljes stábnak” - mondta. A sok nyelvre - köztük magyarra és szlovákra is - lefordított, megrázó, szokatlan nyerseséggel tálalt háborús dráma egy kisfiúról szól, akit Lengyelországban 1939 őszén, a második világégés első heteiben egy távoli falu rejtekébe küldenek a szülei. A nevelőanyja azonban hamarosan A regény története - miként a filmé is - egy kilencéves kisfiú vallomása arról a kegyetlen útról, amelyen a legtöbb szörnyűségetfelnőttembertársai követtékel vele (Fotó: PubRes) meghal, a gyermek magára marad, és az elkövetkező négy esztendőben faluról falura kóborolva az emberi megaláztatás és az állati kegyetlenség számtalan formáját kell elszenvednie. Václav Marhoul nem először nyúlt második világháborús témához; ő rendezte (2008-ban) a Tobruk című sivatagi drámát. Ennek története 1941 őszén játszódik, előbb egy egyiptomi kiképzőtáborban, majd Líbiában az embertelenül kegyetlen sivatagi, tobruki frontvonalban. Itt harcoltak a Csehszlovák Hadsereg 11. keleti zászlóaljának katonái - róluk szól, nekik állít emléket Marhoul mozgóképe. A Tobruk kőkemény háborús film a katonaélet igazi pokláról, a lövészárkokban dúló élet-halál harcról. A festett madár viszont nem a frontvonalba vezeti el a nézőt: a kilencéves kisfiú vallomását közvetíti arról a kegyetlen útról, amelyen a legtöbb szörnyűséget felnőtt embertársai követték el vele. „Sötét film A festett madár, nem könnyű ilyet leforgatni. Félelem, megalázás, kirekesztés, kegyetlenség egy szörnyűséges világban” - nyilatkozta egy, a lapunknak adott korábbi interjúban a filmről Stellán Skarsgard, a svédek legismertebb és hazáján kívül is legtöbbet foglalkoztatott színésze, aki egy német altisztet alakít a rideg, szürreális elemekben is bővelkedő történetben. A film nemzetközi szereposztásban készült, Stellán Skarsgard mellett olyan világsztárok részvételével is, mint Udo Kiér és Harvey Keitel. A kisfiút Petr Kotlár alakítja. Hogy a regény durvaságáról (valószínű, hogy a belőle forgatott film is visszaadja ugyanazt) annak is legyen némi elképzelése, aki nem olvasta, ízelítőként elég néhány mondatot idézni a mű elejéről. (Az idézetek azt is jelezik, mi vár a fiúra a történetben, miután a szülei, hogy megóvják a veszélytől, vidéken keresnek neki menedéket.) ,A fiú olajbarna Volt, fekete hajú és fekete szemű - írja regényében Jerzy Kosinski. — Az értelmiségiek nyelvét beszélte, vagyis olyan nyelvet, amit az ország keleti felén lakó parasztok alig értettek.” Ezért aztán: „Cigány vagy zsidó árvának nézték, márpedig a cigányok és zsidók befogadását - akiknek gettóban és haláltáborokban a helyük - a legszigorúbb büntetésekkel torolták meg a németek az egyéneken és a közösségeken.” Ez a regényből idézett töredék magyarázatot ad arra, hogy vidéki nevelőanyja halála után a kisfiúnak miért kell annyi kegyetlenséget elszenvednie faluról falura kóborolva. Az 1933- ban Lodzban született Kosinski zsidó származása miatt maga is egy eldugott kis faluban bujkált a háború éveiben - bőségesen szerzett tapasztalatot és kegyetlen élményeket a regényéhez, melyet 1965-ben írt angolul, és 1983-banNewYorkbanjelentmeg először (az író huszonnégy évesen az Egyesült Államokba emigrált). Ä festett madár Velencéből tovább „repül” Torontóba. A szeptember 5-én nyíló 44. Torontói Nemzetközi Filmfesztivál is bemutatja - az egyik legfontosabb, a Special Presentations nevű szekcióba sorolták be. A festett madár szlovákiai bemutatóját szeptember 19-én tartják. Komoly cirkuszi programmal készül idén a Sziget RÖVIDEN Film készül Závada Pál regényéből Budapest. Megfilmesítik Závada Pál Természetes fény című regényét. A forgatás októberben kezdődik, a bemutatót 2021 őszére tervezik. A történet a megszállt Szovjetunió területén játszódik, egy kiismerhetetlen, mocsaras erdőségben. Egy magyar gyalogos egység szovjet partizánokat keres az eldugott falvakban. A katonák mindennapjait mutatja be a film, amelyet Nagy Dénes rendez. 00 Bruce Lee lánya őrrel Tarantinóra Los Angeles. A kung-fu filmsztár Bruce Lee lánya, Shannon szerint Quentin Tarantino „arrogáns fajankónak” ábrázolta édesapját új filmjében, a Volt egyszer egy Hollywoodban. A nő a film díszbemutatója után fakadt ki a The Wrap magazinnak. Elmondta, hogy borzalmasan érezte magát, amikor a teremben mindenki az édesapja karakterén nevetett. A film nálunk augusztus 15-től látható a mozikban. Quk) A jövő héten kezdődő Sziget Fesztiválon azok sem fognak unatkozni, akiket kevésbé érdekel a zenei felhozatal. A világ minden tájáról érkező újcirkuszi társulatok augusztus 8-tél 13-ig vendégeskednek a Hajógyári-szigeten, és két koncert között is izgalmas alternatívát jelenthetnek. Budapest. Az évről évre frekventáltabb helyszín, a Cirque du Sziget cirkuszi sátrába a magyarországi művészek mellett idén Kanadából, Etiópiából, Franciaországból, Indiából, Finnországból, Dél-Koreából, Németországból és Argentínából is hívtak fellépőket. A szervezők közlése szerint a 900 fo befogadására alkalmas sátorban naponta 14 órától zajlanak az előadások, az utolsó 23 órakor kezdődik. A sátor műsorát minden nap a francia Cirque Inextremiste társulat előadása nyitja, melyben egy mozgássérült akrobata egy markológép segítségével válik főszereplővé. Később az etióp művészekből álló, sokat utazó Circus Abyssinia mutatja be az artistává válás folyamatát két kisgyerek szemszögéből. Afrikában a cirkusznak nincs komoly múltja, meglehetősen fiatal műfaj, ám érdemes megnézni, hová fejlődött néhány röpke évtized alatt. A kanadai Cirque Alfonse társulat, amely két évvel ezelőtt is fellépett a fesztiválon, ezúttal egy még őrültebb darabbal feszegeti a lehetőségek határait egy rendhagyó templomi szertartáson. A napi program zárásaként pedig egy másik kanadai társulat, a Flip Fabrique előadása látható, amelynek története egy nyaralóban játszódik, ahol hat barát hosszú idő után újra találkozik. A sátorban játszott darabok között a szabadtéri színpadon mutatnak be produkciókat olyan társulatok, amelyek kevesebb díszlettel dolgoznak, ezért kisebb helyen is elférnek. Elsőként a Sisus nevű finn csoport tagjai - öt lány - lépnek színpadra, akik lélegzetelállító trükkjeik egy részét egy 10 méter magas szerkezet tetején hajtják végre. Őket az argentin Papito követi varázsbőröndjével, továbbá itt lép fel a Spot The Drop német duó is, amely zsonglőrtudását prezentálja. Ezt követően a francia Le Grand Jeté! két tagja mutatja meg, milyen trükköket lehet végrehajtani egy folyamatosan mozgásban levő karikán - akár bekötött szemmel is. Őket egy koreai előadás követi, amely tradicionális élőzenével kísérve a városi élet sajátosságaira fókuszál. A BONGnJOULE darabja után egy akrobatikus műsorszám látható a Mallakhamblndia előadásában, amely a birkózás, az akrobatika és a légi jóga elemeit ötvözve enged bepillantást a mallakhamb nevű ősi sportba. A szabadtéri színpad programját idén is minden nap tűzzsonglőr-show zárja. A több országból érkezett zsonglőrökből álló társaság különleges műsorral készül: a pár éve tragikus hirtelenséggel elhunyt társukra, a magyar tűzzsonglőr Farkas Lindára emlékeznek, és bemutatják az általa tervezett egyedi tűzjelmezeket és tüzes kiegészítőket. Cirkuszi elemekkel az utcaszínházaknál is lehet találkozni. A leglátványosabb produkció naponta 23 órakor, azaz a nagyszínpados headliner koncertjének végén kezdődik: a francia Les Commandos Percuozni formabontó előadásban prezentálja a „csöndet” dobokkal és tűzzel, Silence címmel. (MTI, juk) Pillanatkép az etióp Circus Abyssinia előadásából (Képarchívum)
