Új Szó, 2019. augusztus (72. évfolyam, 177-202. szám)

2019-08-26 / 198. szám

6 I KULTÚRA 2019. augusztus 26. lwww.ujszo.com Ha egy menekült hazatalál Hong Khaou rendező több évtized után látogatott vissza Vietnámba, így született meg Monszun című játékfilmje Lewise (Parker Sawyers) egyértelmű választ ad Kit vívódására (Fotók: kviff) SZABÓ G. LÁSZLÓ Délkelet-Ázsiábél került Angliába Hong Khaou. Phnompenben született, Londonban lett filmrendező. Első nemzetközi sikerét 2014- ben, a Remegéssel aratta Kar­lovy Vary fesztiválján. Ott volt világpremierje legfrissebb al­kotásának, a Monszunnak is. Kit, a történet rokonszenves, jó kiállású hőse harminc év elteltével már idegenként tér vissza egykori hazájába, Vietnámba. Szülei ham­vait akarja szétszórni valahol Sai­gonban, de előbb felkutatja egykori barátját és azokat a helyeket, ame­lyek segítségével tisztábban látja gyermekkori énjét, odahagyott gyö­kereit, s azt a kultúrát, amelynek je­lentős szerepe volt egyénisége for­málódásában. Kit önmagát keresi régi hazája forgatagában. Tudni szeretné, fontosak-e még számára a régi em­lékek, a régi ízek, a régi illatok, s mennyire erősek azok a vágyai, amelyeknek Londonban nem min­dig ad szabad utat. Szexuális identi­tásában ugyanis még mindig bi­zonytalan. A választ erre a kérdésre is Vietnámban szeretné megtalálni. Londoni munkahelyén meghatáro­zatlan időre szabadságot kért; akkor ül majd ismét repülőre, ha a dolgok tisztázódnak benne. Keres, kutat, kérdez, utazik, szemlélődik. S köz­ben önmagát figyeli. Az érzéseit. Az ösztöneit. A reakcióit. Mint egy puzzle-t, úgy rakja ki belső önarc­képét. Sok emléke nincsen Vietnámról. Nyolcéves volt, amikor szülei és öccse társaságában elhagyta az or­szágot. Menekültek egy szörnyű rendszer elől. Felnőttként, egy egé­szen más kultúrából érkezőként sok minden felfoghatatlan, érthetetlen számára. A realitást nyugati turista szemével látja. A környezetet szín­tiszta egzotikumként éli meg, a nyelvet nem beszéli. Hong Khaou számára ez megle­hetősen személyes téma. O Kambo-Henry Golding az Egy kis szívesség című thriller bemutatóján (TASR/AP-achívum) dzsában született, családja a vörös khmerek, vagyis a kommunista Pol Pot-rendszer híveinek véres dikta­túrája elől menekült a szomszédos Vietnámba. Pár évvel később azon­ban ott is a kommunisták kerültek hatalomra, így onnan is továbbáll­­tak. Nyolcezer ember szállt hajóra, köztük ők, és így kötöttek ki Nagy- Britanniában. Forgatókönyvével a rendező elő­ször a Sundance Fesztiválon állt elő. Mint mondja: „Nehéz helyzetben voltam, hiszen akkor még készen sem volt a könyv, és már beszélnem kellett róla. A kulturális identitás kérdése minden filmemben felme­rül, egyszerűen nem tudom megke­rülni. Menekültként, amikor minde­nét feladja és elveszíti az ember, fo­lyamatosan azért küzd, hogy újra tartozzon valahová. A téma adott volt, már csak formát és struktúrát kellett találnom hozzá, és a Sun­dance ebben nagyon sokat segített.” Mint ahogy az is, hogy - akárcsak Kit - Hong Khaou is több évtizedes távoliét után látogatott vissza elő­ször Vietnámba. Képet kellett alkot­nia arról, mit tenne hőse helyében. Kit ugyanis meg akarja érteni, hon­nan és miből szakították ki a szülei. Később rájön: döntésükkel tulaj­donképpen megmentették az életét. „Ahhoz, hogy előbbre léphes­sünk, néha hátra kell tekintenünk a múltba, hogy megoldást találjunk a lelki problémáinkra, halljuk sokfe­­lől — fejti ki véleményét Hong Kha­ou. - Csakhogy a hátratekintés nem szolgál végleges válasszal, viszont lélekben változtat némiképp az em­beren. Rádöbbenti, hogy siránkoz­hat a múltja felett, de együtt kell él­nie vele. Kit számára Vietnám már csak az elvesztett gyökereket jelent­heti. Neki már semmi sem ismerős abból, amit egykor, gyerekként a bőrén érzett. Kambodzsában én is idegenként szemlélem mindazt, ami egykor bizonyára nagy hatással volt rám. Filmemmel elsősorban azok­hoz akarok szólni, akik felületesen ítélkeznek ebben a bonyolult kér­désben. Akik bedőlnek a menekül­tekről kialakult sztereotip képeknek és a nacionalisták valótlan állításá­nak. Örülnék, ha a Monszun láttán önálló véleményt alkotnának.” Kit szerepére az ugyancsak ázsiai származású Henry Goldingot kérte fel a rendező, aki az Egy kis szíves­ség című misztikus thrillerrel rob­bant be a mozi világába egy rejté­lyes nő nem kevésbé titokzatos fér­jeként. Legközelebb Guy Ritchie bűndrámájában, a Toff Guysban lát­hatjuk. Golding Malajziában szüle­tett, Angliában nőtt fel, és most Szingapúrban él. Nem kevésbé izgalmas a fdmbeli barátját, Lewise-t megformáló Par­ker Sawyers sem, aki Barack Oba­­maként mutatkozott be a Délen, ve­led című, 2016-os romantikus drá­mában. A történet szerint ő az, aki egyértelmű választ ad Kit szexuális vívódására, hiszen egyéjszakás ka­landjukból egy érzelmileg megala­pozott kapcsolatba lépnek át. Titka azonban Lewise-nek is van. Egy idő után be is vallja: apja Vietnámban harcolt az amerikai hadsereg kato­nájaként. Kettőjük viszonyát azon­ban ez sem fertőzi meg. Kit kitart Lewise mellett. A szerző a Vasárnap munkatársa Costa-Gavras életműdíja RÖVIDEN Ősszel: Margó Irodalmi Fesztivál Budapest. Az irodalom és a könyvkultúra központja lesz októ­ber 10-13. között a Várkert Bazár; a Margó Irodalmi Fesztiválon és Könyvvásáron a sokszínű magyar és világirodalmat ismerhetik meg az érdeklődők. A vásáron 40 kiadó mutatja be az ősz legfrissebb könyvmegjelenéseit, és ötödik al­kalommal adják át a legjobb első prózakötetnek járó Margó-díjat. A Margó vendégeként fellép André Aciman, Elisabeth Asbrink, Emily M. Danforth, Sissel-Jo Gazan, Kim Leine és Jón Kalman Stefánsson. Új könyvét mutatja be Barnás Fe­renc, Bartis Attila, Bödőcs Tibor, Darvasi László, Gárdos Péter, Ka­­rafiáth Orsolya, Nádas Péter, Szé­­csi Noémi és Tóth Krisztina. Rendhagyó előadáson mutatja be Krasznahorkai László új regényét Haumann Péter és Miklós Szil­veszter dobos. A fesztivál az Ivan & The Parazol zenés irodalmi uta­zásával indul. A VAN filmzenekar koncerttel egybekötve mutatja be a Rossz versek DVD-kiadásához készült novelláskötetet, végül Lo­­vasi András záij a a Margót. (ku it) Eötvös Péter Gliding című új albuma Budapest. Eötvös Péter, Kossuth­­díjas magyar zeneszerző és kar­mester, az egyik legismertebb magyar operaszerző Gliding című, szeptember 13-án megjelenő új albuma a Frankfurti Rádió Szim­fonikus Zenekarának és Hakan Hardenberger svéd trombita­művész közreműködésével ké­szült. Az album Eötvös Péter The Gliding of the Eagle in the Skies, Jet Stream, All vittime senza no­­me és Dialog mit Mozart című szimfonikus műveit tartalmazza a szerző vezényletével. (MTI) Életműdíjjal tünteti ki a velencei filmfesztivál Costa- Gavras görög filmrendezőt, aki 1982-ben az Eltűntnek nyilvánítva című politikai dráma forgatókönyvéért kapott Oscar-díjat. Velence. Costa-Gavras Adults in the Room című új filmjét versenyen kívül vetítik le a filmmustrán au­gusztus 31-én. Az alkotás a görög pénzügyi vál­sággal foglalkozik. A főbb szere­pekben Hrisztosz Loulisz, Alek­­szandrosz. Bourdoumisz és Ulrich Tukur látható. A rendező a korábbi görög pénzügyminiszter, Jánisz Va­­rufákisz azonos című könyve alap­ján írta a forgatókönyvet. A film a baloldali görög kormány Nemzetközi Valutaalappal (IMF), az európai technokratákkal és a német kormánnyal folytatott, kudarcba fulladt tárgyalásai után játszódik, és Az életműdíjat új filmjének vetítése előtt veheti át Costa-Gavras (Fotó:TÁSR/AP-archlvum) a zárt ajtók mögött lejátszódott mély, emberi tragédiákat ábrázolja. A Jaeger-LeCoultre Dicsőség a Film­készítőnek elnevezésű filmes életműdíj at a produkció vetítése előtt veheti át Costa-Gavras. Alberto Barbera, a fesztivál igaz­gatója közleményében a kortárs ren­dezők élmezőnyébe sorolta Costa- Gavrast. Kiemelte, hogy a görög rendezőnek különös tehetsége van arra, hogy filmes eszközökkel a po­litikát olyan izgalmas témává tegye, amely a szélesebb közönséget is megragadja. A rendező legismertebb filmjei közé tartozik a Z, avagy egy politi­kai gyilkosság anatómiája (1969), az Ostromállapot (1972), a Music Box (1989), az Őrült város (1997), az Eltűntnek nyilvánítva (1982) és az Ámen (2002). A 76. Velencei Nemzetközi Film­­fesztivál szerdán kezdődik és szep­tember 7-ig tart. (MTI, k) A film hőse, Kit (Henry Golding) harminc év elteltével már idegenként tér vissza egykori hazájába, Vietnámba

Next

/
Thumbnails
Contents